Tartósan kisebbségbe kerülhet a közgyűlésben a tatabányai polgármester

A legutóbbi közgyűlésen végleg kiderült, hogy a 18 fős testületből csak öt képviselői voksra számíthat a kisebbségbe szorult polgármester. Szücsné Posztovics Ilona mögül előbb Nagy Béla, aztán a Demokratikus Koalícióból is kilépett Hoffer Dávid és a szocialista Fekete Miklós is kihátrált az eredeti Összefogás frakció tagjai közül. Állítólag utóbbi ellen az MSZP etikai vizsgálatot kezdett, egyes hírek szerint ki is zárták a pártból. Érdekesség, hogy az eljárást az a Gurmai Zita országgyűlési képviselő kezdeményezte, aki csúnyán leszerepelt a tatabányai ellenzéki előválasztáson. Magát, az ellenzéki portálok által megszellőztetett hírt Fekete nem erősítette meg, illetve sem az ő, sem a párt felületein nem jelezték, egyelőre mindenhol szocialista politikusként szerepel. A hírek szerint Fekete november 15-ig fellebbezhet, hivatalosan tehát még nem ért véget az ügy.

Ahogy megírtuk: a viszony akkor romlott meg végleg Szücsné Posztovics Ilona és Fekete Miklós között, amikor a polgármester januárban leváltotta alpolgármesteri posztjáról Feketét. Utóbbi volt eredetileg az Összefogás frakcióvezetője is, de ezek után lemondott.

A legutóbbi közgyűlésen visszahívták a T-Szol Zrt. igazgatóságát, az ügydöntő felügyelőbizottság elnöke pedig Fekete Miklós lett. Néhány hónapon belül második alkalommal fordult elő a megyeszékhelyen, hogy a polgármester megvétózta a közgyűlés döntését és újratárgyalást kért. Mindkét alkalommal az önkormányzati tulajdonú cégekkel kapcsolatos személyi kérdések körül alakult ki hosszadalmas, vádaskodásoktól sem mentes vita. Aztán mindkét alkalommal bebizonyosodott, hogy Szücsné Posztovics Ilonának nem maradt elegendő támogatottsága akaratának érvényesítéséhez a közgyűlésben.

Nyáron az Agora kettős ügyvezetése, most pedig a T-Szol Zrt. vezetésének átszervezése miatt volt hangos a tatabányai városháza ülésterme. Előbbi esetében a képviselők a polgármester által a pandémia ideje alatt egyszemélyben hozott, kettős cégvezetést teremtő döntés visszavonásáról döntöttek, utóbbi esetében pedig arról, hogy átszervezik a cég vezetését. Mindkét esetben a költségek csökkentésével indokolta az előterjesztést a Fidesz-KDNP képviselőcsoportja, és mindkét esetben felbukkant a polgármester által favorizált Fakli István neve. Szücsné Posztovics Ilona előbb az Agora társvezetőjévé kívánta kinevezni, majd a T-Szol Zrt. vezérigazgatói székébe segítette volna Faklit, aki a polgármester szerint „egy gazdasági szakember, aki nagyvállalatoknál és saját vállalkozásában is bizonyított. Jelenlegi munkáját úgy végzi, hogy senkinek nincs lekötelezve politikai vagy egyéb okokból, egyetlen célja, hogy folytassa a megkezdett antikorrupciós munkát, és a T-Szol csoport gazdaságos működésének megteremtését”.

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja szerint azonban Faklinak több éves politikai múltja van. Kupcsok Péter szóvivő elmondta: „a polgármester asszony pártembert akart a T-Szol élére állítani, akinek több éves politikai múltja van. Ettől függetlenül hangoztatta, hogy szakmai alapon javasolja Fakli Istvánt, aki az LMP megyei tisztségviselője és a 2019-es önkormányzati választásokon indult önkormányzati képviselőjelöltként, de nem szerezett mandátumot.”

Kupcsok szerint ezzel ellentétben az általuk a posztra felkért, és a közgyűlés által meg is választott Marján György „személyében egy politikailag független szakembert javasoltunk a T-Szol élére.”

Szücsné Posztovics Ilona a cég felügyelőbizottságának átalakítását is " target="_blank" rel="noopener noreferrer">nehezményezte. Szerinte „a Fidesz egy olyan felügyelő bizottságot akar, amelyikben ők és szövetségeseik kényelmes többségben vannak. Így akár a már feltárt ügyeket is elkenhetik, a további vizsgálódást akadályozhatják. A szándékuk egyértelmű: ők is érzik, hogy kormányváltás lesz 2022 tavaszán, ezért az önkormányzati cégekben betöltött pozícióikat 2024-ig be akarják biztosítani. Visszaszerzik a hatalmat a közpénzek elköltése felett, így a megtett feljelentések nyomán elindult nyomozásokhoz ők tudnak majd adatokat szolgáltatni, vagy éppen nem szolgáltatni, és felügyelni az esetleges tanúkat.”

