2024.01.04. 06:07
Ukrán rakétatámadást vert vissza az orosz haderő Szevasztopolnál
680. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Illusztráció
Forrás: AFP
Fotó: Juni Kriswanto
Fehér Ház: az orosz erők észak-koreai ballisztikus rakétát is bevetettek Ukrajnában
Az Egyesült Államok információi szerint Észak-Korea ballisztikus rakétákat és kilövőállásokat szállított Oroszország számára, amelyeket az orosz haderő már bevetett Ukrajna ellen - közölte a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője csütörtökön.
John Kirby az elnöki hivatal sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok értesülései szerint december 30-án
legalább egy észak-koreai rakétát lőttek ki az orosz erők, majd január 2-án többet is használtak az ukrán területek ellen éjszaka végrehajtott légitámadás során.
A nemzetbiztonsági tanács kommunikációs koordinátora azt is elmondta, hogy az orosz támadások hatásait egyelőre értékelik, és hozzátette, hogy az egyik rakéta Zaporizzsja megyében egy nyílt mezőn ért földet.
John Kirby jelezte, hogy az amerikai hírszerzés értesülései szerint Oroszország Irántól próbál rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákat beszerezni,
ami annak jele, hogy Moszkva számára egyre nagyobb nehézséget jelent az utánpótlás biztosítása ukrajnai háborújához.
Megjegyezte, hogy a fegyverszállítási tárgyalások Oroszország és Irán között még nem zárultak le, de az Egyesült Államok aggodalommal tekint arra, hogy ezek előrehaladottak. Úgy vélte ugyanakkor, hogy miután Oroszország a szankciók miatt egyre inkább elszigetelődik a világszíntéren, ezért a fegyverellátása érdekében vele azonos módon gondolkodó államok felé fordul.
Az Egyesült Államok tavaly októberben hozta nyilvánosságra azon értesüléseit, amelyek szerint Észak-Koreából mintegy 1000 konténerből álló katonai szállítmány jutott Oroszországba.
Irán korábban katonai drónokat bocsátott Oroszország rendelkezésére, amelyeket az orosz erők Ukrajnában is bevetettek.
Kijev szerint provokáció a Mariupol orosz "újjáépítéséről" tervezett olaszországi kiállítás
Provokációnak nevezte az ukrán külügyi szóvivő csütörtökön az olaszországi Modena városában tervezett kiállítást és konferenciát, amellyel a szervezők azt kívánják bemutatni a közönségnek, hogy a Donyeck megyei Mariupolban milyen "gyors újjáépítés" zajlik, miután az orosz hadsereg elfoglalta a várost.
A rendezvényt egy Olaszországban működő orosz kulturális egyesület szervezi, a megnyitót január 20-ra harangozták be a Facebookon.
Az orosz erők 2022 tavaszán hosszú ideig ostromolták, és ezalatt gyakorlatilag a földdel tették egyenlővé a stratégiai jelentőségű kikötővárost, mire májusban végül be tudták venni.
Provokáció a modenai kiállítás az orosz megszállás alatt álló Mariupol állítólagos mostani fénykoráról
– szögezte le Oleh Nyikolenko külügyi szóvivő a Jevpropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott nyilatkozatában.
Fotó: Szergej Ilnyickij / Forrás: MTI/EPA
Rámutatott arra, hogy hivatalos szinten Olaszország határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Arra számítunk, hogy erre a propagandaeseményre megfelelő reakció lesz
– jegyezte meg a külügyminisztérium képviselője.
Ukrajna olaszországi nagykövetsége csütörtökön arra kérte Modena városát, hogy vonja vissza a rendezvény helyszínéül szolgáló terem használatára kiadott engedélyt.
Rendkívül cinikusnak tartjuk ezt a rendezvényt, amely civil áldozatok ezreinek emlékét sérti. Ez egy orosz propagandarendezvény, amely minden erkölcsi alapot és elvet sért
– fogalmazott Jaroszlav Melnik római ukrán nagykövet abban a levélben, amelyet Gian Carlo Muzzarelli modenai polgármesternek címzett.
Modena polgármestere közleményben szögezte le, hogy városa nem támogatja a rendezvényt.
Hozzátette viszont, hogy a rendezvényterem lefoglalásával az orosz egyesület nem sértette meg a jogszabályokat, és a szervezők kötelezettséget vállaltak az alkotmányos értékek tiszteletben tartására.
