Nem terveztek még úgy árvízvédelmi gátat, ahogy az esztergomit fogják

A megyei közgyűlés most olyan volt, mint amely a napirendi pontokon keresztül mintegy bemutatta az önkormányzat és a hivatal működését. A képviselők egyebek között megvitatták az önkormányzat költségvetésének módosítását, első félévi gazdálkodását, klímavédelmi tevékenységét, valamint a Terület- és Településfejlesztési Program elemeinek végrehajtását.

A közgyűlés első két előterjesztésében a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság vezetője, Szunyog Zoltán, tűzoltó ezredes tájékoztatott a szervezet tavalyi tevékenységéről. Ezt követően az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVIZIG) szakembere, illetve a polgári védelmi főfelügyelő számolt be szűkebb hazánk árvízi védműveinek állapotáról, fejlesztéseiről, továbbá a védelmi rendszer szervezeti és infrastrukturális hátteréről.

A megyei tűzesetek számokban

A tűzoltó ezredes kiemelte, a vírusfertőzés veszélye a terveiket felülírta, de a járványügyi szabályok betartása mellett – az alaprendeltetésnek megfelelően – gyakorolta a tűzvédelmi és iparbiztonsági hatósági jogköreit, illetve polgári védelmi teendőit. Az igazgatóság másik fontos feladatát, a megelőzési tevékenységhez kapcsolódó közvetlen tájékoztatást a pandémia részben hátráltatta.

Szunyog Zoltán szólt arról is, hogy egy átlagos évben a beavatkozásaik száma 2500-ra tehető. Tavaly 1378 tűzeset történt, a műszaki mentések száma viszont elérte az 1432-t. Az adatok ilyetén alakulása tendenciának is nevezhető, hiszen a tűzesetek száma 7 százalékkal csökkent, míg a műszaki mentéseké 27 százalékkal nőtt.

Várják a gát készítésére pályázókat

Molnár András, az ÉDUVIZIG tatai szakaszmérnöke az igazgatóság írásos tájékoztatóját kiegészítve, egyebek mellett elmondta, hogy az elmúlt időszakban a Duna árvízlevezető képessége „romlott”, miközben a kisebb vízfolyások esetében „elszaporodtak” az úgynevezett villámárvizek. Ezek ellen az operatív védekezés nagyon nehézkes. Az ily módon veszélyeztetett helyeken a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt.

Majd a szakember kitért a karbantartás, az üzemelés és az árvízi üzemi állapot, azaz a készültség fontosságára, miközben említést tett a Duna nyergesújfalui szakaszán megvalósult mintegy másfél kilométeres árvízi fejlesztésekről, tovább a várható esztergomiról.

Ez utóbbi esetben nemcsak a mérnöki, vízügyi szemlélet uralta a terveket, hanem a városképi adottságok, illetve a belterületi „helyzet”. Ez azért érdekes, mert korábban erre nem nagyon volt példa védelmi fejlesztések, tervezések során.

Az esztergomi gát engedélyeztetési és kivitelezési folyamatainak megvalósítására egyébként október 2-án ismét kiírták a közbeszerzési eljárást, derült ki a közbeszerzési értesítőből. A nyertes pályázó feladatai lesznek többek között vízi létesítmények megtervezése, illetve a különböző engedélyek beszerzése. A kiírásból kiderül, hogy a területen lőszermentesítés is várható.

Az árvízvédelmi védművet az Erzsébet parktól egészen a Kis-Duna egy szakaszáig építik ki. A kiírás szerint a védművet parapetfalra épített acélfallal kell elkészíteni, tizenegy kulisszanyílás kialakításával. Az árvízvédelmi töltés pedig több szakaszból áll majd, a töltés egészen a Tátot elkerülő 117-es útig húzódik majd, így kötik össze a táti árvízvédelmi töltéssel.

Az árvízvédelmi rendszer esztergomi szakaszán két darab, összesen három nyílásból álló árvízi kaput alakítanak ki, emellett a most a Kis-Dunánál elhelyezett vízmércét kihelyezik a Nagy-Dunához. A projekten belül az esztergomi gátőrházhoz egy, a 11-es útról kapcsolódó bekötőutat és parkolót is kialakítanak majd. A pályázatok elbírálásának határideje november 15-e.

Mint arról korábban beszámoltunk, az esztergomi gát régészeti és kisajátítási eljárásai tavaly kezdődtek, és idén fejeződnek be. Az OVF részéről pedig tavaly októberig kellett elkészítenie a projektkoncepciót.