A régmúltba kalauzolták a komáromi múzeum látogatóit

A kulturális örökség európai évéhez kapcsolódóan a fesztivál idei jelmondata: Szenzációs örökségünk! A programsorozatban a Komáromi Klapka György Múzeum is részt vett Egy másik nap a múzeumban című eseményével.

Október 12-én tágra nyitották az intézmény főépületének kapuit, hogy betekintést engedjenek a múzeumi munkába. A Család éve mentén kerestek tematikát, így kevésbé ismert komáromi hírességekről tartott előadást Számadó Emese múzeumigazgató, a régmúltba kalauzolva a hallgatóságot.

A látogatók érdekességeket hallhattak Arányi Lajos Györgyről, a korbonctan rendkívüli tanáráról, az észak-komáromi születésű Térffy Gyuláról, aki jogi kodifikátorként szerzett ismertséget, és nevét egy komáromi utcanév is őrzi, vagy például Theodor Körnerről, aki Új-Szőnyben született, és 1951-től az Osztrák Köztársaság elnöke volt.

Katonagyerekből államférfi

Theodor Körner apja századosként a monarchia hadseregének tisztjeként szolgált Komáromban. Itt született fia is 1873. április 23-án. Nem csoda, hogy fiát is katonai iskolába íratta, aki1894-ben lett hadnagy, majd Zágrábban szolgált. 1904-ben őrnaggyá léptették elő és az osztrák katonai stáb tagja lett. Az első világháború alatt az olasz fronton szolgált. 1924-ben tábornokként vonult vissza a katonai pályáról. Ekkor csatlakozott a szociáldemokratákhoz és a parlament tagja lett. 1933 decemberétől 1934 februárjáig a felsőház elnöke volt. Engelbert Dollfuß hatalomra jutásával politikai karrierje véget ért, letartóztatták pártjának több tagjával együtt. A második világháború alatt a nemzetiszocialisták börtönözték be. 1945 áprilisában a felszabadult Bécs polgármestere lett. Vezetése alatt épült újjá romjaiból Bécs. Karl Renner halála után pártja őt jelölte az elnöki tisztre, melyet enyhe többséggel (51%) nyert meg. 1951–1957 között az ország első közvetlenül választott elnöke lett.

Ezután Seress Rezsőről is hallhattak, aki gyermekkorát töltötte Komáromban, és a Szomorú vasárnap című emblematikus dal és még számos sláger szerzőjeként hagyott maradandó emléket magából. Majd Burai László, Füssy Józsefné, Horváth Krisztina, Pokornyi Gábor és Simon Ferencné Pecunia non olet, azaz A pénznek nincsen szaga című előadása és iránymutatása révén a római pénz világában kalandozhattak a jelenlévők, a pénztörténet leghíresebb mondatai mentén.

Szó volt a római kori pénzekről, azok történetéről, restaurálásának lehetőségeiről. Zárásként gipszből öntött érmemásolatokat festhettek, amelyekkel társasjátékokban is részt vehettek a látogatók.

Szőnyben is egyre több lesz a látványosság

Régészeti park épül az 1600 éves római katonaváros, Brigetio örökségének bemutatására 270 millió forint pályázati támogatásból a szőnyi városrészben. A nyolchektáros parkban múzeumi kiállítótér, római kori játszótér, látogatóközpont és régészeti leleteket bemutató csarnok is helyet kap.

Az újonnan emelt épületeknek köszönhetően a park szinte egész évben látogatható lesz. A fejlesztés célja a Római Birodalom dunai határvonala, a limes világörökségi várományos helyszíneinek turisztikai fejlesztése. Az önkormányzat a pályázatot a Limes Világörökség Gondnokság által vezetett konzorcium tagjaként nyújtotta be. A projektben a Dunaújváros–Kölked–Nyergesújfalu–Komárom vonalon számos attrakció jön létre.

A felsőoktatás térképére is felkerülhetnek

Három pályázati forrásból kívánja a komáromi városvezetés fejleszteni a korábban feltárt római leleteknek helyet adó Komáromi Klapka György Múzeum új épületét. A Brigetio Öröksége Látogatóközpont a volt mezőgazdasági kombinát felújított épületében kap helyet. A tervek szerint 2020-tól már az új részen várhatja a múzeum a látogatókat és fogadhatja az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének Ókori Régészeti Tanszékének hallgatóit is.

– Két pályázatunk nyert, egy várólistás helyen van, azonban, ha nekiállunk a felújításnak, akkor mindenképpen azon lesz a városvezetés, hogy egyben valósuljon meg a beruházás, melynek köszönhetően Komárom felkerül a felsőoktatás térképére – mondta dr. Molnár Attila polgármester.