Aranykor

„Carlos túl jó volt. Az elmúlt néhány évben fantasztikusan játszik, és csak egyre jobb lesz. Én megpróbáltam mindent, miután az elmúlt hónapokban nem voltam versenyképes, és most jól teljesítettem. Egy ilyen »állat« ellen azonban ez nem volt elég, de így is pozitív az élmény, nagyon boldog vagyok”.

A Carlos, az „állat” az nem más, mint Carlos Alcaraz, a mindössze 21 éves teniszező, a világranglista jelenlegi második helyezettje, aki pedig így beszélt róla, a nagyon boldog vesztes minden idők egyik legnagyobb egyénisége a sportágnak, Rafael Nadal. A két spanyol Szaúd-Arábia tenisztornáján, a Six Kings Slam elődöntőjében csapott össze, és amint a nyilatkozatból is kiderül, az előbbi győzött. A másik ágon a világranglista élén álló Jannik Sinner a szerb Novak Djokovic ellen nyert, így a 23 esztendős olasz játssza ma a torna döntőjét Alcarazzal – némi túlzással mondhatni, a jövő felülkerekedett a múlton.

Azért kissé túlzó ez a megjegyzés, mert Rafael Nadal ugyan a múlt héten bejelentette, hogy 38 évesen novemberben befejezi káprázatos pályafutását, az egy esztendővel fiatalabb Novak Djokovic még nem hozott ilyen döntést, a világranglista negyedik helyén állva neki még van jelene is a teniszben, és van motivációja: eddig 99 nagy tornát nyert, és nyilván nagyon szeretné bezsebelni a századikat is. Ennek ellenére Szaúd-Arábiában ma talán nem is a Sinner–Alcaraz döntőt kíséri majd a legnagyobb érdeklődés, hanem a bronzmeccset, amelyben hivatalos mérkőzésen utoljára csap össze két gigász, Rafael Nadal és Novak Djokovic. Gondoljunk bele: a szerb 24, a spanyol 22 Grand Slam-tornán végzett az első helyen – ezt az utódoknak megközelíteni sem lesz könnyű.

Amikor Djokovicnak múlt vasárnap Sanghajban nem jött össze a századik trófea – akkor is Sinnertől kapott ki –, a lelátón ott szurkolt neki Roger Federer is, aki két éve 41 esztendősen vonult vissza 20 Grand Slam-győzelemmel a dicsőséglistáján. 

Korábban is láthattunk korszakos egyéniségeket a pályán, de nem ennyit egy időben, akiknek a párharcai korábban sohasem látott magasságba emelték a tenisz iránti figyelmet, az ő példájuk gyerekek százezreit vonzotta a tenisz világába. A kapun bár beléptek az utódok, de a nagy trió korszaka aligha ismétlődik meg, amit sajnálhatunk, de inkább örüljünk a szerencsének, hogy kortársak és így szemtanúi lehettünk Federer, Nadal és Djokovic közös királyságának.