Az orosz hadsereg ukrán rakétatámadást vert vissza a Krímben
Ukrán rakétatámadást vert vissza az orosz haderő a Krím félszigeti Szevasztopolnál; tíz rakétát lőttek le, a repeszek egy embert megsebesítettek – közölték az orosz hatóságok csütörtökön.
"Katonáink visszavertek egy Szevasztopol elleni támadást. Ez volt az utóbbi idők legnagyobb szabású támadása" – írta a Telegram üzenetküldő alkalmazásban Mihail Razvojajev, a városnak az Oroszország által a 2014. évi bekebelezés után kinevezett kormányzója.
A kormányzó szerint az ukrán rakéták repeszei lakott területre zuhantak, és legalább egy embert megsebesítettek.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a légvédelmi egységek tíz ukrán rakétát semmisítettek meg a Krím félsziget felett.
A Krím kulcsfontosságú logisztikai központ az Ukrajna déli részét ellenőrző orosz haderő számára. A félszigetet gyakran támadja Ukrajna rakétákkal és drónokkal.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy szárazföldi célpontok támadására átalakított Sz-200 típusú ukrán föld-levegő rakétát lőtt le az ukrán határtól mintegy 350 kilométerre fekvő Lipecki terület felett.
Ukrajnában kivételt élveznének sorozáskor a magasabb jövedelműek
Az ukrán hatóságok azt fontolgatják, hogy a magas jövedelműeket mentesítenék a sorozás alól, ha befizetik az adójukat – írja a Mandiner az ukrán Forbes nyomán, amely az ukrán elnöki hivatal névtelen forrásaira hivatkozva adott hírt a tervezetről.
A lap forrása azt állította, hogy az elnöki adminisztráció arról tárgyal, hogy a tervezet mentességekre vonatkozó kritériumokat kiterjesszék a gazdaság „kritikus ágazatainak” alkalmazottaira és azokra,
akik meghatározott minimumot fizetnek be adóként.
A névtelenséget kérő tisztviselő azt mondta, hogy a küszöbérték havi 6000 hrivnya (54 ezer forint) adót jelent, ami 33 ezer 400 hrivnya (303 ezer forint) fizetést jelent. Az ország parlamentjének négy különböző forrása is megerősítette a Forbesnak, hogy tárgyalnak egy ilyen tervezetről, de annak kidolgozása még folyamatban.
Egy tervezet szerint, akik eleget adóznak, azok mentesülnének a behívó parancs alól – olvasható a cikkben, amit itt lehet elolvasni.
Belgium márciustól F-16-osokat küld Dániába ukrán pilóták kiképzésére
Belgium március és szeptember között két darab kétüléses F-16-os vadászgépet és mintegy ötven légvédelmi szakembert küld Dániába, hogy részt vegyenek az ukrán pilóták, repülőgép-technikusok és bevetéstervezők kiképzésében – jelentette be csütörtökön a belga védelmi minisztérium.
A misszió az úgynevezett "F-16-os koalíció" része, amely 13 országot – köztük Belgiumot – tömörít Dánia, Hollandia és az Egyesült Államok vezetésével azzal a céllal, hogy elősegítse Ukrajnának létrehozni a vadászgépeken alapuló jövőbeli légierejét.
Az ukrán pilótákat Romániában, Dániában, az Egyesült Államokban, továbbá az Egyesült Királyságban fogják kiképezni.
Ludivine Dedonder belga szövetségi védelmi miniszter októberben úgy nyilatkozott, hogy Belgium 2025-től tervez F-16-os vadászgépeket szállítani Ukrajnának. Hozzátette: azért kell ezzel 2025-ig várni, hogy Belgium akkorra már rendelkezzen fejlettebb, F-35-ös gépekkel, amelyekre az ország védelméhez szüksége van.
Az orosz erők rakétacsapást mértek a közép-ukrajnai Kirovohrad megye székhelyére
Egy ember életét vesztette és nyolcan megsebesültek, miután az orosz hadsereg egy vélhetően H-59-es rakétával csapást mért az Ukrajna középső részében lévő Kirovohrad megye székhelyére, Kropivnickijre
– közölte Andrij Rajkovics, a régió kormányzója csütörtökön a Telegram közösségi oldalon.
A tisztségviselő közlése szerint az orosz erők energetikai létesítményeket támadtak, aminek következtében kimaradások voltak az áram- és a vízellátásban.
Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője arról tájékoztatott a Telegramon, hogy újabb két ember holttestét azonosították, így az ukrán fővárost december 29-én ért orosz légitámadás halálos áldozatainak száma 32-re nőtt.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában már több mint 362 ezer katonát vesztett el. Az ukrán erők a háború kezdete óta több mint hatezer orosz harckocsit semmisítettek meg. A beszámoló szerint csak szerdán kilőttek 12 orosz harckocsit, továbbá 28 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert is.
