Egy kis falu, amit a császári csapatok nem akartak feladni a szabadságharc alatt

Az eseményen ünnepi beszédet mondott Számadó Emese, a Komáromi Klapka György Múzeum igazgatója is, akitől sok érdekességet megtudhattak az emlékezők. Fényes Elek helytörténeti írótól idézett, aki 1848-ban így írt Mocsáról: „Az öreg szőlőről, mely egyébiránt szinte csak dombon fekszik, messze vidékre igen szép kilátás nyílik”.

– Nyilván a település kedvező fekvése – és most nem a szép tájra, hanem a stratégiai szempontból jó látási viszonyokra gondolok – is hozzájárult ahhoz, hogy a császári csapatok ragaszkodtak Mocsához – fogalmazott Számadó Emese. – 1849. április 24-én a főparancsnoknak, báró Ludwig von Welden táborszernagynak itt volt a főhadiszállása. Ez a ragaszkodás meghatározta a település szabadságharcos szerepét – emelte ki.

Hozzátette, Mocsa minden Komárom környéki harci megmozdulásban érintett volt 1849. augusztus 3-ig. Gyakorta érkeztek lovas huszárok élelemért, máskor a császári hadakat kellett eltartani.

Az igazgató kitért arra is, véleménye szerint március 15-e üzenete a jövőbe vetett hit. Mint Jókai is írta „Martius 15-kén az egész haza ujjá született, vele együtt minden egyes hazafi.”

– Ezek a hazafiak pedig példát mutattak nekünk akarásból, kitartásból és fiatalos lendületből – zárta szavait Számadó Emese.

Az ünnepségen egyébként Marschall Ferenc polgármester köszöntötte a település polgárait, és egy 1848-as ágyúreplikát is felavattak Mocsa központjában.