14 órája
A NATO készen áll megvédeni szövetségeseit bármilyen támadással szemben – frissül
967. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Mark Rutte NATO-főtitkár (b) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Cikkünk frissül!
Charles Michel: az EU-csúcson Volodimir Zelenszkij bemutatja Ukrajna győzelmi tervét
A csütörtökön kezdődő kétnapos uniós csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számot ad Oroszország Ukrajna elleni háborújának fejleményeiről, és bemutatja győzelmi tervét - jelentette be Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán a tagállami vezetőknek szóló és az interneten közzétett meghívólevelében.
A tagállami vezetőknek konszenzusra kell jutniuk az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elveire alapozó békekezdeményezés körül – hangsúlyozta Michel.
Kifejezte abbéli reményét, hogy a tagállamok a hét legfejlettebb ipari ország alkotta csoport (G7) tagjaival együtt eleget tesznek júniusban vállalt kötelezettségüknek, miszerint az év végéig körülbelül 45 milliárd eurót adnak össze Ukrajna katonai, költségvetési és újjáépítési szükségleteinek támogatására. Mivel Ukrajna energetikai infrastruktúrájának több mint fele megsemmisült, a közelgő télre való felkészülése nagyon fontos
– hívta fel a figyelmet.
A tanácsi elnök tájékoztatása szerint a tagállami vezetők a közel-keleti helyzetre is összpontosítanak, mert az drámai, a humanitárius állapotok egyre csak romlanak – jelentette ki.
„Az azonnali tűzszünet (Izrael és a Hamász, illetve Izrael és a Hezbollah között), valamint a (Gázai övezetben fogva tartott izraeli) túszok szabadságának elérése továbbra is a legfontosabb cél” – írta.
Michel kijelentette: az Európai Tanácsnak hangsúlyoznia kell e konfliktusok enyhítésének szükségességét, és ragaszkodnia kell a nemzetközi és a humanitárius jog tiszteletben tartásához. Elfogadhatatlannak és felelőtlennek nevezte az ENSZ békefenntartói elleni közelmúltbeli támadásokat Dél-Libanonban, és kijelentette: meg kell védeni az ENSZ teljes személyzetének és a segélymunkásoknak a biztonságát.
Közölte: a tagállami vezetők foglalkoznak majd az EU versenyképességével és gazdasága rugalmasságával is. A megbeszélés célja, hogy előkészítse az utat egy nagyratörő versenyképességi megállapodás sikeres megvalósításához – jegyezte meg.
Az uniós csúcs tervezett témáit sorolva Charles Michel közölte, a migrációval kapcsolatban az uniós országok állam-, illetve kormányfői stratégiai eszmecserét folytatnak az illegális migráció megelőzését célzó intézkedésekről, beleértve a külső határok fokozott ellenőrzését, a megerősített partnerségeket és a migránsok hazájukba való visszatérésével kapcsolatos politikát.
Az Európai Tanács a nemzetközi kapcsolatok áttekintése folyamán megbeszélést folytat a moldovai és georgiai helyzetről, és meghatározza az unió általános politikai irányait és prioritásait.
Bízom benne, hogy sikerül megőriznünk közös értékeinket és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, tovább erősítve az Európai Unió befolyását a globális színtéren
– zárta levelét az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Ukrán elnök: a béke elérése nem Moszkván, hanem a nyugati partnereken múlik
A béke elérése Ukrajna partnerein múlik, nem Oroszországon – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán a parlamentben, ahol ismertette az öt pontból és három titkos mellékletből álló, győzelminek nevezett tervét.
Zelenszkij beszédét online közvetítették az ülésteremből. Az elnök hangsúlyozta, hogy Oroszország nem keresi a tisztességes békét, „az agresszor állam vezetője, Vlagyimir Putyin megőrült, és háborút akar“. Szerinte az orosz elnök nem fog megváltozni, senkire se hallgat. „Ukrajnának és partnereinek ezért együtt kell megváltoztatniuk a körülményeket, hogy a háború véget érjen, hogy az Oroszországi Föderáció békére kényszerüljön” – szögezte le. Zelenszkij ismertetése szerint az új béketerv első, és „nagyon fontos” pontja Ukrajna csatlakozási meghívása a NATO-ba, méghozzá azonnal. „Ez jelent számunkra bizonyosságot arról, miként látják a partnerek Ukrajna helyét a biztonsági architektúrában” – tette hozzá.