Fotó: Efrem Lukackij / Forrás: MTI/AP
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter egy tévéműsorban közölte, hogy a rendőrség jelenleg kilencezer mozgósítás-elkerülési ügyben folytat vizsgálatot, ebből 2600 már bíróság előtt van.
Első alkalommal a közigazgatási szabálysértésről jegyzőkönyvet készít a toborzóközpont egyik alkalmazottja. Ha viszont ezután az illető lakhelyet változtatva próbálja meg elkerülni, hogy mozgósíthassák, a toborzóközpont jelenti ezt a rendőrségnek, amely megindítja a büntetőeljárást
– fejtette ki. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzáfűzte, hogy az ukrán büntető törvénykönyv alapján az elkövető háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Ivan Fedorov, a Zaporizzsja megyében orosz ellenőrzés alatt lévő Melitopol város megválasztott polgármestere a Telegramon azt írta, hogy az oroszok "nagy erővel változtatják meg a délkelet-ukrajnai régió megszállt településein élő lakosság nemzetiségi összetételét".
Először is mélyszegénységbe juttatták a helyi lakosokat, most a foglalkozási munkaügyi központjukon keresztül ajánlanak a munkanélkülieknek oroszországi munkalehetőséget, a helyükre pedig az Oroszországi Föderációból hoznak új lakókat
– fejtette ki a polgármester. Szavai szerint jelenleg Melitopol lakosságának 50 százaléka nem helybeli.
A teljes körű invázió előtt 150 ezer ember élt a városban. A két év megszállás alatt mintegy 90 ezren távoztak Ukrajna és a világ más városaiba. A városban 60 ezer lakos maradt, de körülbelül ugyanennyien érkeztek az ellenséges országból
– írta Fedorov.
Jens Stoltenberg rendkívüli ülésre összehívta a NATO-Ukrajna Tanácsot az orosz légitámadások miatt
Rendkívüli ülést tart a NATO-Ukrajna Tanács jövő szerdán Brüsszelben, hogy megvitassák, milyen választ adjanak az Oroszország által a közelmúltban Ukrajnában végrehajtott heves légitámadásokra, amelyeknek több civil halálos áldozatuk és számos sebesültjük volt – jelentette be a NATO csütörtökön.
A szövetség szóvivője közölte, hogy Jens Stoltenberg főtitkár nagyköveti szintű értekezletet hívott össze Ukrajna kérésére.
A NATO-tagországok hatékony légvédelmi rendszereket szállítottak Ukrajnának, és eltökéltek abban, hogy tovább segítsék Kijevet
– jelentette ki a szóvivő.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter az X közösségi platformon közzétett bejegyzésében csütörtökön azt írta, hogy a tanácskozás egyik központi témája az ukrán légvédelmi képességek megerősítése lesz.
Ez az euroatlanti egység fontos jele az orosz terror fokozódásával szemben
– tette hozzá.
A NATO-Ukrajna Tanácsot tavaly hozták létre azzal a céllal, hogy szorosabbá tegyék a szövetség és Kijev közötti együttműködést.
Ukrán katonákat akart lerohanni az orosz páncélos, amikor felrobbant (videó)
Az X-re felkerült videót, amelyen azt lehet látni, hogy egy orosz páncélos felrobban, a Mandiner szúrta ki.
Az orosz MT-LB a donbaszi Novomihalivka környékén került bevetésre.
Putyin fontos rendeletet írt alá
Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt a rendeletet,
amelynek alapján orosz állampolgárságot kaphatnak azok a külföldiek, akik az ukrajnai háború alatt szerződést kötnek az orosz hadsereggel
– derül ki az Oroszország hivatalos információs oldalán közzétett dokumentumból.
A rendelet azt is lehetővé teszi, hogy az egészségügyi okokból nyugdíjba vonult, illetve az orosz fegyveres erőkkel kötött szerződésüket már teljesített külföldiek is orosz állampolgárságért folyamodjanak. A katonák mellett családtagjaik is igényelhetnek orosz útlevelet.
Putyin december 14-i sajtótájékoztatóján számolt be arról, hogy naponta körülbelül 1500 ember írt alá szerződést a hadsereggel.
December végén az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese, Dmitrij Medvegyev megerősítette, hogy 2023-ban félmillió ember jelentkezett szerződés alapján az orosz hadseregbe.
