Ukrán válság

2024.03.17. 10:09

Dróncsapásról számolt be a Dnyeszter melléki szakadár terület vezetése

753. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ukrán nemzeti gárda Donbasz zászlóaljának katonái gyakorlatoznak egy lőtéren, a kelet-ukrajnai Donyecki területen húzódó front közelében 2024. március 15-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Jakiv Liasenko

Macron megígérte: Ukrajnába megy

A francia elnök szerint látogatása erős üzenet lesz – írja a Mandiner az Ukrainska Pravda alapján. 

A kormányfő leszögezte, hogy látogatására akkor fog sor kerülni, amikor „konkrét javaslatok és megoldások” állnak majd készen.

Teljesen őszintén mondom − biztosan el fogok menni. Van egy szabályom: a látogatásom a lehető leghasznosabb kell legyen Ukrajna számára... Konkrét javaslatokkal és konkrét megoldásokkal fogok az országba látogatni

– fogalmazott Macron.

Dróncsapásról számolt be a Dnyeszter melléki szakadár terület vezetése

Katonai támaszpont elleni dróncsapásról számoltak be a Dnyeszter melléki moldovai szakadár terület biztonsági hatóságai vasárnap.

Az oroszbarát szeparatisták szerint a kamikazedrón becsapódása következtében kiégett a Dnyeszter melléki fegyveres erők egyik működésképtelen Mi-8MT típusú helikoptere egy kifutópályán. Mint közölték, a pilóta nélküli repülőeszköz Ukrajna irányából érkezett. Az ügyben vizsgálatot indítottak.

Áldozatokról nem tudni.

A chisinaui hatóságok kapcsolatban állva az ukrán vezetéssel nem tudják megerősíteni a támadás tényét a Dnyeszter melléki terület ellen

–közölte a reintegrációért felelős moldovai minisztérium sajtótitkársága.

A Dnyeszter-mellék február végén Oroszország segítségét kérte arra hivatkozva, hogy a moldovai kormány nyomást gyakorol a gazdaságára.

Kijev szerint orosz provokáció történt.

Oroszország provokációt hajtott végre Transznisztriában egy katonai egység ellen kamikazedrónnal végrehajtott támadással

 – közölte az ukrán biztonsági tanács, amely azzal vádolta meg Moszkvát, hogy a katonai konfliktus kiterjesztésére törekszik.
A 460 ezer lakosú, Ukrajna és a Dnyeszter folyó közé ékelődő szeparatista terület rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben szakadt ki Moldovából. Hivatalos adatok szerint 1500 orosz katona tartózkodik a területen békefenntartó feladatokat ellátva. A térség lakóinak jelentős része orosz útlevéllel is rendelkezik.

Zaporizzsja megyei település bevételét jelentette be az orosz védelmi minisztérium

Bevette az orosz hadsereg a Zaporizzsja megyei Mirne települést Ukrajnában és kedvezőbb állásokat foglalt el a donyecki frontszakaszon is, miközben több ellentámadási kísérletet hárított és megakadályozott minden betörési kísérletet az oroszországi Belgorod megyébe – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél a legtöbb ellenrohamot, kilencet Avgyijivka környékén kísérelte meg. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén csaknem 900 katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 380-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan 

– áll a közleményben.

A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek mellett tengeri drónok egy összeszerelési és tesztelési helyszínét, valamint egy IRIS-T légvédelmi rakétarendszert Odessza megyében, légi drónok egy összeszerelő üzemét a csernihivi régióban, továbbá egy Mi-8-as helikoptert, egy cseh Vampire sorozatvetőt, négy páncélozott harcjárművet, két amerikai M777-es és egy brit FH70-es vontatott tarackot, továbbá egy földi célok leküzdésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát, Vampire sorozatvetők 23 rakétáját és 168 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást. Ezek miatt vasárnap reggel Moszkva három repülőterén is felfüggesztették átmenetileg a forgalmat. Belgorodban két civil elétét vesztette, 11 pedig megsebesült.

Kiss Rajmund: óriási lehetőség az amerikai fegyvergyártóknak egy újabb európai fegyverbeszerzés

Óriási lehetőség az Egyesült Államok pénzügyi, gazdasági köreinek egy újabb, nagy európai uniós fegyverbeszerzés – jelentette ki Mathias Corvinus Collegium (MCC) Diplomáciai Műhelyének vezetője a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

Kiss Rajmund elmondta: egy Franciaországból, Németországból és Lengyelországból álló új formáció, az Európai Unió piacain kívülről szeretne fegyverekhez jutni, légi elhárítást és nehéz tüzérséget ugyanis szinte sehonnan nem lehet beszerezni, csak az Egyesült Államokból.