A terv második pontja az ukrán védelem megerősítése és a háború oroszországi területekre történő további kiterjesztése.
„Ennek az elemnek van egy titkos alkalmazása” – jegyezte meg az elnök. A harmadik pont az orosz agresszió visszaszorításáról szól. Ennek is van egy titkos része, amelyről csakis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Olaszország vezetői tudhatnak - mondta. Kifejtette: Kijev azt javasolja, hogy a jövőbeli orosz agresszió megakadályozása érdekében olyan átfogó támogatási csomagot fogadjanak el, amely nem tartalmaz nukleáris fegyvereket. A
negyedik pont Ukrajna stratégiai és gazdasági potenciáljának erősítéséről szól. Ehhez is tartozik egy titkos melléklet, amelyet Ukrajna csak az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak ad át, ez valamilyen megállapodás megkötését irányozza elő Kijev és partnerei között.
Az ötödik pont a háború utáni időszakra készült. Eszerint fel kell használni az ukránok harctéri tapasztalatait a NATO és Európa egészének védelme érdekében. Kijev azt javasolja, hogy a háború után az amerikai hadsereget ukrán katonákkal váltsák fel Európában. Zelenszkij hangsúlyozta: ha most elkezdik végrehajtani győzelmi tervét, 2025-ben véget érhet a háború. Rámutatott arra, hogy a tervben pontjainak többségénél megjelölték, meddig kell végrehajtani. Kifejezte meggyőződését, hogy terve megvalósítható, de ez a partnereken múlik.
Az elnök beszédében kitért Észak-Koreának a háborúban játszott szerepére. Kijelentette, hogy Phenjan nemcsak fegyverekkel látja el Oroszországot, hanem embereket is küld oda, akiknek orosz gyárakban kell dolgozniuk.
„A Putyinnal együttműködő bűnözők koalíciója ma már magában foglalja Észak-Koreát, a Kim családot, amely több mint 20 millió koreai embert tart rabszolgaságban. Hírszerzésünk nemcsak az Észak-Koreából Oroszországba szállított fegyvereket, hanem munkások szállítását is rögzítette a háborúban elesett oroszok pótlására” – mondta, hozzátéve, hogy már észak-koreai katonák is vannak az orosz hadseregben. Zelenszkij szavai szerint köztudott az iráni „rezsim” Putyinnak nyújtott segítsége is, valamint Kína együttműködése Oroszországgal. „A nyilatkozatok ellenére Peking tartózkodik a valóban komoly, hatékony lépésektől, amelyek megállíthatnák Putyint, az orosz agressziót és az ENSZ Alapokmányának Oroszország általi megsértését” – szögezte le az ukrán elnök.
Ruszlan Sztefancsuk házelnök Zelenszkijnek a parlament és a frakciók vezetőivel tartott zárt tanácskozása utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a törvényhozás egyhangúlag támogatja az elnök győzelmi tervét.
Románia magára vállalta az F-16-os ukrán pilóták kiképzésének költségeit
A bukaresti kormány szerdán sürgősségi kormányrendeletet hozott arról, hogy Románia magára vállalta a tavaly novemberben felavatott Fetesti-i Európai F-16-os Kiképzőközpontban (EFTC) felkészítendő ukrán pilóták kiképzésének költségeit.
A jogszabály indoklásában a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN) rámutatott: a tavalyi vilniusi NATO-csúcs keretében Románia, Belgium, Kanada, Dánia, Portugália, Svédország valamint az Egyesült Királyság védelmi miniszterei közös nyilatkozatban vállalták, hogy együttműködnek az ukrán pilóták F-16-os harci repülőgépek használatára történő felkészítésében, majd az ukrán elnök tavaly októberi bukaresti látogatása, a két államfő közös nyilatkozata alkalmával Románia a legmagasabb szinten vállalkozott arra, hogy részt vesz az ukrán pilóták felkészítésében.
