Középkori utat és Árpád-kori pénzt is rejtett a mélység Esztergom alatt

A IV. Béla és a Kossuth Lajos utca ölelésében található telken, mely a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium többemeletes épületkomplexuma karéjában található, 2020 tavaszán indult meg a régészeti munka. A majdani beruházás előtt ugyanis – Esztergomban ez a történelmi adottságok miatt kötelező feladat – mielőtt az új épület felhúzásába kezdenek, át kell vizsgálni az alapot jelentő talajt, hogy mit rejt a föld.

Az már régóta ismert a történészek és a régészek előtt, hogy ezen a helyen állt a középkori ferences templom, és hogy IV. Béla király sírja is valahol ezen a környéken található. Erről szóló korábbi híradásaink után most újabb fejleményről számolhatunk be, a Balassa Bálint Múzeum régészei egy középkori út részleteit találták meg a korábban feltárt föld alatti épületegyüttes mellett. A helyszín is úgy fest már, mint ahogy eredetileg kinézhetett, a mostani esztergomi főutcával párhuzamos egykori középkori út mellett álltak a házak, melyek körvonalait jól kirajzolják a kiásott és immár jól látható megmaradt falrészletek.

A feltárt középkori út régészeti szempontból nagy jelentőségű, mert ekkora felületű ilyen utat még itt nem sikerült feltárni. A kiváló minőségű út feltárásakor 12. és 13. századi, tehát Árpád-kori pénzt is találtak a szakemberek, ami egyben utal a kövekből kirakott út származási idejére is. A feltárt úton valószínűleg a 7-800 évvel ezelőtti királyi város közlekedését bonyolították, szekerek, lovak és gyalogosok is igénybe vehették azt.

Érdekesség, hogy az egykori úton még ma is látszanak azok a habarcsos, sóderos részek, melyek útjavításra szolgáltak, ami azt jelenti, hogy a sokat emlegetett magyar kátyúviszonyok bizony veretes történelmi múltra tekintenek vissza. A páratlan leletről az is kiderült, hogy az nem a korábban ezen a vidéken már alkalmazott római stílusú, tömörítő útépítési technológiát követte, hanem egy sajátságos magyar mélyépítési stílust, mely a rómaihoz képest elnagyoltabb, de a maga nemében minőséginek mondható.

Titkok a földben

A ferences templom udvarán egy föld alatti város képe bontakozik ki a néző szeme előtt, az új lelet, az út és a mellette található házromok, melyekről az ásatást vezető Kocsis Anita, a múzeum vezetője azt mondta, hogy „nem elvetendő, hogy azok egy része a középkori ferences kolostorhoz tartoznak, azonban úgy tűnik, hogy volt a 18. században, a barokk építkezésekkor egy nagy átrendezés. Ezért is látszik itt, hogy a falak teteje viszonylag egy síkban van elvágva, így a török háborúk után maradt épületromokat vágták le egyenlő szintre.” Ez azért is fontos, mert a feltárás tavaszi fázisában még arról beszéltek, hogy nem találják az egykori ferences kolostor nyomait. Itt most akár fordulhatott is a helyzet, de a királyi sír még nincs meg. A IV. Béla király feltételezett sírja utáni kutatás titkait továbbra sem oldotta fel ez a mostani régészeti feltárás. Az uralkodó és családja temetéséről azt tudják a tudósok, hogy azt a korabeli ferences templomban tartották, a sírhelyet az 1980-as években is próbaásatásokkal keresték, eredménytelenül.