Több versenyfelügyeleti eljárás is tart

2023.07.29. 15:25

A GVH elnöke szerint is magasabb árrést hozott az árspekuláció (videó)

Rigó Csaba Balázs a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, van alapja a kritikáknak, a jelenlegi magas élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség realizálása a kormányfő és a fogyasztók szempontjából is nyerészkedésnek vagy árspekulációnak tűnhet.

MW

Borítóképünk illusztráció

Forrás: Shutterstock

Fotó: Kzenon

– A nagy élelmiszerláncok olyan körülmények között is emelik az árakat, amikor annak semmiféle alapja nincsen – mondta pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a multik lényegében árspekulánsként viselkednek. 

Ennek kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökét.

– Van alapja a miniszterelnök úr kritikájának. Múlt év ősze óta kiemelt figyelmet fordítunk az élelmiszerpiac folyamatainak feltárására, valamint az infláció mögött rejlő, a versenyjogot érintő okok részletes vizsgálatára – közölte Rigó Csaba Balázs. 

A szervezet vezetője emlékeztetett arra is, hogy július elsejétől működik az online árfigyelő rendszer, amely az első huszonhat nap tapasztalatai alapján eddig legalább két százalékponttal járult hozzá az élelmiszer-infláció letöréséhez. 

A versenyhivatal vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei első fél évben két gyorsított szektorvizsgálatot tartottak a tej és tejtermékek, valamint a tartós élelmiszerek piacain.

– Az ellenőrzések igazolták, miszerint a kiskereskedelem szereplői törekedtek arra, hogy az egyes élelmiszerekre átmenetileg bevezetett, szociális támogatásként működő árstopok miatt felmerülő veszteségeiket csökkentsék. Mégpedig úgy, hogy az árstoppal nem érintett termékek esetében magasabb árrést realizáltak – ismertette a hivatal elnöke.

Rigó Csaba Balázs elmondta azt is, hogy az ellátási lánc minden szintjén – termelők, feldolgozók, kiskereskedők – találtak példát olyan termékre, amelynek árrése, nyereségtartalma – az indokolható költségeket meghaladóan – növekedett, és olyanra is, amelynél ez csökkent 2022-ben. A vizsgált tartós termékek esetén a vállalkozások bruttó árrése jellemzően a fogyasztói ár nagyobb részét tette ki, mint amit a GVH a tejtermékek esetén tapasztalt. Azaz: a tartós termékeken a kiskereskedők jellemzően magasabb nyereséget tudtak realizálni a múlt évben.

– A jelenlegi magas élelmiszer-inflációs környezetben a nagyobb nyereség realizálása a kormányfő és a fogyasztók szempontjából joggal tűnhet nyerészkedésnek vagy árspekulációnak. Az sem véletlen, hogy több szakember úgynevezett profit hajtotta inflációról beszél – hangsúlyozta a versenyhivatal vezetője.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

 

 


 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában