2024.03.18. 06:53
Egyre brutálisabb az erőszakos toborzás Ukrajnában (videó)
754. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Az ukrán hadifoglyok sorsára figyelmet felhívó tüntetés Kijevben 2024. március 17-én
Forrás: MTI/AP
Fotó: Vadim Ghirda
Josep Borrell: az EU megegyezett a Navalnij meggyilkolásáért felelősök szankcionálásában
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa megegyezett a február közepén elhuny orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij meggyilkolásáért felelősök szankcionálásában - jelentette be az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.
Josep Borrell, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta,
a szankciók 30 emberre és entitásra vonatkoznak majd az emberi jogok megsértése esetén alkalmazott szankciórendszer keretében.
A főképviselő beszélt arról is, hogy a külügyek tanácsa megvizsgálta az uniós bankokban tartott, majd a 2022. február 24-én kezdődött ukrajnai háború okán befagyasztott orosz vagyon profitja felhasználásának lehetőségeit.
A tagállamok többsége egyetértett abban, hogy a nyereséget Ukrajna megsegítésére fordítsák
- tájékoztatott.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban arról beszélt, hogy a tagállamok elvi megállapodásra jutottak abban, hogy szankciókat vezetnek be a ciszjordániai palesztinokkal szemben erőszakot alkalmazó izraeli telepesekkel szemben, valamint
további megszorító intézkedéseket hoznak a Hamász iszlamista terrorszervezet tagjaira vonatkozóan.
Szavai szerint "szilárd, európai szintű kompromisszum született, a politikai megállapodás megvan", de - mint közölte - a munka még folytatódik a teljes körű elfogadás érdekében. Azok az országok, amelyek korábban blokkolták a javaslatot, most úgy döntöttek, hogy tartózkodnak a szavazástól - tájékoztatott az uniós diplomácia vezetője.
Varsó és Berlin nemzetközi koalíciót kezdeményez harckocsik szállítására
Lengyelország és Németország a jövő héten egy harckocsik ukrajnai szállítását biztosító nemzetközi koalíció létrehozását kezdeményezi – jelentette be Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfőhelyettes hétfőn a Varsó melletti Helenówban.
Kosiniak-Kamysz a német hivatali kollégájával, Boris Pistoriusszal folytatott megbeszélést követő közös sajtóértekezleten tette a bejelentést.
Március 26-án Lengyelország és Németország társvezetőkként aktiválják az Ukrajna támogatását célzó páncélozott képességek koalícióját
– fogalmazott a lengyel politikus. Közölte:
a projekthez más partnerek is csatlakoztak, köztük Nagy-Britannia, Svédország és Olaszország.
A lengyel tárcavezető megerősítette: a Stratégiai iránytű elnevezésű, 2022-ben elfogadott európai uniós biztonság- és védelempolitikai cselekvési terv keretében júliustól készenléti állapotba helyezik a lengyel és a német gyorsreagálású harccsoportot, amelyek külön-külön 2500 főt számlálnak.
Bejelentette továbbá:
május elején a lengyelországi Wroclawban megrendezik a lengyel-francia-német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög védelmi minisztereinek találkozóját.
Újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: Lengyelország nem tervezi, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába.
Boris Pistorius közölte: Németország és Lengyelország a lőszergyártás és az ukrán fegyveres erők kiképzése terén is megerősítik együttműködésüket.
Pistorius a német kormánykoalíción belüli, az ukrajnai helyzet megoldását érintő nézeteltérésekre utalva aláhúzta: az ukrajnai háború befagyasztása „végső soron csak Putyinnak segítene”. A békét meg kell teremteni, de „az nem lehet egy diktált béke”, olyan tűzszünet, illetve a konfliktus befagyasztása, amelyből „Putyin végül megerősödve kerülne ki, és akkor folytatná a konfliktust, amikor neki tetszik” – hangsúlyozta a német miniszter.
Dél-koreai miniszter: Észak-Korea több ezer konténer fegyvert szállított Oroszországnak
Észak-Korea mintegy 7 ezer konténer mennyiségben szállított katonai felszerelést és fegyvert tavaly július óta Oroszországnak – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján a dél-koreai védelmi miniszter.
Sin Vonsik hozzátette, hogy tavaly nyár óta több tengeri szállítási útvonalat is felfüggesztettek, így a szállítmányok egy részét vasúton juttatták el Oroszországba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tavaly szeptemberben tartott csúcstalálkozót. Az Egyesült Államok a találkozót követően hírszerzési információk alapján azt közölte, hogy megindult az észak-koreai fegyver- és lőszerszállítás Oroszországba, amelynek mennyiségét októberben már több mint ezer konténerre becsülték.
Novemberben Szöul azzal vádolta meg Phenjant, hogy több mint 1 millió tüzérségi lőszert szállított Moszkvának, cserébe pedig technikai segítséget kapott Moszkvától katonai műholdprogramjához.
Ukrán elnöki tanácsadó: tovább súlyosbítja a háborút, ha Oroszország „ütközőzónát” hoz létre Ukrajnában
Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az a kijelentése, hogy Ukrajna területén „ütközőzónát” akar létrehozni, az ukrajnai háború további mélyítésének szándékát jelzi Oroszország részéről – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója hétfőn a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Putyin kijelentése közvetlen bizonyítéka annak, hogy az Oroszországi Föderáció nem áll készen arra, hogy modern társadalmi-politikai kapcsolatokban éljen, figyelembe véve más országok abszolút szuverén jogait
– fűzte hozzá a tanácsadó.
Putyin a háromnapos orosz elnökválasztás lezárulása után, vasárnap tett nyilatkozatában jelentette ki, hogy Oroszország folytatja az Ukrajna elleni háborút, és úgynevezett „ütközőzónát” hoz létre Ukrajna területén. A kelet-ukrajnai Harkiv megye elfoglalásának szükségességére vonatkozó kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: ha a támadások folytatódnak, Oroszország „ütközőzónát” hoz létre Ukrajna területének nagy részén, hogy biztosítsa az oroszországi területek biztonságát. Részletekbe nem bocsátkozott, de azt még hozzátette, hogy a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területeken létesítendő „ütközőzónának elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy megfékezzék a külföldi gyártmányú fegyverek oroszországi területek elleni bevetését”.
Az Európai Unió 5 milliárd eurót különített el Ukrajna katonai támogatására
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa 5 milliárd eurót (mintegy 1900 milliárd forint) különített el az Európai Békekeret keretében Ukrajna katonai támogatására – közölte az uniós tanács hétfőn.
A brüsszeli közlemény szerint a jóváhagyás az Európai Békekereten belül külön Ukrajnai Segítségnyújtási Alapot hoz létre, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy halált okozó és halált nem okozó katonai felszerelések, valamint kiképzés biztosításával továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők változó szükségleteit.
A hétfői határozatot követően az Európai Békekeret pénzügyi felső határa a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan meghaladja a 17 milliárd eurót.
Ezen túlmenően a külügyek tanácsa úgy határozott, hogy javítja az Európai Békekeretre vonatkozó irányítási szabályokat annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá tegye és hozzáigazítsa az új nemzetközi körülményekhez. A továbbfejlesztett irányítási szabályok új nemzeti közbeszerzési struktúrákra és meglévő keretszerződésekre fognak épülni, magukban foglalva a szükséges védelmi felszerelések közös beszerzését az európai védelmi ipartól és Norvégiától, valamint az EU-n, illetve Norvégián kívül letelepedett vagy gyártási létesítményekkel rendelkező gazdasági szereplőktől is.
A közlemény Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselőt idézte, aki azt mondta: az Ukrajnai Segítségnyújtási Alap létrehozásával az EU teljesíti kötelezettségvállalásait. „Az alap tettre váltja szavainkat” – fogalmazott a főképviselő, majd hozzátette: „az alap segítségével az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, hogy megvédhesse magát Oroszország agressziójával szemben, bármibe is kerül, és ameddig csak szükséges”.
Ukrán parancsnoki tanácskozásra mért csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Csapást mért az orosz hadsereg az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és az ukrán fegyveres erők parancsnoki állományának találkozójára – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium.
A tárca az orosz harcászati légierő, valamint a rakéta- és tüzérségi erők által megtámadott tanácskozás helyszínét nem nevezte meg. A hadijelentés szerint az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el a Donyeck környéki, az avgyijivkai és a dél-donyecki frontszakaszon, eközben pedig visszavertek kilenc ukrán rohamot és ellenrohamot, valamint megakadályoztak minden áttörési kísérletet a határon, az oroszországi belgorodi régióban található Kozinka falunál.
Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot, hetet Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint 1050 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an a Donyeck körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan – állt a közleményben.
