Tuti módszert alkalmaz a vadbaleseteket ellen a Vérteserdő – nem csak az 1-es úton

A Vérteserdő Zrt. három, mintegy 28 ezer 500 hektár nagyságú – jelentős mértékben erdő borította – vadászterület vadászatra jogosultja. Ezeket forgalmas közutak szelik át mintegy 120 kilométer hosszban, közvetlenül érintkezve a Vértesben és a Gerecsében élő nagyvadfajok élőhelyével.

– Az 1-es, a 81-es számú főutak, illetve Fejér megyében a Csákvár, Gánt irányába vezető, úgynevezett kőhányási út közös jellemzője, hogy a vad vándorlási útvonalaira merőlegesen futnak – mondja Mezei János, a Vérteserdő kommunikációs vezetője. – Emiatt a táplálkozó-, ellő- és pihenőhelyek rendszeres felkeresése közben a vad naponta akár több alkalommal is átvághat rajtuk.

Napjainkban a vadászatra jogosultak számára is kárt jelentő vadelütések bekövetkezésének okaként legtöbb helyen a vadállomány létszámának növekedését jelölik meg, a valóság azonban ennél jóval összetettebb. Az erdei állatok közúton való áthaladási – szakkifejezéssel átváltási – gyakoriságát növeli, ha élőhelyük az emberi jelenlét, a különféle legális és illegális tevékenységek hatására zavarttá válik, így a vad állandó helyváltoztatásra kényszerül. A bekövetkező balesetek számát befolyásolja továbbá a forgalom, illetve a gépjárművek haladási sebességének növekedése is.

– A nagyvadfajok vadmozgását és a közúti vadészleléseket az erdőgazdaság a közútkezelővel és a rendőrséggel együttműködve folyamatosan figyelemmel kíséri – folytatja Mezei János. – Folyamatosan gondoskodunk a vadnak a közúton váratlan felbukkanására figyelmeztető, veszélyt jelző táblák kihelyezésről és karbantartásáról is. A vadelütések megelőzését elősegítő, hatékonyabb módszerek kidolgozása érdekében a Vérteserdő Zrt. korábban együttműködési megállapodást kötött az ELTE Útökológiai Munkacsoportjával. A vizsgálatok elsősorban az M1-es autópálya területén történő vadész­lelésekre irányultak.

A tapasztalatok igazolták, hogy a vadelütések eredményesen megelőzhetők széljelző oszlopokra szerelt vadriasztó prizmák alkalmazásával. A prizmák a gépjármű fényszórójának fényét a haladási irányra merőlegesen tükrözik, így az út felé közeledő vadat a szemből érkező fényhatás megállásra készteti a jármű elhaladásáig.

A Vérteserdő a 2015-ben és 2016-ban tapasztalt kiugró vadelütési adatok hatására – a baleset-megelőzést szem előtt tartva, több ütemben és saját költségen – vadriasztó prizmák telepítése mellett döntött. Első lépésben kísérleti jelleggel a 81-es számú főút Kisbér és Bakonysárkány közti, erdővel szegélyezett szakaszait érintően valósult meg a beruházás, majd a kedvező tapasztalatok hatására az 1-es út prizmázása következett, Tatabánya-Szárliget térségében. A vadgazdálkodók kezdeményezésére és költségére kihelyezett berendezések a vad váratlan megjelenésének esélyét csökkentik.

A harmadik ütem is megvalósult

A statisztikai adatok alapján a vadelütések csökkenő tendenciája volt tapasztalható 2015 után, ugyanakkor 2019 végén újra kiugró értékeket láthattunk – mondja a Vérteserdő kommunikációs vezetője.

– Területünkön az öt nagyvadfajból – gímszarvas, dám, őz, muflon és vaddisznó – összesen több mint hatvanat ütöttek el, ennek a fele őz volt. Ez az erdőgazdaságot újabb útszakasz biztonságosabbá tételére ösztönözte. A szintén jelentős forgalmat bonyolító kőhányási út esetében a vadriasztó prizmák kihelyezésének előkészítése már 2020-ban megkezdődött.

Ennek során a Vérteserdő Zrt. együttműködési szándékkal felkereste a szomszédos vadászatra jogosultakat is. A beruházás harmadik üteme így az Oroszlányi Gazdák Vadászati Egyesületének bevonásával készülhetett el. A 8123. sz. út 23–27. szelvényeit, valamint a 8119. sz. út 31–39. szelvényeit érintve, melynek keretében összesen 478 új vadriasztó prizmát telepítettek, mintegy 12 kilométer hosszan.