A vállalás teljesítésének azonban mindeddig hiányoztak a jogi keretei, amelyek lehetővé tették volna, hogy a MAPN költségvetéséből ezt a tevékenységet finanszírozza. A tárca indoklása szerint Románia támogatása jelentősen növeli az Oroszország által megtámadott Ukrajna védelmi képességeit, függetlensége, szuverenitása és területi épsége megőrzését.
Ukrajna esetleges kapitulációja nagyban rontaná a térség biztonságát, és Romániát is sebezhetővé tenné. Ilyen szemszögből az ukrán pilóták felkészítése nemcsak elvi és erkölcsi kötelesség, hanem a nemzetbiztonságba és a szövetséges biztonságba eszközölt befektetés is
- olvasható a sürgősségi kormányrendelet indoklásában.
A kormányfőtitkárság honlapján közzétett jogszabály nem pontosítja a költségvetési keretet, hatályának időtartamát, vagy a Romániában kiképzett ukrán pilóták számát.
A román védelmi minisztérium augusztusban cáfolta, hogy megkezdődött volna ukrán pilóták kiképzése tavaly a Fetesti-i kiképzőközpontban.
A román légierőnél 2019-ben kezdődött meg az átállás a szovjet gyártmányú MiG-21-esekről az amerikai F-16-osokra. A pilóták átképzése érdekében tavaly ősszel alakítottak ki kiképzőközpontot a dél-romániai Fetesti mellett található légitámaszponton, ahol a Hollandia által rendelkezésre bocsátott repülőkön a gyártó Lockheed Martin oktatói a tervek szerint nemcsak a román és NATO-szövetséges, hanem az ukrán hadsereg pilótáit is felkészítik arra, hogy 4. generációs amerikai F-16-osokkal repüljenek.
Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba
Ukrajna még Joe Biden távozása előtt szeretne meghívást kapni a NATO-ba – jelentette ki egy interjújában Natalija Galibarenko, Ukrajna brüsszeli NATO-missziójának vezetője azzal érvelve, ez szerinte méltó hagyatéka lenne Biden elnökségének.
Meglátásunk szerint Ukrajna meghívása ebben a pillanatban politikai jelzés lenne
– mondta a diplomata az ukrán NATO-képviseleten kedden adott interjújában a Reuters hírügynökségnek.
Őszintén hiszünk benne, hogy ez a jelenlegi amerikai kormányzat hagyatékának része lehetne
– fogalmazott.
Az amerikai elnökválasztást november 5-én tartják. A demokrata párti jelölt, Kamala Harris jelenlegi alelnök elkötelezte magát Ukrajna támogatása mellett, de ennek részleteit egyelőre nem osztotta meg. Donald Trump republikánus elnökjelölt pedig nem tette világossá, pontosan hogyan kezelné a háborút megválasztása esetén.
Fotó: Susan Walsh / Forrás: MTI/AP
Ukrajna NATO-csatlakozása révén a katonai szövetség kollektív védelmét élvezné.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban elmondta, hogy országa meghívására a NATO-ba „győzelmi tervének” részeként tekint.
Galibarenko az interjúban kiemelte, hogy a meghívás megszűntetné a Moszkva és Kijev közötti egyik fő vitás kérdést. Oroszország ugyanis Ukrajna potenciális NATO-tagságára hivatkozott a háború indoklásakor, miközben Ukrajna azért ragaszkodott a szövetséghez való csatlakozáshoz, hogy meg tudja védeni magát egy esetleges jövőbeli orosz agresszióval szemben.
Ha azt fogjuk mondani, hogy a meghívás megvan, az Oroszországi Föderáció számára ez olyan lenne, mint egy végleges ítélet - tehát ennyi, ebben a témában nem lehet tovább emelni a tétet
– magyarázta Galibarenko.
A NATO már korábban ígéretet tett arra, hogy Ukrajna csatlakozhat a szövetséghez, de ennek időpontját nem határozta meg, és azt is világossá tette, hogy amíg Ukrajna háborúban áll, nem léphet be a NATO-ba.
Kijev nem sürgeti a NATO-tagsággal kapcsolatos tárgyalások azonnali megkezdését
– mondta Galibarenko, de hozzátette, hogyha most hívnák meg Kijevet, annak erős politikai üzenete lenne.
A kérdésre, hogy Kijev mikor szeretné megkapni a meghívást a diplomata azt válaszolta, hogy „minél előbb, annál jobb”.
Ukrán légvédelem: több mint 130 drónnal és két rakétával támadták az oroszok Ukrajnát
Az orosz hadsereg 136 drónnal és két rakétával támadta meg Ukrajnát szerdára virradó éjjel, az ukrán légvédelem 51 drónt lelőtt, további 60 eltűnt a radarokról – közölte szerdán reggel az ukrán légierő.
A Telegramon közzétett jelentés szerint az október 15-éről 16-ára virradó éjjel az orosz erők egy Sz-300/400 típusú légvédelmi rakétát lőttek ki Doneck megye megszállt régiójából a megye ukrán ellenőrzés alatt álló területére, valamint egy H-59 típusú irányított levegő-föld rakétát egy meg nem nevezett Csernyihiv megyei célpontra az oroszországi Kurszk térségéből. Ezen kívül 136 csapásmérő drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe.
Az ukrán légvédelemnek 51 drónt sikerült lelőnie Szumi, Cserkaszi, Kirovohrad, Ternopil, Herszon, Harkiv, Zsitomir, Donyeck, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Kijev, Poltava, Csernyihiv és Csernyivci megyék fölött. További 60 drón eltűnt a radarokról, az információt még ellenőrzi a légvédelem – áll a közleményben.
Az ukrán légvédelem közlése szerint két drón visszafordult az orosz légtér felé, több mint 20 még az ukrán légtérben tartózkodik, a légiveszély nem múlt el.
NATO-főtitkár: a NATO készen áll megvédeni szövetségeseit bármilyen támadással szemben
A NATO készen áll arra, hogy megvédje szövetségeseit bármilyen támadással, bármilyen ellenséggel szemben most és a jövőben egyaránt – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.
Mindent meg fogunk tenni, bármire is legyen szükség ahhoz, hogy a kollektív védelemre vonatkozó vállalásunkat minden körülmények között teljesítsük
– fogalmazott Mark Rutte, miután megbeszélést folytatott Evika Silina lett miniszterelnökkel.
Fotó: Rasid Necati Aslim / Forrás: AFP
A főtitkár hangsúlyozta: a védelem szavatolásához további védelmi ipari befektetésre van szükség. Ezzel kapcsolatban azt mondta, noha már 23 tagállam védelmi kiadása haladja meg GDP-arányosan a két százalékot, ez a kötelezettségvállalás a jövőben nem lesz elégséges mindazon célok elérésére, amelyeket a szövetség kitűzött maga elé.
Legyen egyértelmű: a két százalékos kiadás nem lesz elégséges, többet kell tenni a védelem és biztonság szavatolásárért
– fogalmazott Rutte, majd hozzátette: a védelmi kiadás mértékének új célszámainak meghatározásáról további vita szükséges.
Kijelentette: mivel Oroszország továbbra is előre akar nyomulni Keleten, valamint fokozza támadásait az ukrán létfontosságú infrastruktúra ellen, meg kell erősíteni a NATO elrettentő és védelmi képességét, ahogy fenn kell tartani Ukrajna folyamatos támogatását is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ne tudja elfoglalni az országot.
Be kell váltanunk az ukrán katonák kiképzésére tett ígéretünket is, és biztosítanunk kell a drónellátást, valamint folyósítani a szükséges támogatásokat
– fogalmazott.
Rutte végezetül hozzátette: a NATO figyelemmel kíséri a szövetség keleti határán végzett orosz műveleteket, hogy hozzáigazítsa készenlétét a folyamatosan változó helyzethez és készen álljon válaszlépéseket tenni, ha szükséges.
Ukrajna nyugati szövetségesei nem fognak közvetlen katonai beavatkozást indítani Oroszország ellen
Mihail Podoljak, az ukrán elnöki iroda tanácsadója nyíltan beszélt arról, hogy Ukrajna nem számíthat a nyugati szövetségesek által nyitott „második frontra” Oroszország ellen. Ez a kijelentés jelzi, hogy Kijev kénytelen átértékelni stratégiáját és elvárásait a konfliktus további menetét illetően - fogalmaz az orosz lenta.ru.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban sürgette a NATO-t, hogy legalább hívják meg Ukrajnát a szövetségbe. Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy országa pozícióját most kell megerősíteni, „nem a konfliktus után, nem tíz vagy harminc év múlva”. Azonban úgy tűnik, hogy számos NATO-tagállam továbbra is szkeptikus Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban.
Nyugati médiajelentések szerint Kijev esetleg hajlandó lehet területi engedményekre is. Az olasz Corriere della Sera azt állítja, hogy Zelenszkij elfogadna egy tűzszünetet a jelenlegi frontvonal mentén, ha cserébe garanciát kapna Ukrajna gyors európai uniós csatlakozására. A Financial Times szintén arról számolt be, hogy megváltoztak a hangulatok Washingtonban és egyes nyugati fővárosokban, részben a közel-keleti helyzet kiéleződése miatt.
A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el.
Az ukránok szerint észak-koreai segítséggel tudja Putyin elkerülni a mozgósítást
Az ukrán média anonim katonai hírszerzési forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az orosz 11. légideszant-dandár 3000 fős zászlóaljat alakít, amelynek nagy része észak-koreaiakból áll. Ez a zászlóalj valószínűleg részt vesz az orosz védelmi műveletekben, Kurszkban – írta elemzésében az amerikai ISW. Az elemzőcég szerint az orosz-észak-koreai védelmi paktum abban is segít Putyinnak, hogy elkerülje a mozgósítást. (pravda.ua)
Fotó: Vlagyimir Szmirnov / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat
Megmérték Zelenszkij támogatottságát
Volodimir Zelenszkij elnök továbbra is tízből közel hat ukrán állampolgár bizalmát élvezi, és a támogatottsága az elmúlt hónapokban stabil maradt – derült ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) által közzétett felmérésből.
Fotó: MICHAEL KAPPELER / Forrás: AFP
Az október 14-én közzétett felmérés eredményei szerint
a megkérdezett ukránok 59 százaléka bízik Zelenszkijben, míg 37 százalék bizalmatlan az elnökkel szemben.
A megkérdezettek további 3 százaléka bizonytalan volt. Az eredmények gyakorlatilag nem változtak egy másik, 2024 májusában közzétett KIIS-felméréshez képest, és csökkentek az idén februári 64 százalékos csúcshoz képest.
A Zelenszkijbe vetett bizalom szintje folyamatosan csökkent a 2022. májusi 90 százalékos rekordmagas értékéhez képest
- mindössze néhány hónappal az invázió 2022. februári kezdete után. Akkor a megkérdezettek mindössze hét százaléka mondta azt, hogy nem bízik az elnökben.
A számok éles kontrasztot rajzolnak ki az elnök támogatottságának tavaly ilyenkori szintjével is: Zelenszkij 2023 októberében a válaszadók 76 százalékának támogatását kapta - azóta 18 százalékponttal csökkent.
Több mint 7500-an érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán-magyar határszakaszon 4144-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3431-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - áll a közleményben.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Az orosz erők elfoglalták a Donyeck megyei Torecket (videó)
- Fogadta a pápa békekövetét az orosz külügyminiszter
- Volodimir Zelenszkij további katonai segélyt sürgetett
- Kiderült, miért tarthat Zelenszkij a tűzszünettől
- Az EU vizsgálatot követel az orosz fogságban elhunyt ukrán újságírónő ügyében