A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Mi-8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, három harckocsit, két gyalogsági harcjárművet, öt páncélozott harcjárművet, egy amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, Vampire, Grad, Uragan és HIMARS sorozatvetők 26 rakétáját és 143 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást. A belgorodi egészségügyi tárca közölte, hogy a régióban az elmúlt hét folyamán 11 ember életét vesztette, 82 pedig megsebesült.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn egy 24 éves nő letartóztatásáról tett bejelentést, aki ukrán titkosszolgálatok megbízásából arra készült, hogy a Krímben felgyújtson egy vasúti váltószekrényt, és ezáltal megzavarja a katonai szállításokat. A gyanúsítottól több, házilag elkészített gyújtóeszközt foglaltak le.
Ukrán miniszterelnök: további pénzt különített el a kormány drónvásárlásra
További ötmilliárd hrivnyát (47 milliárd forintot) különített el az ukrán kormány drónvásárlásra a fegyveres erők számára – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök hétfőn a Telegramon.
A kormányfő kifejtette, hogy az összeget a frontvonalon harcoló egységek számára szükséges drónok vásárlására fordítják. Julija Szviridenko gazdasági miniszter megjegyezte, hogy eddig már mintegy 30 milliárd hrivnya (280 milliárd forint) értékben kötöttek megállapodásokat dróngyártókkal, és további szerződéseket készül kötni a kormány 14 milliárd hrivnya (131 milliárd forint) értékben.
Olekszandr Kamisin, az ország stratégiai iparágainak minisztere a múlt hónap végén közölte, hogy Ukrajna utolérte Oroszországot az iráni gyártású Sahíd kamikaze drónok analógjainak gyártásában. Smihal két héttel ezelőtt azt közölte, hogy az ukrajnai vállalkozások már készen állnak több mint egymillió drón gyártására, és a kormány mintegy 40 milliárd hrivnyát (374 milliárd forint) különített el a gyártás megszervezésére.
A Herszon megyei rendőrség a Facebookon arról tájékoztatott, hogy négy helyi lakos sérült meg a régióban a polgári létesítményeket ért orosz csapások következtében: Ezenfelül lakóépületek, autók, egy benzinkút és egy autószerviz rongálódott meg.
Az ukrán vezérkar hétfői harci helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 431 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 19 orosz harckocsit, 34 tüzérségi rendszert és 36 drónt.
Magyar Vöröskereszt: megváltozott a feladatok jellege
A Magyar Vöröskereszt orosz-ukrán konfliktussal összefüggő feladatai továbbra sem változtak, de más a jellegük – mondta a szervezet főigazgatója hétfőn Budapesten.
A humanitárius szervezet tavalyi általános tevékenységéről tartott sajtótótájékoztatón Kardos István ismertette:
míg 2022-ben a segélyezés, a menekültek általános ellátása volt a fő feladat, tavaly már inkább a Magyarországon maradó családok beilleszkedésében segítettek.
Hozzátette: jellemzően családfő nélkül érkező gyerekes családokról van szó, az anyák munkaerőpiaci elhelyezkedésben, a gyerekek beiskolázásában vagy az egészségügyi ellátásban nyújtanak segítséget.
Mint mondta, a Magyar Vöröskereszt szerteágazó tevékenységében meg kellett találni azt a rendszert, amelyben a menekültek segítése mellett végzett egyéb alapfeladataik – véradásszervezés, elsősegélynyújtás, keresőszolgálat, szociális területen nyújtott ellátás – nem sérülnek.
Kardos István említést tett arról, hogy hétfőn indul és május 17-ig tart a felsőoktatási véradó hetek programsorozat az Országos Vérellátó Szolgálattal (OVSZ) közösen. A rendezvény célja, hogy a fiatalokat a segítségnyújtás ezen formájára is biztassák.
A főigazgató emlékeztetett: 2022 decemberében átadták a vöröskereszt véradókamionját a kárpátaljai vöröskeresztnek, ugyanakkor tavaly rendszerbe állítottak egy véradóbuszt, amellyel kistelepülésekre is eljuthatnak.
Beszámolt arról, hogy tavaly 355 ezer véradás volt az OVSZ-szel közösen, a Magyar Vöröskereszt szervezésében a véradásokon 335 ezer véradó jelent meg. A véradók toborzásában a szervezet nagy szerepet vállal, és e tevékenységüket továbbra is folytatni kívánják – tette hozzá.
Kardos István kitért rá: fontosnak tartják, hogy a magyar lakosság minél többször hozzáférjen az egészségmegőrzés, az egészségi állapotfelmérés lehetőségéhez, ebben szeretnének előrelépni.
