Film készül a legendás magyar csodalóról

 Petrik Anna és Nagy Ervin főszereplésével készül a világhírű magyar csodakancáról, Kincsemről szóló film, amelyet magyar színészekkel, magyar nyelven forgatnak majd, de a nemzetközi filmipart is színesítenék vele.



A történet szerint a Nagy Ervin által alakított nemes, Blaskovics Ernő beleszeret apja gyilkosának, Otto von Oettingennek lányába, Klárába. A szerelmi történet kibontakozása közben Blaskovics Kincsem nevű lovának legendás és páratlan pályafutását ismerhetjük meg.

Petrik Anna talán nem annyira ismert a magyar filmvásznon, tavaly az Utóélet című filmben láthattuk. Nagy Ervin, aki korábban Kossuth Lajost alakítva volt már reformkori karakter, a film kedvéért lefogyott, edzett, és lovaglóleckéket vett. Kincsemet nem egy, hanem több ló fogja játszani, a kancákat már kiválogatták. A versenyló ugyanis nem színészkedik, ha meglátja a pályát, rohanni kezd, így a versenypályán más ló játssza majd Kincsemet, mint az istállóban lévő mását.

A csodakanca zsokéját Kovács Lehel alakítja, akivel legutóbb a hatrészes magyar tévésorozatban, a Kossuthkifliben találkozhattunk. A legmodernebb technikával készülő film rendezője Herendi Gábor, aki a Valami Amerikát és a Magyar Vándort is készítette. Herendi Gábor Hutlassa Tamással együtt a film producere is. A hazai filmgyártásban szokatlanul magas számú statiszta működik közre a produkcióban, és a lóversenyeken játszódó jeleneteket 10-15 kamera rögzíti majd a legizgalmasabb pillanatok felvétele érdekében. A Kincsem operatőre Szatmári Péter lesz, aki korábban többek között a Csinibabát és a Csapd le csacsi!-t is fényképezte.

A film számos hazai és külföldi helyszínen játszódik: a stábok forgatnak majd a dégi és a keszthelyi Festetics-kastélyokban, a Dunakeszin lévő alagi lóversenypályán, és a bécsi Prater eredeti formájában megőrzött lóversenypályáján. A Kincsem-park ügetőjét ugyanis az elmúlt években átépítették, így az már nem tudja felidézni a XIX. század nagy versenyeit. A film kosztümös lesz, de nem ódivató történelmi alkotásra kell gondolnunk, a készítők próbálnak modern felfogásban nyúlni a XIX. századi közeghez, bár a díszletek, a ruhák és a párbeszédek korhűek lesznek.

A forgatás július 22-én indul és 72 napig tart majd, illetve a jövő év elején még három téli napot terveznek. A nézők jövő év végén találkozhatnak majd a moziban a filmmel. A produkció egyébként minden idők legtámogatottabb magyar filmje lesz, az Andy Vajna vezette Nemzeti Filmalaptól 2 milliárd 78 millió forintot kapott. Korábban a Toldi kaphatott volna 900 milliós támogatást, amit a Pálfi György rendezővel való konfliktusok miatt végül visszavontak. A Kakkukfiók című alkotás kapott még nagy állami támogatást, összesen 790 millió forintot. A rekordköltségvetésből készülő, 2,5 milliárdos Sorstalanságnak csak a harmadát állta a magyar költségvetés, de még a Hídember is „csak” 1,8 milliárdba került, így valóban szokatlanul magas költségvetésről beszélhetünk. Hutlassa Tamás szerint a kétmilliárd forint a hazai támogatásokhoz képest valóban magasnak tűnhet, de külföldön ennek sokszorosáért készítenek kosztümös, történelmi filmeket.

A másik Kincsem
Egy másik film is tervben volt a csodakancáról, Mads Mikkelsen, Martin Freeman, Ed Harris és Jean-Paul Belmondo, valamint – magyar részről – Weisz Fanni és Kamarás Iván szereplésével. Losonczi Gábor, a film producere egy tavalyi sajtótájékoztatón azt is elmondta, Kincsem mozivászonra vitele eredetileg az ő ötlete volt, hat éve dolgozott a költségvetés előteremtésén. Szőcs Géza pedig hozzátette, Kincsem szelleme átjárta a stábot, hiszen hihetetlen akadályokat győztek le, mire sikerült – állami támogatás nélkül – előteremteni a pénzt. Csaknem 12 milliárd forintot fordíthatnak majd a filmre, ha egyáltalán elkészül. Tavaly októberben kezdték volna ugyanis forgatni, de azóta is nagy a csend körülötte. Annyit tudni, hogy korábban Roger Christiant kérték fel a rendezésre – aki a Star Wars díszlettervezéséért ugyan Oscar-díjat, később viszont a Háború a Földön rendezéséért Arany Málna-díjat kapott –, de ő állítólag már egy másik produkciót próbál tető alá hozni.

A kisbéri ménesben nevelkedett
A világhírű magyar ló 1874. március 17-én látta meg a napvilágot – az a mai napig vitatott, hogy a kisbéri ménesben, vagy Blaskovics Ernő tápiószentmártoni birtokán. Apja, Cambuscan import angol telivér volt, amelyet 1871-ben vásárolt meg Francis Cavaliero a kisbéri ménes számára. Anyja Waternymph, az ozorai Esterházy-ménes kancája volt, amelyet 1864-ben Blaskovich Ernő vett meg, és 1873-ban Kisbérre vitték fedeztetni. Kincsem 54 alkalommal indult versenyen és mindet megnyerte. A csodaló karrierje kétéves korában kezdődött, a versenyek révén beutazta fél Európát. Legkedvesebb társa egy Csalogány nevet viselő fekete-fehér nőstény macska volt, amely nélkül Kincsem egyetlen versenyére sem volt hajlandó elindulni.

A versenyzést hatévesen hagyta abba, amikor kiderült, hogy lábai nem egészségesek, ízületei elkoptak. Tenyészkanca lett belőle, őt is a kisbéri ménesben fedeztették, öt csikót ellett. 1887. március 17-én, tizenharmadik születésnapján egy súlyos kólikaroham következtében múlt ki a magyarok legendás telivérje. Teljesítményét soha egyetlen versenyló sem tudta elérni.