2023.01.04. 14:00
Keresetek: Komárom-Esztergom közepes, sokan fizetnek szja-t
Az öt kategóriából Komárom-Esztergom vármegye hat járásából öt a középsőben helyezkedik el a 2021-es havi bruttó átlagkereset szempontjából – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, Tér-Kép című kiadványából. A dokumentum feltárja azt is, hogy vármegyénkben viszonylag magas az szja-fizetők száma.
A jó munkát jól meg is kell fizetni
Forrás: Beküldött
Itthon 2021-ben tovább emelkedett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete, amihez a minimálbér emelésén, illetve a különféle bérmegállapodásokon túl a járvány által előidézett ágazati és strukturális átrendeződések is hozzájárultak. Az átlagkeresetek a fővárosban és annak agglomerációja túlnyomó részében voltak a legmagasabbak – derül ki a kiadványból.
A fizikai foglalkozásúak bruttó keresetének növekedési üteme a járványt megelőzően rendszeresen meghaladta a szellemi foglalkozásúakét, azonban ez a tendencia 2020-ban megfordult, és a különbség 2021-ben tovább nőtt. A szellemi dolgozók kereseti előnye a keleti országrész egyes vármegyéiben, Budapesten és Tolna vármegyében volt a legjelentősebb.
Tavaly a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 438 ezer 800, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 449 ezer 600 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 291 ezer 800, a kedvezményeket is figyelembe véve pedig 300ezer 500 forintot ért el.
Ami Komárom-Esztergom vármegyét illeti, szűkebb hazánk járásainak nagy része a középső, vagyis a havi 422 ezer 200–530 ezer 100 forintos szegmensben helyezkedik el (a KSH szakemberei 251,7–349,5; 349,6–422,1; 422,2–530,1; 530,2–672,9 és 673–850,1 ezer forintos havi bruttó átlagkereseti határokat állapítottak meg – a szerk.). Ez alól a Kisbéri járás a kivétel, amely az eggyel alacsonyabb, tehát a 349 ezer 600–422 ezer 100 forintos kategóriába esik.
Forrás: KSH
Kevés nálunk az álláskereső
Az egyik legfontosabb gazdasági mutató egy területi egység esetében, hogy hogyan alakul a nyilvántartott álláskeresők száma. A KSH kiadványa szerint vármegyénknek nincs oka a szégyenkezésre, hiszen hat járásból négyben is a legalacsonyabb, 0,8–2,5 százalék volt ez a mutató, csupán a kisbéri és az oroszlányi esett eggyel magasabb kategóriába (2,6–4,2). A nyilvántartott álláskeresők száma a járvány első hullámát követően, az aktív munkakeresés megindulásával jelentősen emelkedett, 2021-ben viszont már veszített intenzitásából, és az év végére a két évvel korábbi közelébe csökkent. A nyilvántartott álláskeresők lakosságszámhoz viszonyított aránya 2021 decemberében egyes északkeleti, valamint délnyugati járásokban volt a legmagasabb. E téren főleg Somogy, illetve Baranya vármegye egyes részein, továbbá Nógrád, Borsod és Heves vármegye egyes járásaiban volt magas ez a mutató.
Érdekes ugyanakkor, hogy aránylag magas volt tavaly vármegyénkben a személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutók száma. A hat járásból öt is a legmagasabb kategóriába esett – ezer lakosra 522–580 szja-fizető –, egyedül az esztergomi esett az eggyel alacsonyabb, 503-521-es kategóriába.
Forrás: KSH
Országosan egyébként elmondható, hogy 2021-ben a járások közel kétharmadában nem érte el az országos átlagot a személyi jövedelemadót fizetők ezer lakosra jutó száma. A területi különbségek az előző évhez képest nőttek, a legalacsonyabb értékek – a munkaerőpiaci helyzettel összefüggésben – főként az ország északkeleti és déli (nagyrészt) határ menti járásait jellemezték – áll a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában.
