Római kori őrtornyot ástak ki a dömösi révnél

Az esztergomi intézmény vezetése mellett az ásatás vezetője, egyben a kiállítás kurátora, Merczi Mónika is beszélt a leletegyüttesről az eseményen. A Római torony a dömösi révnél című kiállítás megnyitóján elsőként Prokopp Margit és Kocsis Anita, az esztergomi Balassa Bálint Múzeum szakemberei köszöntötték az érdeklődő közönséget.

Kocsis Anita igazgató arról beszélt köszöntőjében, hogy most nyíló kamarakiállításuk egy két éve indult sorozat része. Mint mondta, a mostani egy dömösi régészeti feltárás Németh Zoltán Gábor telkén, mely így az ő szíves engedélyével folyt. Kocsis Anita kiemelte, hogy az egész projektben a múzeum dolgozói, önkéntesei mellett a Pázmány Péter egyetem Régészeti Intézetének munkatársai és a hallgatók is részt vettek.

A megnyitón ezután Merczi Mónika régész tartott rövid összefoglaló előadást a dömösi lelet­együttesről. Mint elmondta, a régészeti feltárás a telektulajdonos kérésére indult meg, aki tudott arról, hogy korábbi vizsgálatok alapján már feltételezték a kutatók, hogy Dömösnek azon a részén lehet a föld alatt az egykori római kori őrtorony. Az építményt már az 50-es évek második felében elkezdtek vizsgálni, egy kisebb próbaásatásnál pedig be is igazolódott a gyanú, hogy a település azon pontján római kori leletek találhatók, egészen pontosan Valentinianus római császár idejéből, a 370-es évekből. A római birodalom ez idő tájt az Európa felé tartó barbár, illetve hun hadak ellen épített Pannóniában őrtornyokat, katonai táborokat. A dömösi lelet is egy ilyen őrtorony volt. 

Múzeumi tárlat a római korból - A dömösi leleteket külön kamarakiállításba rendezték a Balassa Bálint Múzeumban. A tárlaton fél tucat tabló ismerteti a többéves régészeti kutatómunka előzményeit, menetét, minden fontos részletét, továbbá térkép- és modellrajzokat, fotó- és papírdokumentációkat. A kiállításon megtekinthetik az érdeklődők az őrtorony kutatásánál előbukkant leleteket, a római birodalomban használt pénz­érméket, illetve más fém­eszközöket. A Római torony a dömösi révnél című kiállítás idén szeptember 11-éig várja az érdeklődőket. 

A Soproni Sándor régész mintegy 70 évvel ezelőtti felmérési rajzát alapul vevő munka 2018-ban indult, elsőként talajradaros vizsgálattal. A következő fázis 2020-ban és 2021-ben volt, amikor több hónapon át dolgoztak a területen a régészek. Az első ásatási fázisban máris szerencséjük volt a szakembereknek, a kutatóárok mélyítésénél felbukkant az őrtorony északi fala, így tudták, hogy jó úton halad a munka. A kutatóárok négy égtáj irányába való kibővítése után a római kori építmény további részleteire rátaláltak a régészek.

A feltárás eredményeként megállapítható volt, hogy a torony 11-szer 11 méteres alapterületű, mintegy 8 méter magas és valamivel több mint egy méter vastag falú építmény volt. 2020-ban az őrtorony északi és északnyugati falát kutatták a régészek. A feltárásból az is kiderült, hogy az épület kiégett, tetőszerkezete beomlott. A feltárás helyén 60 késő római érmére bukkantak, mellettük többféle fém használati tárgy is megtalálható volt. 2021-ben az ásatás folytatásával a torony keleti és déli falát kutatták, melynek során megtalálták az épület emeleteire vezető lépcsőket, köztük egy tölgyfalépcső-maradványt is.