Halomsírok titkait kutatják a hegyen

A Vaskor-Duna Projekt a Duna Transznacionális Program keretében valósul meg az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában. A csapatban ausztriai, horvátországi, magyarországi, szlovákiai és szlovéniai intézmények vesznek részt. A hazai színeinket az Archaeolingua Alapítvány, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) képviseli. Határainkon túli partner a bécsi, a grazi, a ljubljanai és a maribori egyetem, illetve a zágrábi régészeti intézet, a szlovén kulturális örökségvédelmi intézet, továbbá a zágrábi régészeti múzeum.

Az alapgondolat az, hogy az úgynevezett halomsírok alkotta nekropoliszok nem véletlenül alakultak ki a területen és a közelben szinte biztosan vaskori emberek települései voltak, ez ösztönzőleg hat a további kutatásokra. Hazánkban Sopron, Százhalombatta és Süttő került képbe a feltárások és kutatások kapcsán.

Süttőn, a Sánc-hegyen a kiemelkedések vaskori halomsírok feltárására biztatták a régészeket, így belevágtak a munkába. Ténykedésüket – meghívásra – Sárdi Tibor igazgató vezetésével megtekintette a helyi általános iskola kéttucatnyi tanulója, Czermann János polgármester és Barakka Gábor, a helyi értéktár bizottság elnöke is.

A nem rövid területi séta előtt Bödőcs András, azt ELTE tudományos főmunkatársa, Novinszky-Groma Katalin, az egyetem phd hallgatója és Czifra Szabolcs, az MNM munkatársa mondott izgalmas „útravalót”.

A helyi általános iskolásokat több járművön szállították ki a falu határában lévő Sánc-hegyre. Alkalmi feladatot is kaptak a gyerekek: hármas csapatokra osztottan, a terület körbesétálása közben egy 14 kérdéses kvízt tölthettek ki és karikázhatták a helyes válaszokat. A kérdések természetesen az ásatással voltak kapcsolatosak. A jó megoldások elhangzottak a gyaloglás közben.

A tudáspróbából a gyerekek megtudhatták, hogy a süttői halmok már 2700 évesek. Emellett arra a talányra is választ kaptak, hogy a régészek nem hőmérővel, varázsvesszővel mérték a szántóföldet, hanem geofizikai műszerekkel. Illetve kiderült, Az is kiderült, hogy nem virágföldnek vagy aranymosáshoz gyűjtik a vaskori sírokból a földet, hanem botanikai leletek és más apró maradványok után kutatva.