Az európai vezető politikusok szerinte kettős beszédet folytatnak. Azt mondta, Macron elnök még Berlinben is megerősítette a Scholz-találkozó után, hogy megegyeztek abban: Ukrajna támogatása nem jelentheti az orosz–ukrán konfliktus eszkalálódását, ugyanakkor folyamatosan arról beszélnek a háború kitörése óta, hogy Európa, hogyan bünteti majd meg Oroszországot.

Rámutatott: két nagy politikai vélemény ütközik jelenleg az Európai Unióban. Az egyik a "miénk", amely szerint azonnali tűzszünetre és békére van szükség, és a másik alternatíva – ezt képviseli Franciaország, Németország, Lengyelország és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is – amelyik szerint bármi áron folytatni kell Ukrajna katonai támogatását. Ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök február végi bejelentése, amely a szárazföldi csapatok küldését irányozta elő, "felkavarta az állóvizet" – tette hozzá.

Kiss Rajmund arról is beszélt: 2023 júliusa óta próbálják befolyásolni az európai uniós vezetők a német közvéleményt és az Európai Unió tagállamainak közvéleményét is, hogy inkább háborúpárti legyen. 

A Bundestagban a képviselők kétharmada ennek ellenére azt szavazta meg, hogy nem lehet 500 kilométer hatótávolságú Taurus rakétákat Ukrajnának eladni.

Emlékeztetett rá, 2022. január végén a német vezetők, köztük Scholz kancellár, még ötezer sisakról beszéltek, most pedig már cirkáló, nagy hatótávolságú rakétákat is szállítanának Ukrajnának, amit az európai polgárok szerencséjére a Bundestag nem szavazott meg.

Kiss Rajmund a műsorban úgy fogalmazott: bizonyára folynak háttértárgyalások egy esetleges tűzszünetről és békekötésről, de ezek eredményességét egyelőre több tényező is befolyásolja. Három hónapon belül választunk Európa jövőjéről és az Egyesült Államokban is választásra készülnek – mondta.

A politikusok nem fogják bevallani, hogy az elmúlt két évben több százezer ember meghalt majdnem hogy feleslegesen, több ezer milliárd euró kifizetésre került, több száz milliárdok mentek fegyverre, és nem történt semmi – mondta.

Megfogalmazása szerint egyelőre nem tud olyan béketervet elképzelni, amelyet Oroszország és Ukrajna el tud fogadni. Még minimum egy háborús évet végig kell szenvedni ahhoz, hogy higgadtabban, kulturáltan le tudjanak ülni a világ nagyhatalmainak vezetői egy olyan közvetítő jelenlétében, aki élvezi Ukrajna és Oroszország bizalmát is – mondta Kiss Rajmund.

Oroszország választ, a rakétacsapások tovább folytatódtak

Az ukrán légvédelmi egységek megsemmisítettek Oroszország 16 Shahed drónjából 14-et – jelentette a légierő vasárnap reggel a kyivindependent.com szerint. A drónokat a megszállt Krím-félszigeten lévő Chauda-fokról indították útnak.

A portál beszámolója alapján Oroszország több mint 430 ezer katonát veszített Ukrajnában az invázió 2022. február 24-i kezdete óta, szombaton 1160 fő vesztette életét az orosz erők oldalán.

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint a légvédelmi egységek 35 ukrán drónt tartóztattak fel nyolc orosz régióban március 17-én éjszaka. Négy drónt lőttek le Moszkva megye felett, hármat Belgorod megye felett, kettőt Kaluga megye felett, egyet Orjol megye felett, egyet Rosztov megye felett, négyet Jaroszlavl megye felett, hármat Kurszk megye felett és 17 drónt Krasznodarban – írták.

Közben vasárnap tartják az orosz elnökválasztás utolsó napját, amelynek során várhatóan Vlagyimir Putyin elnök további hat évre szóló mandátumot szerezhet magának. A Reuters arról számolt be, hogy az orosz választók több mint fele már elment szavazni a háromnapos választás első két napjában.

Pénteken Moszkva azzal vádolta Kijevet, hogy Oroszországon belül és Ukrajnában, orosz fennhatóság alá tartozó területen drón- és rakétatámadásokkal próbálta megzavarni a választást. 

Több mint 11 ezren érkeztek pénteken Ukrajnából 

Az ukrán-magyar határszakaszon 5662-en léptek be Magyarországra pénteken, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6120-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a

 rendőrség 22 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes.

 Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért - írták.

Ez történt szombaton:


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában