Hajduné Farkas Erika polgármester elmondta, immár bölcsőde is várja a település lakóinak gyermekeit az óvoda és az általános iskola mellett. A Pápay József Általános Iskola nagy fejlesztésen esik át, nem csupán az intézmény bővül, sportcsarnok is épül mellette, amelynek munkálatai jó ütemben haladnak.

A tanintézet fejlesztése a Tatabányai Tankerület történetének eddigi legnagyobb fejlesztése, amelyet az önkormányzat is jelentős összeggel támogat. Fejlesztik a már meglévő épületet, valamint digitális és egy természettudományi szaktanteremmel és ezek kiszolgálóhelyiségeivel is gazdagodnak.

A település vezetője hangsúlyozta, a projekt keretében megvalósulhat a község igényeit is kiszolgáló, 1300 négyzetméteres sportcsarnok, szabványos küzdőtérrel, lelátóval és öltözőkkel. A fejlesztési csomag része a jelenlegi iskolaudvar korszerűsítése és egy rekortán sport- és futópálya kialakítása.

Hozzátette, a sportlétesítmény kivitelezési költségeihez az önkormányzat, a tankerülettel kötött együttműködési megállapodás alapján 182 millió forinttal járult hozzá, így az eredeti pályázathoz képest nagyobb csarnok épülhet meg. A 300 gyermeket fogadó intézmény 2,2 milliárd forintot meghaladó felújítási költségéből 1,2 milliárd forintot az állam vállalt, 750 millió forint uniós forrásból származik. A munkaterületen januártól dolgozik az Euro Generál Zrt. és a Fodor Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Táborok várják a gyerekeket nyáron

Több tábor is lesz hamarosan. A Harmónia Táncstúdió táborának a művelődési ház ad otthont, tudtuk meg vezetőjüktől, Somogyiné Zeke Tündétől, aki már 18 éve szervezi meg az eseményt. Óvodástól középiskolás korosztályig várják a gyerekeket, idén négy csoportban 30 résztvevővel. A tábor alatt dolgozzák ki a következő év koreográfiáit. Emellett a gyermekek csapat­építő, kvíz-, sport-, drámafoglalkozásokon is részt vesznek. A tanévben és a táborban volt növendékek segítik a munkát, Kovács Rebeka, Nagy-Takács Bernadett Diána, Somogyi Fanni. A táborban besegít Czefernek Dorka és Tóth Rebeka is. Róth Csaba vezetésével két bringás vándortábor is indul. Először a Cserhát–Börzsöny–Dunakanyar útvonalon, majd az Őrségbe vezet az útjuk. A tábort az önkormányzat is támogatja.

Pár hónappal ezelőtt helyeztek el időkapszulát is a helyszínen. A kapszulában a helyi képviselők, valamint az iskolai pedagógusainak és technikai dolgozóinak neve szerepel. A jelen tanévben az iskolába járó gyerekek neveit is tartalmazza, valamint egy nagyigmándi naptárat és az Igmándi Hírnök legutóbbi számát. Belekerültek a településen működő intézmények vezetőinek és a háziorvosainak nevei, továbbá a lakosság létszáma is.

Szép környezetben nevelkednek

Nemrégiben adták át a Mackó Bölcsődét a településen. Az intézmény egy önkormányzati tulajdonú bérlakás átalakításával és toldaléképítésével valósult meg. Öt évvel ezelőtt nyújtottak be TOP-os pályázatot, hogy megépülhessen a településen az intézmény. A bölcsőde működéséhez a projekten kívül szükséges volt parkolót és bekötőutat kialakítani. A régi szárnyban kaptak helyet a gazdasági, személyzeti, szociális és adminisztrációs helyiségek. Az új részen található a foglalkoztató- és egyéb kiszolgálóhelyiségek. Emellett az épületre szabott bútorokat, speciális berendezési tárgyakat, játékokat is beszerezték. Januárban kapták meg az engedélyt, február 8-án nyitottak meg, azóta is teljes létszámmal működnek.

A két vértanúról emlékeztek meg a településen

A Szikszai–Mansbart-emléknap alkalmából immár hagyományosan a tragikus eseményekre emlékeztek. 1849-ben ugyanis a településen kivégezték a csákberényi Mansbart Antal katolikus plébánost és Szikszai János református lelkészt, mert templomukban kihirdették a debreceni függetlenségi nyilatkozatot.

Az időjárás beleszólt az ünnepség lebonyolításába, az eső miatt a református templomban tartották megemlékezésüket a nagyigmándiak.

Milus Ferenc plébános után Hajduné Farkas Erika polgármester mondott megemlékező beszédet. A református kórus énekével folytatódott az esemény, a kórus már évek óta lép fel ezen az eseményen.

A megemlékezésen részt vett dr. Veres Zoltán megyei jegyző, Csákberény község önkormányzatának, református egyházának képviselői is, Mansbart Antal és Szikszai János családjának leszármazottai, akik szintén elhelyezték a megemlékezés koszorúit. A rendezvényt a katolikus temetőben zárták. A sírokon koszorút, majd egy-egy szál vörös rózsát helyeztek el.

Nagyigmánd mindig Csákberénnyel közösen ünnepli az évfordulókat. A Fejér megyei település polgármestere, dr. Vécsei László lapunknak elmondta, egy nappal később tartották megemlékezésüket, mint az igmándiak. A művelődési házban fogadást tartottak, amelyen országgyűlési képviselőjük, valamint a tatai és a székesfehérvári polgármester is részt vett. Ezt követően megkoszorúzták a mártír papok emlékművét, majd kertmozira várták az érdeklődőket, premier előtti vetítésre. A filmet, amely a két vértanú utolsó két napját mutatja be, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezte.

Címere álló, csücskös talpú (úgynevezett Kossuth) címerpajzs. A címer függőlegesen osztott (hasított). A jobb oldali vörös mezőben öt darab ezüstpólya helyezkedik el. A bal oldali kék mezőben egy arany búzakéve, alatta ezüst ekevas látható. A boglárpajzsban (háromszögletű középmezőben), természetes színű mezőben, zöld dombon, aranytálból feltörő forrásvíz, amit a háttérben körülölel Aesculap kígyója (a gyógyítás istenének jelképe). A címer jobb oldalán (takaró) három darab tölgyfalevél (a hősiesség jelképe), a bal oldalán három darab olajfalevél (a béke jelképe) helyezkedik el. A címer tetején, a sisakdísz helyén az 1233- as évszám van, ami a címerpajzszsal nem érintkezik.

Nagyigmánd elnevezése a német Wigman személynévből ered, mely egykori tulajdonosára, a Gizella királynéval ideérkezett bajor lovagok egyikére utal. Legkorábbi okleveles említése 1233-ból származik.

A Kisalföld keleti szegletében helyezkedik el. Kifejezetten kedvező közlekedési kapcsolatokkal rendelkező település, hiszen súrolja az egyik autópálya, keresztülhalad rajta egy két számjegyű főút, a szomszédos kisebb településekkel pedig további hat irányban vannak jóminőségű közúti kapcsolatai. Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az M1-es autópálya, amely ugyan nem lépi át a közigazgatási határát, de attól alig 1 kilométernyi (központjától 5 kilométernyi) távolságban húzódik, összekötve a térséget úgy Budapesttel, mint Győrrel és tovább Ausztriával. A sztrádáról a 13-as főútra lehajtva jutunk el Nagyigmándra, ezen érhető el északi irányból Komárom, déli irányból pedig Kisbér felől is.

Az összeállítás a Nagyigmándi Önkormányzat támogatásával készült.