A Magyar Vöröskereszt keresőszolgálatának munkájáról elmondta, a terepkoordinátorok tavaly 450 intézményt kerestek fel és 18 kereséssel foglalkoztak. „Ez nem a nagy számok területe” – jegyezte meg, hiszen alapos kutatómunkával kell a háborús konfliktusok miatt egymástól elszakított családtagokat felkutatni.
A főigazgató elmondta: a Magyar Vöröskereszt tavaly 13 milliárd forintból gazdálkodott. Tavaly már érzékelhető volt az adományok csökkenése, és visszaestek a menekültellátási támogatások is.
Fodor Antalné, a Magyar Vöröskereszt elnöke arról beszélt: az ország legnagyobb karitatív szervezete 78 ezer tagot számlál, aktivistái – akiknek a száma meghaladja a 13 ezret – az ország szinte minden településén jelen vannak. Az aktivisták zömmel szociális munkát, adománygyűjtést, és adományosztást szerveznek.
Kiemelte az együttműködést az önkormányzatokkal is, ennek egyik formája, hogy a települések pályázhatnak a „humanitárius település” címre. Eddig 64 település nyerte el ezt a címet országszerte – mondta.
Igyekeznek megszólítani a fiatalokat, a fiatal önkénteseket is – közölte az elnök, hozzátéve, ennek egyik legismertebb formája a balatoni elsősegélynyújtás, 12 településen 19 strandon adnak szolgálatot.
Egyre brutálisabb az erőszakos toborzás (videó)
„Az elmúlt években elesett katonák tiszteletére terveznek Kijevben emlékparkot. Valamint újabb erőszakos videók láttak napvilágot a mozgósítás kapcsán” – ezekről számolt be a HírTV kárpátaljai tudósítója.
Újabb botrányos videók láttak napvilágot Ukrajnában az erőszakos sorozásokról az orosz–ukrán háborúban. Dunda György, a Hír Televízió kárpátaljai tudósítója arról számolt be, hogy ismét brutálisan bántalmaztak hadköteles korú férfiakat a hatóság emberei Kárpátalján és Lembergben.
Új divat, hogy a toborzótisztek kisbuszokkal járják a városokat, a településeket és abba próbálják betuszkolni azokat, akiket sikerül elkapniuk. Ilyen jelenetet láthatunk. Próbál a védtelen fiatalember küzdeni, de túlerőben vannak a terepruhában lévő toborzótisztek és nyilván a túlerő győz
– számolt be a legfrissebb ukrán eseményekről Dunda György, hozzátéve, hogy bár maga az államfő is kérte, hogy a tisztek tartsák magukat a hatályos szabályokhoz, valamiért mégis folyamatosak a túlkapások.
A Magyar Nemzet cikke ITT olvasható!
El País: A NATO csapatai már Ukrajnában vannak
Emmanuel Macron februári szavai egy addig tabutémát érintettek. A NATO minden lehetséges területen segíti Ukrajnát, a fegyverek és az orosz célpontokról szóló hírszerzési információk szállításától kezdve az ellenséges bombázók berepülésén át az ukrán katonák ezreinek kiképzéséig Európában – írja az El País alapján a Magyar Nemzet. A spanyol lap szerint amíg Macron nem javasolta, senki sem merte fontolóra venni az atlanti szövetség aktív katonai részvételét az ukrán területeken.
Macron azonban nemcsak egy vitát nyitott meg, de szavai azt is megerősítették, hogy a NATO-csapatok már ukrán földön vannak, bár egyelőre nem vesznek részt harci műveletekben.
A cikk ITT folytatódik!
Tömegével dezertálnak az ukrán katonák
A háború kirobbanása óta vizsgált adatokat összehasonlítva az alábbi számadatok olvashatók:
2022-ben hatezer esetet,
2023-ban tizenhatezer esetet,
2024 első két hónapjában máris 4690 esetet regisztráltak.
Írja az Urian ukrán hírügynökség által közzétett statisztikák alapján a Magyar Nemzet.
Ez tehát azt jelenti, hogy ilyen ütemben év végére a harmincezerhez közelíthet az egységüket engedély nélkül elhagyó katonák száma. Az ukrán törvények szerint aki dezertál, vagy nem jelenik meg időben az egységénél, akár három év börtönnel is büntethető.
