2024.01.03. 05:58
Újabb orosz–ukrán fogolycserét hajtottak végre
679. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Tûzoltók egy orosz rakétatámadás következtében megsemmisült lakóépületnél Kijevben 2024. január 2-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Efrem Lukackij
Ukrán haditengerészet: akár öt évig is eltarthat a Fekete-tenger aknamentesítése
Akár öt évig is eltarthat a Fekete-tenger, illetve az Azovi-tenger aknamentesítése - közölte szerdán Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet szóvivője.
"A tengeri összeköttetések és kereskedelmi útvonalak aknamentesítése becslések szerint 3-5 hónapot vehet igénybe, míg az átfogó aknamentesítési művelet 3-5 évet"
- mondta Pletencsuk, akit az Ukrajinszka Pravda idézett.
A szóvivő felhívta a figyelmet arra, hogy az aknamentesítési művelet még tervezési fázisban van. Hozzátette ugyanakkor, hogy a művelet főhadiszállását már létrehozták.
A Fekete-tengeren az ukrajnai háború kitörése nyomán helyeztek ki aknákat a konfliktus szereplői. December végén egy Panamában regisztrált gabonaszállító hajó legénységének két tagja sérült meg egy aknarobbanásban közel Ukrajna partjaihoz.
Norvégia két F-16-os vadászgépet küld Dániába az ukrán pilóták kiképzésére
A korszerű hadsereg felállításához Ukrajnának nyújtott segítség nagyratörő és hosszú távú feladat, amelyben egy sor szövetséges részt vesz
– hangsúlyozta közleményében Brjon Arild Gram norvég védelmi miniszter.
Norvégia tavaly bejelentette, hogy több más országhoz, így Dániához és Hollandiához hasonlóan Ukrajnának ad át felújított állapotban szolgálatból kivont F-16-os vadászgépeket, amelyeket modernebb F-35-ös géppel vált fel.
Oslo egyelőre nem közölte az átadandó F-16-os gépek számát és a szállítás ütemtervét, de az illetékes szolgálatok szerint csak néhány repülőgépről van szó.
A skandináv ország tucatnyi oktatóval részt vesz a legénység kiképzésében.
A két norvég F-16-ost egyelőre meghatározatlan időre a dániai Skrydstrup támaszpontra vezényelik, ahol az ukrán pilóták kiképzése folyik nemzetközi együttműködés keretében.
Újévi beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy az ukrán pilóták már képesek ezeket a gépeket vezetni, és arra számít, hogy a vadászgépek idén felszállnak.
Norvégia vállalta, hogy 2023 és 2027 között 6,8 milliárd eurós polgári és katonai célú segítséget nyújt Ukrajnának.
Hétfő óta a skandináv királyság azt is engedélyezi, hogy a norvég fegyvergyártók közvetlenül adjanak el hadianyagot Ukrajnának, holott korábban az ilyen export tilos volt hadban álló országok részére.
Az eladásokat mindazonáltal a norvég külügyminisztérium hozzájárulásához kötik, amelyet minden esetben külön kell kérelmezni.
Újabb fogolycserét hajtottak végre
Oroszország és Ukrajna újabb fogolycserét hajtott végre szerdán, ennek keretében
230 ukrán és 248 orosz hadifogoly szabadult ki a fogságból.
A mieink otthon vannak
– írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-oldalán, amelyen egy rövid videót is megosztott a kiszabadult ukrán hadifoglyokról.
A hadifoglyok kérdéseiben illetékes ukrán koordinációs stáb szerint
a hazatérők között van a fegyveres erők 130 tagja, a nemzeti gárda 55 tagja, a határőrség 38 tagja, egy rendőr és "szabadságától törvényellenesen megfosztott" hat polgári személy.
Január 3-án bonyolult tárgyalások eredményeképpen a kijevi rezsim ellenőrzése alatt álló területről 248 orosz katona térhetett vissza
– fogalmazott közleményében az orosz védelmi tárca az Interfax orosz hírügynökség szerint. A minisztérium hozzátette, hogy a fogolycserére az Egyesült Arab Emírségek humanitárius jellegű közvetítésének köszönhetően került sor.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/KSHPPV
Oroszország és Ukrajna korábban már több hasonló fogolycserét hajtott végre.
