Szerepzavar

Thibaut Courtois napok alatt elérte, hogy rengetegen meggyűlöljék. Kiderült, hogy igaz, amiről korábban pletykáltak: a belga válogatott kapus az angol Chelsea-től a spanyol Real Madridhoz szerződik. A londoni csapat szurkolóinak egy része heveny anyázásba kezdett az egyik közösségi oldalon, amelyen a futballista amúgy megható üzenettel intett nekik búcsút. A gyűlölködés olyannyira gyalázatossá silányult, hogy a klub korábbi legendája, John Terry kiállt Courtois mellett, sok sikert kívánva és remek embernek nevezve őt – amire ő is céltáblává vált, és emiatt letiltotta a hozzászólások lehetőségét.

De ez még semmi. Amikor a Real Madrid bemutatta a kapust, ő nyilvánosan megcsókolta új klubja címerét, ez pedig kiakasztotta korábbi munkáltatójának, a városi rivális Atlético Madridnak a híveit. Ők most arra biztatják egymást, hogy az IKEA-ban vásároljanak plüsspatkányt, amit majd mindenki a pályára dobhat, amikor a kapus megjelenik új csapatában, történetesen néhány nap múlva, augusztus 15-én a Real Madrid–Atlético Madrid európai szuperkupa-mérkőzésen.

Courtois próbálta magyarázni, hogy Madridban közelebb lehet a gyerekeihez, akik ott élnek korábbi barátnőjével, a spanyol Marta Domínguezzel, a csók pedig nem korábbi klubja elleni tiszteletlenség, hanem az új iránti tisztelet gesztusa volt, s a kettő nem zárja ki egymást – ezek gyenge próbálkozások, el sem érik a gyűlölködők ingerküszöbét. Ők a klubváltást szentségtelen cserbenhagyásként élik meg a jelek szerint, összemosva ezzel a szurkoló és a profi labdarúgó, esetünkben munkavállaló szerepét.

Itthon is könnyen zsoldosozunk, számon kérjük a klubhűséget a karriert építő sportolókon, ami szerepzavar, és manapság nem csak értelmetlen, de értelmezhetetlen is. Valamennyien zsoldosok vagyunk, akik munkát vállalunk, és ilyenkor elsősorban nem az érzelmeink vezérelnek minket. A születéstől a halálig tartó hűség egy klubhoz a szurkoló, a klubot körülvevő közeg sajátja, a profi sportoló pedig normális esetben a lelkét is kiteszi azért, hogy ez a közeg boldog legyen, büszke lehessen magára és a közösségére a jó eredmények miatt. Courtois tisztességgel tette a dolgát az Atléticónál, majd a Chelsea-nél is, semmi sem indokolja azt a szennyáradatot, amelyet most a nyakába zúdítanak.

A szíve és nyilván az anyagi érdeke is diktálta a váltást, és ennek megfelelően döntött.

Mint már említettem: ahogy azt valamennyien ugyanígy megtennénk hasonló helyzetben.