2024.03.19. 08:26
A kormány nem kockázatként, hanem lehetőségként tekint a kelet-nyugati együttműködésre (videó)
Magyarország nem fenyegetésként, nem kockázatként, hanem hatalmas lehetőségként tekint a kelet-nyugati együttműködésre, amelyből minden fél sokat profitálhat – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bangkokban.
Szijjártó Péter a kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatokat méltatta
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
Fotó: MARTON_KIRALY
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a thai tőzsde által rendezett konferencián mindenekelőtt az utóbbi évek súlyos kihívásait taglalta, emlékeztetve, hogy többször is teljesen a feje tetejére állt a világgazdaság, zavarok keletkeztek a status quoban.
Rámutatott, hogy az ukrajnai háború és az arra válaszul elrendelt szankciók nyomán nagy ütést kapott az eurázsiai együttműködés, és összeomlott a fejlett nyugati technológiák és az orosz energiahordozók kombinációjára épített növekedési modell, az égbe szökő infláció pedig nehéz helyzetbe hozott számos országot, függetlenül attól, hogy felelősek-e a helyzet kialakulásáért.
Szavai szerint ezt követte a közel-keleti konfliktus, amelynek következtében veszélybe került a hajózás biztonsága a Vörös-tengeren, így a hosszabb és drágább útvonalakra kellett áttérniük a teherhajóknak.
Aláhúzta: mindez különösen rosszul érintette a világgazdaságba mélyen integrálódott Magyarországot, amely a világ tíz legnyitottabb gazdasága között van, ahol az export a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 85 százalékát teszi ki.
Így nagyon nehéz helyzet állt elő, az energiaimport költsége a korábbi hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, az infláció a megszokott két százalék körüli szintről 27 százalékra ugrott, és mindez kizárólag külső hatások miatt – hangsúlyozta.
Ráadásul – mint kiemelte – az Európai Unió arra jutott, hogy ez kiváló alkalom „a nemzetközi fősodorral szembemenő, konzervatív, patrióta” kormány megszorongatására, ezért befagyasztották a hazánknak járó forrásokat.
De túléltük, és az idei év jóval könnyebb lesz, az energiaárak csökkentek, sikerült leszorítani az inflációt, részlegesen feloldották az EU-s forrásokat, visszatért a gazdasági növekedés – sorolta.
Szijjártó Péter beszédében kifejtette, hogy éles verseny zajlik világszerte a beruházásokért, de több oka is van annak, hogy miért a legjobb döntés épp Magyarországon beruházni.
Elsőként az Európában egyedülállóan stabil politikai rendszert említette, a tizennégy éve zajló egypárti, kétharmados kormányzást. Továbbá kitért a jelentős beruházásösztönző támogatásokra és a kontinens legalacsonyabb adókulcsaira is.
Beszámolt a kormány stratégiájának sikeréről, amelynek révén Magyarország fontos találkozási ponttá vált a keleti és a nyugati vállalatok számára.
Leszögezte, hogy hazánk érdekelt a civilizált kelet-nyugati együttműködésben, s kedvezőtlennek tartja a világ ismételt blokkosodásának irányába mutató fejleményeket, minthogy a történelmi tapasztalatok szerint ezen mindig rajtavesztett.
„De mikor erről beszél valaki Európában, akkor még a külügyminiszterek körében is három opciója van: az oroszok barátjának, Putyin kémjének vagy a Kreml propagandistájának minősítik” – fogalmazott.
Mi a kelet-nyugati együttműködésre nem fenyegetésként, nem kockázatként tekintünk, hanem óriási lehetőségként, amelyből sokat profitálhatunk
– tette hozzá.
A miniszter megerősítette, ha betartják a szabályokat, Magyarországon minden vállalat zavartalanul működhet, attól függetlenül, hogy honnan érkezett.
Hangsúlyozta, hogy tavaly sikerült megduplázni a 2022-es 6,5 milliárd eurós beruházási rekordot, és a működőtőke 82 százaléka keletről érkezett, leginkább Kínából és Dél-Koreából. Eközben a projektek száma alapján Németország és az Egyesült Államok állt az élen, ez jól demonstrálja a helyzet kiegyensúlyozottságát.
A miniszter az autóipart hozta fel példaként a kelet-nyugati együttműködésre építő stratégia eredményeire. Közölte, hogy Németországon és Kínán kívül csak Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom német prémium autómárka, emellett a Stellantis és a Suzuki is termel hazánkban, a kínai BYD pedig itt építi fel első európai gyárát.
Ezzel párhuzamosan nagy számban érkeznek a keleti beszállítók, és Magyarország a világ egyik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártójává lépett elő
– fűzte hozzá.
Szijjártó Péter a kölcsönös tiszteleten alapuló kétoldalú kapcsolatokat is méltatta, s kijelentette, hogy a magyar kormány nem avatkozik be mások belügyeibe. „Elutasítjuk a nemzetközi politika mai működési módját, ahol egyesek azt gondolják, hogy okosabbak mindenkinél, és jobban tudják, hogy másoknak hogyan kellene élniük” – mondta.
Üdvözölte, hogy tavaly 730 millió dollárral rekordot döntött a magyar–thai kereskedelem, beruházások zajlanak kölcsönösen, továbbá a turisztikai számok is megduplázódtak, ezért tájékoztatása szerint egy budapesti járat indításáról próbálja majd meggyőzni az AirAsia légitársaság vezetőit.
Ősszel közvetlen légijárat indul Bangkok és Budapest közöttŐsszel az AirAsia közvetlen légijáratot indít Bangkok és Budapest között, miután 2023-ban az egy évvel korábbi kétszeresére nőttek az idegenforgalmi adatok a két ország között – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bangkokban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a thai kollégájával folytatott tárgyalását követően azt közölte, hogy az idegenforgalmi adatok is megduplázódtak, tavaly így több mint tízezer thai turista érkezett Magyarországra, és több mint harmincezer magyar látogatott Thaiföldre. „Ezért az egyik thai nemzetközi légitársaság már egy budapesti járat indítását mérlegeli. Az előkészület megkezdődött, az egyeztetéseket ma lefolytatjuk. Jó esélyünk van arra, hogy a közeljövőben közvetlen kapcsolat jön létre Bangkok és Budapest között” – tudatta. Rámutatott, hogy a kétoldalú együttműködés fejlődéséből sokat profitál a hazai gazdaság, ugyanis tavaly 730 millió dollárral megdőlt a kereskedelmi forgalom csúcsa, és fontos thai beruházások jelentek meg a szálloda- és az élelmiszeriparban is, miközben a délkelet-ázsiai országban is növekszik a kereslet a magyar élelmiszeripari termékek, orvosi műszerek és gyógyszerek iránt. Szijjártó Péter kitért arra is, hogy hazánk az európai uniós elnökségi félévét a közösség külgazdasági kapcsolatainak a megerősítésére is fel kívánja használni, miután a kontinens versenyképessége sokat romlott az utóbbi években. „Ennek az egyik oka az, hogy önsorsrontó gazdaságpolitikát folytatott Brüsszel. Ahelyett, hogy észszerű alapon tárgyalt volna a világgazdaság fontos szereplőivel a szabadkereskedelmi megállapodásokról, minden egyes ilyen tárgyalást ideológiai problémákkal terhelt meg” – fogalmazott. „Holott hogyha az Európai Unió nem hajlandó ezen ideológiai megközelítést feladni, akkor egy idő után már nem tud majd kereskedni senkivel, csak saját magával, és ezt nyilván nem akarjuk” – tette hozzá. Közölte, hogy az észszerűség, a praktikum talaján állva kellene szabadkereskedelmi tárgyalásokat folytatni a következő időszakban, ezért Magyarország fel szeretné gyorsítani a Thaifölddel nemrégiben újraindított egyeztetéseket ezen a téren. A miniszter bejelentette, hogy a beruházásvédelmi megállapodásról szóló tárgyalásoknak is lökést fog adni a kormány, ami ugyancsak az ország érdeke, mivel egyre több beruházó érkezik Thaiföldről, illetve egyre bővül a kereskedelmi forgalom. „A szabadkereskedelmi és a beruházásvédelmi egyezmény pedig elősegítené mindkét folyamatnak a felgyorsulását, ezekből a magyar gazdaság sokat profitálhatna” – mutatott rá. A miniszter támogatásáról biztosította Thaiföld csatlakozási kérelmét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD), aláhúzván, hogy ez azon kevés nemzetközi szervezet egyike, amely megmaradt pártatlannak, kiegyensúlyozottnak, és nem hagyta, hogy átpolitizálják a működését „Nekünk érdekünk, hogy az OECD erősödjön, s Thaiföld csatlakozása egyértelműen erősítené az OECD-t” – mondta. Hangsúlyozta, hogy miközben a világpolitikát jelenleg elnehezítik a konfliktusok, a nemzetközi szervezetek pedig súlyosan átideologizálttá váltak, így nehezen működik a kapcsolatteremtés, üdítő látni, hogy a világ ilyen távoli pontjain is vannak országok, például Thaiföld, amelyek racionális, kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitikát folytatnak. „Egyetértettünk abban, hogy minden egyes országnak szuverén joga meghatároznia a saját külpolitikai stratégiáját, minden országnak szuverén joga saját nemzeti érdekeit érvényesíteni a külpolitikában, és minden országnak joga van ellenállni annak a nyomásnak, amelyet a nemzetközi politika erős szereplői próbálnak gyakorolni a szuverenista országokra azért, hogy azok változtassák meg az álláspontjukat” – sorolta. |
Bangkokban sétányt neveztek el Budapestről
Sétányt neveztek el Budapestről, és Xántus János szobrát is felavatták Bangkokban, ami tanúsítja a Magyarország és Thaiföld között régóta fennálló, kölcsönös tiszteleten alapuló barátságot – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a helyszínen.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest sétány és az ott felállított Xántus János-szobor avató ünnepségén köszönetet mondott a helyi hatóságoknak, amiért mindezt lehetővé tették.
Kiemelte, hogy
Magyarország és Thaiföld tavaly ünnepelte a diplomáciai kapcsolataik felvételének 50. évfordulóját, a viszony azonban ennél régebbre nyúlik vissza, hiszen ugyanez már 155. éve megtörtént az Osztrák–Magyar Monarchia és a Sziámi Királyság között.
Ennek kapcsán régi, kölcsönös tiszteleten alapuló barátságot emlegetett a két ország között, amelynek szavai szerint a mintegy nyolcezer kilométeres földrajzi távolság fényében különös jelentősége van.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország kis ország, mindössze tízmillió lakossal, ugyanakkor a nemzet erősebbnek tűnik, mint azt a mérete indokolná, amit tudományos teljesítménye és rendkívül egyedülálló nyelve és kultúrája alapoz meg.
Xántus János pedig ezen kultúra, a magyar tudományos élet képviselője volt, aki a 19. században sokat utazott Délkelet-Ázsiában, pedig ez akkor nem volt annyira egyszerű, mint napjainkban, jóval nagyobb kitartás és elkötelezettség kellett hozzá – mutatott rá.
Az etnológus munkája nyomán pedig a magyarok megismerhették az ország és a térség biodiverzitását és természeti szépségeit – tette hozzá.
Továbbá abbéli reményének adott hangot, hogy a helyi lakosok, akik itt járnak a Budapest sétányon, el akarnak majd ténylegesen is látogatni a magyar fővárosba.
Végül pedig elkötelezettségét fejezte ki a magyar–thai barátság további erősítése, kiterjesztése mellett.