Az EU szankciókkal sújtotta a világ legnagyobb gyémánttermelőjét, az orosz Alrosát
Az Európai Unió szankciókat vezetett be a világ legnagyobb gyémántbányászati vállalata, az orosz Alrosa és annak vezérigazgatója, Pavel Marinicsev ellen – közölte szerdán az Európai Unió Tanácsa.
A rendelkezés értelmében az Alrosának az unió területén fellelhető vagyonát befagyasztják, a tagállamok polgárainak és az ott működő vállalatoknak pedig megtiltják, hogy kereskedelmi tevékenységet folytassanak az orosz céggel. Ezen felül az Alrosa vezérigazgatójává tavaly májusban kinevezett Marinicsevet az EU területére vonatkozó beutazási tilalom hatálya alá helyezték és ottani vagyonát zárolták.
Az Alrosa, amely a világ legnagyobb gyémánttermelője és az orosz kitermelés mintegy 90 százalékát adja, az EU szerint "egy Moszkvának jelentős bevételt biztosító gazdasági ágazat fontos szereplője".
Ezer Patriot légvédelmi rakétát akar beszerezni a NATO
Több NATO-tagállam, közöttük Németország és Spanyolország szerződés írt alá maximum ezer Patriot légvédelmi rakéta vásárlásáról - jelentette be szerdán közleményben a NATO.
Az észak-atlanti szövetség közölte: segítséget nyújt a tagállamoknak a rakéták beszerzésében, hogy hatékonyabban védelmezhessék területüket, miközben Oroszország Ukrajna ellen intéz légitámadásokat.
Az 5,5 milliárd dollár értékű szerződés lehetővé teszi, hogy növeljék a manőverező robotrepülőgépek és a ballisztikus rakéták, valamint ellenséges repülőgépek ellen védelmet nyújtó rakéták európai gyártását - derül ki az NSPA, a NATO beszerzési és fegyveres erőket támogató hivatalának közleményéből.
A bejelentést üdvözölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
A lőszergyártás növelése lényeges mind Ukrajna, mind a mi biztonságunk szempontjából
– tette hozzá.
Az Egyesült Államok és Németország már küldött Patriot rakétákat Ukrajnának a városok és az ellátórendszerek védelmére.
Ezek a szállítások részben kimerítették a készleteket, és az Egyesült Államok Japán és más országok segítségét kérte az újbóli feltöltéshez.
Az NSPA közölte, hogy a szerződés előirányozza Patriot-gyártó üzem létesítését Németországban a német MBDA és az amerikai Raytheon közös vállalata üzemeltetésében.
Európa saját maga ezer Patriot rakétát gyárt majd. Ez arról tanúskodik, hogy az európai együttműködés konkrét sikerekre képes – mondta Kajsa Ollogren holland védelmi miniszter, akinek hazája Németország, Spanyolország és Románia mellett szintén részese a szerződésnek.
A szerződés a pótalkatrészekre és a karbantartásra is vonatkozik – közölte az MTI.
Ötvennégyen sérültek meg és ketten meghaltak a Kijev elleni keddi légicsapásban
A támadásnak halottjai és sérültjei voltak az ország más részeiben is, összesített adatok azonban nem ismertek.
A kijevi tisztségviselő hozzátette, hogy az ukrán fővárosban 57 embert mentettek ki a romok alól. A csapás következtében a főváros több kerületében lakóépületek, raktárak, magángépkocsik és autókereskedések rongálódtak meg.
A kijevi vezetés egy másik Telegram-üzenetben arról tájékoztatott, hogy
a december 29-i heves orosz támadás halálos áldozatainak száma Kijevben harmincra emelkedett, a sérülteké a legfrissebb adatok szerint 29.
