Dixie bácsi a Mekit is megelőzte: 32 éve eszi a hamburgereit Tatabánya

– Ár és minőség. Ezekre kell odafigyelni – feleli Csongrádi Endre, mikor arról kérdezzük, mi tartja őket még ma is életben, és hogyan lehetséges versenyképesnek maradni a gyorséttermi láncok egyre növekvő kínálata mellett. A városban „Dixie bácsiként” ismert tulajdonos szakmája kezdetben más volt, és csak a véletlen hozta, hogy végül a vendéglátásban kötött ki. Az elmúlt néhány évtized igazolja, hogy döntése helyes volt: 1989. június 16-án, pénteken megnyílt és azóta is üzemel Tatabánya első hamburgerezője. Ezzel a világméretű hálózatot, a McDonald's-ot is megelőzte a megyeszékhelyen, az ugyanis öt évvel később nyílt meg.

– Az elején nagyon ment a szekér. Az első nap bevétele 2000 forint volt úgy, hogy akkoriban 34 forint volt egy hamburger. Volt olyan diszkó-szombat, hogy reggel 6-tól éjfélig megállás nélkül dolgoztunk. Egy nap alatt megpucoltunk 360 kilogramm krumplit, ami 12 zsák. Három sütő ment folyamatosan. Akkor még nem volt pucoló, mindent kézzel kellett csinálni. Karácsony előtt például 56 liter forró csokoládét adtunk el. A végére azért egy kicsit elfáradtunk – emlékszik vissza Endre.

Azóta természetesen bővült a kínálat a hamburgertípusok tekintetében, és a tatabányai vasútállomásnál lévő gyorsétteremben a saját készítésű fűszerkeverékkel átsütött csirke is egyre népszerűbbé vált. Csakúgy, mint a rántott sajtok, a karfiolok, a gombák és a répahasábok, amik eredeti amerikai sütőkben készülnek.

Persze, ahogy az lenni szokott, az évek során néhány termék, azaz alapanyag gyártása megszűnt, ám ez mit sem változtatott a keresleten. De krumplis pogácsát és néhány üdítőt már hiába kérünk. Az emberek szívébe hamar belopta magát a Dixie, a tulajdonos pedig megnyerő humorát kínálta az ételek mellé.

– Nem túlzás, az egész országból jönnek hozzánk. Van például hasonló ex-étteremtulajdonos hamburgeres arc Pécsett és Budapesten, ők csak hozzánk járnak, amióta a saját hamburgerezőjük megszűnt. Talán nem is kell nagyobb dicsőség egy szakmabeli dicséreténél. Ma például Angliából jött egy vendég, aki szabadsága alatt jött el hozzánk a specialitásunkért,: pár szelet almás pitéért és túrós-őszibarackosért – meséli büszkén a tulaj.

A Dixie zsemlét a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat kísérletezte ki, derül ki a Nógrád megyei napilap 1989. szeptemberi számából. „A Dixie zsemle a hamburger zsemléhez hasonlít, s a Dixie Csirke Kft. megbízásából kísérletezte ki a nógrádi vállalat. A szóban forgó korlátolt felelősségű társaság többek között Budapesten, Pécsett és Tatabányán üzemeltet gyorsétkeztető éttermet.” – írták.

A Dixie-ben az ízvilág mellett a berendezés sem változott az évek során. Sokaknak ismerős lehet a falon lévő két kirakó: a németországi Schloss Neuschwansteint és az amerikai városrészletet ábrázoló képek.

– Régen szerettem a puzzle-t. Volt hozzá elég türelmem és időm. Van 7500 és 5000 darabos is, aminek hol máshol lenne a legjobb helye – veti fel Endre, aki elmondása szerint néhány év múlva leteszi a lantot. Szívesebben töltené most már idejét három gyermekével és nyolc unokájával. De kertjének 300 almafájára sem igen jut idő, az 500 tő rózsáról nem is beszélve.

Turpisság a fűszer

Csongrádi Endre gyorséttermében sűrűbb tésztájú zsemlét használnak, aminek sütése után egészen egyedi íz keletkezik. Ismerős lehet a mondás, hogy járt utat járatlanért nem érdemes elhagyni. Ezzel pont így van Endre is, és tapasztalatai szerint a kezdeti figyelmet azóta is követelik a hűséges vásárlók. A tatabányai hamburgerezőben szem előtt tartanak még egy apró dolgot: a szezámmagot sosem hagyják le a szendvicsek tetejéről. Azt mondja, minden egyes összetevőnek funkciója van, előbbi például rostban gazdag, ami gyomorkímélő hatásáról ismert.

Endre egyébként Kecskeméten végzett, automatizálás szakon. Kezdetben mérnökként dolgozott, felesége pedig gépészmérnökként. Aztán szépen sorban jöttek a gyerekek, így mindettejüknek másik szerepben kellett helyt állniuk. Család mellett sokkal kecsegtetőbbnek tűnt egy vállalkozás elindítása. Talán nem túlzás azt állítani, hogy harminckét év alatt már egy egész országnyi vendég megfordult a Dixie-ben. Többször is. Ennek oka lehet az egyedi ízvilág, ami az elmúlt évtizedek alatt mit sem változott.

– Mindegy, hogy mit csinálsz. Mindegy, hogy milyen szakmában dolgozol. A legjobban csináld, és akkor biztosan megveszik. Apósomtól hallottam ezt. Sokan a hamburgerünkön nőttek fel, és ma is jönnek visszatérő arcok gyerekekkel, unokákkal. Ez csak azt jelentheti, hogy én is jól csinálok valamit – árulja el üzleti titkát – Csongrádi Endre.