Az Uniannak egy veterán korábban is elismerte, hogy egyre nagyobb problémát jelent a dezertálás. Felidézett például egy esetet, mikor két katona külföldön kapott kiképzést, de vissza már soha nem tértek Ukrajnába. Ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy ez még mindig egyértelműen kevés embert jelent. A dezertőrök számának növekedésének okát ő abban látta, hogy mind több férfit erőszakkal soroznak be.
A cikk ITT folytatódik.
A francia elnök a háború árnyékában gigaüzletre készül Putyinnal
Miközben Emmanuel Macron esküt tett arra, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy Vlagyimir Putyin elveszítse az ukrajnai háborút, Franciaország és Oroszország közösen működtet egy németországi urándúsító üzemet, sőt, bővítené azt – írja a La Veritá alapján a Mandiner.
Az egyik lengyel think tank számításai szerint a „putyini vállalkozások" legfőbb ügyfele Franciaország az Európai Unióban, 2022-ben például 720 millió euró értékben kötöttek megállapodásokat. Nem véletlen, hogy a franciák élesen elleneznek minden olyan szankciót, ami az orosz atomenergia ellen irányulna.
Orosz sikerek Bahmutnál
Az orosz katonai személyzet elfoglalta az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) fellegvárát Bahmut irányában – számolt be róla a Honvédelmi Minisztérium.
Rakétafenyegetést jelentettek be Belgorodban
Belgorodban és a belgorodi régióban rakétaveszélyt jelentettek be – közölte Telegram csatornáján az orosz régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov.
Arra kérte az otthon tartózkodókat, hogy ne menjenek az ablakok közelébe.
Németország ellenezte az ukrajnai konfliktus befagyasztását
Ukrajna népe nem érdemli meg az Oroszországgal folytatott konfliktus befagyasztását – így reagált a Bundestag Zöld Pártjának vezetője, Omid Nuripour a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti frakcióvezetőjének, Rolf Mützenichnek a konfliktus esetleges befagyasztására irányuló felhívására.
„A befagyasztás azt jelenti, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyjuk azokat a pusztító emberi jogsértéseket, amelyek a megszállt területeken már most is történnek, és az ukrajnai emberek nem érdemlik meg ezt” – tette hozzá. Szerinte nem ez a fajta politika segít Ukrajnán.
Mützenich szavait a zöldek másik tagja, Katrin Goering-Eckardt is bírálta. Hangsúlyozta, hogy a háborúk befagyasztása nem vezet békéhez, és kockára is teszi azt.
Újabb orosz olajfinomítót ért támadás
Az Ukrajnai Biztonsági Szolgálat (SBU) drónjainak a közelmúltban sikerült megtámadniuk 12 oroszországi olajfinomítót – mondta el egy forrás az Ukrainska Pravdának. A forrás megemlített egy tegnap éjszaka történt támadást is egy, a Krasznodari körzetben található olajfinomító ellen.
Nincs bizonyíték
A moldovai szakadár Dnyeszteren túli köztársaságban vasárnap egy katonai létesítményt ért dróncsapás megsemmisített egy helikoptert és tüzet gyújtott – közölték az oroszbarát régió hatóságai, Ukrajnát hibáztatva a csapásért.
A Moldovai Reintegrációs Politikai Iroda azonban közleményében azt mondta, hogy a videofelvételek megvizsgálása után „nem erősítenek meg semmilyen támadást” a Dnyeszteren túl, és „félelem- és pánikkeltési kísérletnek" nevezték a közleményt.
Hozzátették, hogy a közösségi médiában megjelent felvételeken megsemmisült katonai felszerelések több éve nem működnek.
Hatvan ágyúzás Szumi közelében
Ukrajna több tucat orosz támadásról számolt be az orosz határ közelében vasárnap, és több mint 60 ágyúzás történt Szumi kerületben, amelyekben egy ember meghalt. Korábban vasárnap egy ember meghalt és legalább nyolcan megsebesültek a fekete-tengeri Mikolajiv kikötőváros elleni orosz rakétatámadásban – közölték ukrán illetékesek.
Két halott Belgorodban
Az orosz hatóságok közlése szerint Belgorod régióban a vasárnap délelőtti lövöldözésben egy 16 éves lány meghalt, édesapja pedig megsebesült, míg egy későbbi támadásban egy ember meghalt és 11-en megsebesültek. Az orosz erők 12, Ukrajnából az ország irányába indított rakétát lőttek le a régióban – közölte a védelmi minisztérium –, valamint egy ukrán Mi-8-as katonai helikoptert, amely Belgorod felé tartott, és állítólag az ukrajnai Szumi régióban zuhant le.