Tatabánya DK-közeli polgármesterének a nagypolitikát a helyi közügyekre levetítő kijelentését némileg árnyalja, hogy az új felügyelőbizottságban mindössze egy Fidesz-KDNP-s delegált (Schmidt Csaba) kapott helye. Mi több, a bizottság elnöke Szücsné korábbi alpolgármestere és frakciótársa, Fekete Miklós lett. További tagjai pedig Boda Bánk László (Mi Hazánk Mozgalom), Nagy Béla (független) és Renczes Dávid (Párbeszéd). Utóbbi jelenleg is a megmaradt kevesek egyike, aki követte Szücsné Posztovics Ilonát az új önkormányzati frakcióba is.

Kupcsok Péter a polgármester kijelentésére reagálva elmondta: „az igazgatóság megszüntetésével több mint 20 millió forintot spórolunk meg a városnak. Ez az egész cirkusz semmi másról nem szól, minthogy polgármester asszony státuszban tartsa a hozzá még hű pártkatonákat. A Fidesz-KDNP frakciójának szóvivője hozzátette: „ahogyan azt a közgyűlésen is elmondtuk, amennyiben találtak a vizsgálatok szabálytalanságot a cégeknél, tegyék meg a szükséges lépéseket.”

Vitáktól korábban sem volt mentes a tatabányai közélet, azonban jelentős változás, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megváltoztak az erőviszonyok a közgyűlésben. Míg korábban a Fidesz-KDNP frakció a maga nyolc képviselőjével nem tudott többséget szerezni a polgármesterrel együtt 18 fős testületben, mostanra széthullott a korábban Szücsné Posztovics Ilonát is soraiban tudó ellenzéki koalíció. A polgármesternek a stratégiai döntések során korábbi frakciótársait rendre nem sikerül meggyőznie, a T-Szol Zrt. esetében csak négy képviselő fogadta el érveit – Balogh Ferenc (Jobbik), Hajdu Ferenc (MSZP), Lusztig Péter (DK), Renczes Dávid (Párbeszéd) -, a többi képviselő a Fidesz-KDNP álláspontját támogatta Nagy Béla független képviselő tartózkodása mellett.

Mindez nem első alkalommal fordult elő, így jelenleg úgy tűnik, hogy tartósan kisebbségi városvezetésre kell berendezkednie Szücsné Posztovics Ilonának, ami egyben azt jelentheti, hogy a közgyűlésben a vitatott esetekben nem a DK-közeli polgármester, hanem a képviselők többségének akarata érvényesül majd.

A polgármester szerint a jegyző az illetékes

Több kínos esetben is jegyzői hatáskörre hivatkozott a polgármester a legutóbbi testületi gyűlésen. Fekete Miklós (MSZP) interpellációjában azt kérdezte, hogy „azonosul-e a polgármester a bizalmasa nyilvános mocskolódásával”, annak apropóján, hogy Körtvélyfáy Menyhért civil referens éles szavakkal sértegetette Nagy Béla képviselőt a Facebookon. Fekete szerint ő maga 30 éve, mióta a helyi politikában benne van, nem látott még ahhoz hasonló megnyilvánulást sem városházi dolgozótól. A polgármester azt válaszolta, hogy a jegyző a munkáltatói jog gyakorlója Körtvélyfáy esetében is, így ő maga nem tud információt annak megjegyzésével kapcsolatosan. A szocialista képviselő szerint a pártpolitikai, vállalhatatlan stílusban megfogalmazott mondatok sértik az etikai kódexet, és nem fogadta el a polgármester válaszát, ahogy a közgyűlés sem.

Annak kapcsán, hogy dr. Konczer Erik, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselőjelöltjének kampányvideójában a hivatal tanácsterme is feltűnt, azt kérdezte a polgármestertől Pataki Zoltánné (Fidesz-KDNP), hogy a DK fizetett-e terembérletet, illetve hogy a pártatlanságot hogyan biztosítják a hivatalban a választási kampányban, valamint hogy az önkormányzat kommunikációs irodájának munkavállalói, vagy kommunikációs szerződésben állók dolgoztak-e az ominózus videó elkészítésében? Szücsné Posztovics Ilona polgármester válaszában elmondta, hogy a jegyzőtől, akihez a kérdéskör tartozik, azt a tájékoztatást kapta, hogy nem béreltek termet a kampányvideóhoz Konczer Erik vagy stábja részéről, de sajtónyilvános események voltak a városházán, így nem lehet megállapítani, mikor készültek a felvételek . Mint mondta, úgy tudja, hogy a hivatal köztisztviselői és az azzal kommunikációs szerződésben állók nem vesznek részt semmilyen párt kampányvideójának készítésében. Pataki Zoltánné nehezményezte, hogy a polgármesternek már megint nincs tudomása valamiről, így a választ nem fogadta el, ahogy a közgyűlési többség sem.