Jurij Malasko, a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy két helyi lakos vesztette életét és egy 76 éves nő sérült meg a régiót ért orosz támadásokban.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Hozzátette, hogy az elmúlt napban az orosz erők a megye 23 településre mértek csapást különböző tüzérségi fegyverekkel – köztük rakéta-sorozatvetőkkel –, valamint drónokkal és légibombákkal, összesen 134 támadást jegyeztek fel.
Vadim Filaskin Donyeck megyei kormányzó közlése szerint régiójában az orosz támadások három helybeli sebesülését okozták.
A harkivi közszolgálati televízió beszámolója szerint az orosz erők eltaláltak egy iskolát Harkiv városában, a kétszintes épület egy része összeomlott.
Krími hírportálok közben arról számoltak be, hogy szerdára virradó éjjel nagy erejű robbanások voltak az orosz ellenőrzés alatt álló Szevasztopol városában. Mihajlo Razvozsajev, az oroszok által kinevezett helyi "kormányzó" megerősítette, hogy ukrán rakétatámadás érte a várost, ugyanakkor azt írta a Telegramon, hogy lelőttek egy ukrán rakétát a tenger fölött, és a város infrastruktúrájában nem keletkeztek károk.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Az ukrán vezérkar reggeli jelentése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége elérte a 361,5 ezret. Kedden az ukrán erők megsemmisítettek egyebek mellett 15 orosz tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 38 drónt.
Lengyel külügyminiszter: nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátnunk Kijevet
Az Ukrajna elleni minapi intenzív orosz légitámadásra reagálni kell, egyebek között nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátni az ukrán hadsereget – jelentette ki szerdán Radoslaw Sikorski új lengyel külügyminiszter.
Az Ukrajna elleni legújabb támadásra olyan választ kell adnunk, amelynek a nyelvét Putyin is érti
– írta Sikorski az X-en angolul. Konkrétan a Moszkvával szembeni szankciók további szigorítását említette, abból a célból, hogy Oroszország „ne tudjon új fegyvereket gyártani a szankciók megkerülésével beszerzett alkatrészekből”.
Emellett nagy hatótávolságú rakétákkal kell ellátnunk Kijevet, amelyekkel meg tudja semmisíteni az (orosz) indítóállásokat és a parancsnoki központokat
– tette hozzá.
Kijevet és Harkivot keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték. Emiatt kedd hajnalban a lengyel légtérben járőrözést tartott két lengyel és két amerikai F-16-os vadászgép. A lengyel hadsereg műveleti parancsnoksága aznap megerősítette: a lengyel légvédelem folyamatos készenlétben marad az ukrajnai helyzet miatt.
A lengyel rádiólokátorok pénteken egy légi eszköz ideiglenes, három percig tartó behatolását észleltek Ukrajna felől az ország légtérébe. Emiatt akkor szintén felszálltak F-16-osok. A NATO később orosz robotrepülőgépként azonosította a behatoló légi eszközt.
A Nyugat magára hagyhatja Ukrajnát
A Nyugat – Oroszország sikerei miatt – felhagyhat Ukrajna segítésével
– írta a Telegraph rovatvezetője, Robert Clarke.
A sikertelen ukrán offenzíva, az újraéledő orosz állam és a Nyugat visszahúzódó figyelme miatt Kijev sokkal kilátástalanabb helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt
– jelentette ki a szakújságíró, aki szerint a nyugati politikusok kezdik jelezni a "türelem hiányát", valamint "a Kijevnek nyújtott katonai és gazdasági segítség elmaradását. A cikk szerzője hozzátette, hogy miközben a nyugati gazdaságok próbálnak kilábalni a járványból és az "energiasokkból", Oroszország termelésben felülmúlja az EU-t és Ukrajnát – írja az Origo.
Ismét Oroszországot támadták az ukránok
Ukrajna 12 rakétát és több drónt lőtt ki szerda hajnalban az oroszországi Belgorod régióra – közölte az orosz védelmi minisztérium és a helyi hatóságok.
Vjacseszlav Gladkov regionális kormányzó szerint a helyzet „továbbra is feszült” a városban, ahol Oroszország szerint 25 civil, köztük öt gyermek vesztette életét a szombati ukrán támadásokban.
A legutóbbi támadások kapcsán egyelőre nincs szó áldozatokról – írja a Reuters brit hírügynökség.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Volker Türk a polgári áldozatok minimalizálására szólított fel
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy igyekezzen mérsékelni a támadásokban elhunyt polgári áldozatok számát.
Az emberi jogi főbiztos hivatala az X közösségi platformon arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadások eszkalációja miatt az utóbbi időben több tucatnyi civil vesztette életét.
A hivatal azonnali lépéseket sürgetett mindkét féltől "a deeszkaláció, a polgári lakosság védelmének biztosítása és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint az elmúlt öt napban Oroszország több száz rakétával és drónnal támadta Ukrajnát, amelynek következtében számos ember meghalt, és sokak megsebesültek.
Az orosz hatóságok 24 polgári személy haláláról számoltak be, akik a hétvégén a Belgorod elleni ukrán támadás áldozatai lettek. Vlagyimir Putin orosz elnök ezt követően bejelentette, hogy fokozzák az Ukrajna elleni támadásokat.
Több mint 14 ezren érkeztek kedden Magyarországra
Magyarország területére 2024. január 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5429 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 8696 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 59 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij: Oroszország rakéták és drónok százaival támadta Ukrajnát a napokban
Oroszország rakéták és drónok százaival támadta Ukrajnát a napokban - írta kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi oldalon.
"Az utóbbi öt napban az ellenség legkevesebb 500 rakétát, illetve drónt lőtt ki Ukrajnára" - közölte az ukrán államfő, miután Rishi Sunak brit miniszterelnökkel egyeztetett telefonon.
Az ellenség úgy számította ki a röppályákat, hogy a lehető legtöbb kárt okozza. Ez szántszándékkal elkövetett terrorizmus
- mondta az elnök.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Zelenszkij megköszönte Nagy-Britannia támogatását az ukrán légvédelemnek.
A brit kormány közleménye szerint Sunak részvétét fejezte ki az ukrán áldozatokért, akik Oroszország "barbár légicsapásai" során vesztették életüket, vagy sebesültek meg a karácsonyi ünnepek alatt. Hangsúlyozta, hogy London 2024-ben és azon túl is Ukrajna oldalán fog állni.
Keddre virradóra újabb heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 130-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.
Ukrajna további fegyvereket kér a nemzetközi közösségtől
Ukrajna újabb fegyverszállítmányok iránti felhívással fordult kedden a nemzetközi közösséghez a Kijev és más ukrán nagyvárosok elleni heves orosz légicsapásokat követően.
A moszkvai terrorista rezsimnek fel kell ismernie, hogy a nemzetközi közösség nem huny szemet az ukrajnai civilek legyilkolása és a polgári infrastruktúra lerombolása felett
- hangoztatta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében. A tárcavezető konkrétan új légvédelmi rendszerek és lőszerek, illetve különböző típusú drónok, valamint 300 kilométeresnél nagyobb hatótávolságú rakéták beszerzésének szükségességét említette.
Kuleba egyben sürgette, hogy a befagyasztott orosz pénzeket tegyék hozzáférhetővé Ukrajna számára.
Az ukrán diplomácia vezetője követelte azt is, hogy "a releváns fővárosokban" és nemzetközi szervezetekben szigeteljék el az orosz diplomatákat.
A kijevi tárca közleménye szerint a keddi orosz légicsapásokat "kizárólag" polgári célpontok ellen hajtották végre.
Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Telegram oldalán viszont azt írta, hogy civil létesítmények, illetve a létfontosságú infrastruktúra mellett ipari és katonai objektumokat is támadások értek.
Keddre virradóra heves drón- és légicsapások érték Kijevet és Harkiv városát, kioltva legkevesebb öt ember életét és megsebesítve 120-at. Ukrán állítások szerint a rakéták és drónok több mint 70 százalékát sikerült lelőni.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre – frissül
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
- Kijev találkozót tervez Zelenszkij és Trump között
- Zelenszkij és a NATO-főtitkár megvitatta Észak-Korea háborús részvételét