Harmincöt ukrán drón érte el Oroszországot
Ukrajna 35 drónt lőtt ki orosz célpontokra országszerte, beleértve a fővárosi régiót is. Tűz ütött ki egy olajfinomítóban, a becsapódó drónok megzavarták az áramellátást több határ menti területen, de nincsenek áldozatok – közölte a moszkvai védelmi minisztérium. A tárca azzal vádolta Kijevet, hogy megpróbálta szabotálni az elnökválasztást, mivel a háború kitörése óta ez volt az egyik legnagyobb orosz területen végrehajtott légi hadművelet.
Zelenszkij: Putyin a hatalom rabja lett
Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin a hatalom rabja lett, aki mindent megtesz azért, hogy örökké uralkodjon. Volodimir Zelenszkij a hétvégén lezajlott orosz elnökválasztást „választási imitációnak” nevezte, aminek nincs legitimitása.
Az előzetes eredmények szerint Putyin a szavazatok több mint 87 százalékát kapta
A szavazatok 87,29 százalékát kapta meg az orosz elnökválasztáson Vlagyimir Putyin hivatalban lévő államfő a jegyzőkönyvek 99,75 százalékának feldolgozása után – jelentette be Ella Pamfilova, az orosz központi választási bizottság elnöke.
Pamfilova szerint a részvételi arány 77,44 százalékos volt, történelmi rekord Oroszországban.
A bizottság elnöke úgy vélte, a magas részvétel annak köszönhető, hogy az elnökválasztás három napig tartott, és hogy bevezették a „mobilszavazó” rendszert, amely lehetővé tette a lakcímhez nem kötött voksolást. A Nyugat által Oroszországra gyakorolt külpolitikai nyomást is a mozgósító tényezők közé sorolta.
Pamfilova bejelentette, hogy a szavazáson 87 113 127 választópolgár vett részt. (Oroszország lakossága idén január elején 146 203 600 volt, az újonnan elcsatolt területek adatai nélkül.) Az orosz külügyminisztérium szerint külföldön nem végleges adatok szerint több mint 372 ezren voksoltak.
Az előző elnökválasztási részvételi rekord 1991-ben, még az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságban született, 74,66 százalékkal. Akkor hat jelölt vett részt a megmérettetésben: Borisz Jelcin, Nyikolaj Rizskov, Vlagyimir Zsirinovszkij, Aman Tulejev, Albert Makasov és Vagyim Bakatyin.
A Pamfilova által hétfőn kihirdetett előzetes eredmény szerint Putyin vetélytársai közül Nyikolaj Haritonov, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja parlamenti képviselője 4,3, Vlagyiszlav Davankov, az Új Emberek párt házelnök-helyettese 3,84, Leonyid Szluckij, Oroszország Liberális Demokrata Pártja parlamenti bizottsági elnöke pedig 3,21 százalékot kapott.
A választási bizottság, elnöke a hivatalos végeredmény kihirdetését csütörtökre ígérte.
Putyin célja a különleges hadművelet feladatainak teljesítése
Új elnöki ciklusa egyik fő céljának a „különleges hadművelet” feladatainak teljesítését nevezte meg Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőre virradó éjjel a moszkvai választási központjában.
„Mindenekelőtt a különleges hadművelet keretében kell megoldani a feladatokat, erősíteni kell a védelmi képességeket, erősíteni kell a fegyveres erőket Ez nagyon jó ütemben és kiváló minőségben történik” – hangoztatta Putyin a háromnapos elnökválasztás után megtarott sajtótájékoztatóján.
Azt mondta, hogy Oroszország jelenleg „az aktív védelem folytatásánál egy kicsit többet tesz” a háborúban. Putyin szerint Moszkvának gondolkodnia kell azon, hogy kivel tárgyaljon majd az ukrajnai békekötésről.
Vlagyimir Putyin arra kérdésre válaszolva, hogy lehetséges-e a konfliktus Oroszország és a NATO között, azt mondta, hogy a mai világban minden lehetséges. Hangot adott véleményének, hogy ebben az esetben a világ egy lépésre kerülne a teljes körű harmadik világháborútól, és megjegyezte, hogy meglátása szerint ebben aligha lehet bárki is érdekelt.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. március 17-én az ukrán-magyar határszakaszon 5754 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5089 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal – frissül
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt