Bencsik János: a Tatai-medence is előre megy és nem hátra

– Zárás, nyitás, korlátozások, maszkkal takart mosolyok jellemezték 2021-et. Ön miként értékeli a mögöttünk álló évet? 

– Ismét az eddig megszokottaktól sok tekintetben eltérő, a személyes kapcsolattartást megnehezítő esztendőt zárunk. A világjárvány megnehezíti a közösségi összetartozás érzületének mindennapi kinyilvánítását, és befolyásolja a gazdaság működőképességét is. A társas érintkezésre vonatkozó szabályok, az egyre erősödő oltakozási hajlandóság lehetővé tette, hogy a pandémia hullámvölgyi időszakaiban sort kerítsünk a hagyományos, megtartó erővel bíró kisebb-nagyobb közösségi eseményeinkre. 

– Változtak a súlypontok a közösségi életben és az üzleti tárgyalások alkalmával? 

– Mélyebb, tartalmasabb beszélgetéseket eredményezett a helyzet, melyekben előtérbe kerültek a legfontosabb értékeink: az egészség, a család, a biztos munkahely. Ismét kiemelt kérdéssé vált az egészségügy, az oktatás és a foglalkoztatás helyzete. Egészség és tudás nélkül szinte lehetetlen megfelelő egzisztenciát biztosító munkahelyet találni. Annak ellenére is, hogy első ránézésre ma nagyobbnak látszik a munkaerő-kereslet, mint a -kínálat. Ezt a kedvezőnek látszó állapotot viszont nagyon gyorsan felülírhatják a globális gazdaság kilengései. Ennek egyre több jelét látjuk. Akadályokba ütközik az alapanyagok beszerzése, egekbe szökött az energiahordozók ára. 

– Milyen gazdaságélénkítést is segítő döntések születtek? 

– A Tatai-medencén is túlmutató országos hatást kiváltó döntéseink közé tartozott a például a rezsicsökkentés, amelyet a kisvállalkozásokra is kiterjesztettek, továbbá az üzemanyagárak befagyasztása. Az oltakozásnak köszönhetően a gazdaság gyorsabban tudott újraindulni, és ez erősebb teljesítményt vont maga után. A többletet az aktív munkavállalók, a gyermeket nevelő családok, a korábbi gazdasági teljesítményt megalapozó nyugdíjasok megerősítésére fordítjuk. Jelentősen emelkedik a szakmunkás minimálbér; a 25 év alatti munkavállalóknak januártól nem kell személyi jövedelemadót fizetniük; a gyermeket nevelő szülők pedig visszaigényelhetik az idei évben befizetett jövedelemadójukat. A nyugdíjasok novemberben 80 ezer forint prémiumban részesültek, és februártól ismét jogosulttá válnak a teljes 13. havi nyugdíjra. Az egészségügyben, szociális ellátásban, rendvédelemben, kulturális területen, továbbá az oktatásban dolgozók két számjegyű béremelésben részesülnek. 

– A térség is jelentős beruházásokkal gazdagodott. Nagy részük állami és uniós támogatással. Melyekre a legbüszkébb? 

– A kiemelt járműipari térség, a Tatai-medence jelentős mértékben járul hozzá az ország költségvetésének stabilizálásához. Elvárható hát, a központi költségvetés is támogassa azokat a beruházásokat, amelyek a helyi közösségeink jólétét, tudásának gyarapodását szolgálják. A Modern Városok Program keretében idén átadtuk a József Attila Könyvtárat. Folyamatban van az egykori bányakórház gimnáziummá alakítása. A Szent Borbála Kórházban egy 30 milliárdos fejlesztés közepén tartunk. Épül az új Bánhida-Újváros közötti közúti összeköttetés, a MÁV megkezdte az új vasútállomás engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítését, és beadta az ideiglenes akadálymentesítésre vonatkozó hatósági engedélykérelmét. 

– A kisebb településeken is nagy változást hozott az év? 

– Tatán átadták a felújított Esterházy-kastélyt, elindult az Angolkert megújítását szolgáló újabb beruházás, Újhegyen, Vértesszőlős Baromállás-dűlőben, Szárligeten és Felsőgallán is bölcsőde épül. Szárligeten és Bajon korszerűsítik a közutakat, a csapadékvíz biztonságos elvezetését szolgáló beruházások is megvalósulhatnak. Már dolgozunk az újabb fejlesztések előkészítésén: vértesszőlősi látogatóközpont, tatai könyvtár és művelődési ház, Tata–Agostyán közötti országút felújítása, az ipari parkjaink infrastrukturális feltételeinek javítása. Mindezekből talán az is kirajzolódik, hogy a Tatai-medence előremegy és nem hátra. 

Ünnepi asztalra kerül az újbor Hat esztendővel ezelőtt kezdtük el családi gazdaságunk kialakítását a Neszmélyi borvidéken és az idei esztendő hozta el számunkra az első „éles szüreti évet” – nyilatkozta Bencsik János. Hozzátette: olyan szőlőfajtákat telepítettek, amelyek régen honosak voltak a borvidéken, továbbá amelyek a történelmi borvidék jövőbeni fajtaszerkezetébe illeszkednek, de a fenntarthatóság szemléletében néhány rezisztens fajtával is kísérleteznek. Ez utóbbiakra jellemző, hogy nem igényelnek gombás fertőzések elleni vegyszeres védekezést – mondta a képviselő. – Jelenleg a reduktív stílusú borok derítését, szűrését végezzük, hogy januárban már palackozhassuk azokat, a hordós tételek pedig a finomseprőn érlelődnek – tette hozzá a szőlész-borász. Elárulta azt is: egyelőre csak a család karácsonyi asztalára kerültek fel, továbbá a keresztkomákkal kiegészülő szilveszteri beszélgetés kínálatában fognak majd szerepelni az óévbúcsúztató, újévköszöntő találkozókon. Ám, ha minden jól megy, akkor februárban már a térség borkedvelői is kóstolhatják azokat – árulta el Bencsik János.