A fegyveres erők jelentése szerint jelenleg összesen 640 ezren szolgálnak szerződésesként – derül ki az RBK orosz sajtóorgánum beszámolójából.
Az ENSZ atomenergiai szervezetének megtagadták a belépést a zaporizzsjai atomerőmű egy részébe
Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynökségének (NAÜ) ellenőrei számára megtagadták a belépést az orosz ellenőrzés alatt álló ukrajnai, zaporizzsjai atomerőmű egyes részeibe, továbbá a létesítmény 2024-es karbantartási tervét sem kapták még meg – közölte a bécsi székhelyű NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi.
Az erőmű felügyelői két hete nem léphetnek be az első, a második és a hatodik reaktor főcsarnokába – jelentette ki Grossi az ügynökség honlapján olvasható közlemény szerint.
Ez az első alkalom, hogy a NAÜ szakértői nem kaptak hozzáférést egy leállt egység reaktorcsarnokához
– közölte Grossi, hozzátéve:
itt található a reaktormag és a kiégett fűtőegység. A csapat továbbra is kérni fogja a hozzáférést.
A délkelet-ukrajnai erőmű turbinacsarnokaiba is korlátozták az ellenőrök belépését – emelte ki Grossi.
Fotó: Christian Bruna / Forrás: MTI/EPA
Aláhúzta: az erőmű üzemeltetői lépéseket tettek annak érdekében, hogy biztosítsák a létesítmény tartalék áramellátását arra az esetre, ha a fő külső vezeték nem használható, mint ahogy már többször előfordult.
A fő áramforrás elvesztése aggodalomra adott okot, mivel az erőműnek áramra van szüksége a reaktorok hűtéséhez, még akkor is, ha leállítják azokat.
Grossi azt is közölte, hogy a NAÜ már igényelte a 2024-es karbantartási ütemtervet az erőmű üzemeltetőitől, azonban ezt még nem nyújtották be.
A NAÜ vezetője az Ukrajna elleni orosz háború közel két évvel ezelőtti kezdete óta háromszor személyesen is járt az üzemben. Számos alkalommal felszólította a feleket, hogy vessenek véget a harcoknak a létesítmény környékén annak érdekében, hogy elkerüljék a katasztrófát.
Az ENSZ-illetékes közölte, hogy a NAÜ munkatársai figyelemmel kísérik a biztonsági előírások betartását Ukrajna másik három működő atomerőművében is.
A zaporizzsjai üzemet a háború kitörését követő napokban foglalták el az orosz erők. Mindkét fél rendszeresen a másikat vádolja az üzem körüli tüzérségi támadások miatt. A zaporizzsjai Európa legnagyobb atomerőműve, bár hat reaktora jelenleg nem termel áramot.
Petro Kotyin, az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető Enerhoatom vállalat elnöke csütörtökön a Telegram közösségi oldalon azt írta: feltételezése szerint Oroszország igyekszik titokban tartani a nemzetközi megfigyelők előtt, hogy pontosan mi folyik az erőműben. Hozzátette, hogy Ukrajna atombiztonsága csak akkor garantálható, ha az orosz erők elhagyják a nukleáris létesítményt és környékét.
Ukrán kiberbiztonsági vezető: súlyos károkat okozott a legnagyobb ukrán távközlési cég ellen tavaly indított orosz hackertámadás
Katasztrofális károkat okozott és feltehetően már több hónapja teljes hozzáféréssel bírt a legnagyobb ukrán távközlési vállalat, a Kyivstar rendszerében egy orosz hackercsoport, amelynek december 12-én végrehajtott túlterheléses kibertámadása több napra leállította a mintegy 24 millió előfizetőt kiszolgáló cég szolgáltatásait - mondta Ilja Vityjuk, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) kiberbiztonsági osztályának vezetője.
Elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta ez volt az egyik legsúlyosabb kibertámadás, amelyet az oroszok a pszichológiai hadviselés részeként és hírszerzés céljából indítottak, egyúttal az első olyan rendszerbehatolás, amely több ezer virtuális szerver és számítógép kiiktatásával "teljesen elpusztította" egy, a kiberbiztonságba egyébként jelentős összegeket fektető távközlési óriásvállalat "magját".
Ez a támadás nemcsak Ukrajna, hanem az egész nyugati világ számára közvetített fontos üzenet és figyelmeztetés arra, hogy senki sincs biztonságban
- fogalmazott.
Az SZBU vizsgálata megállapította, hogy az orosz hackerek valószínűleg már tavaly márciusban vagy még korábban megpróbálták feltörni a Kyivstar rendszerét, amelybe legkorábban májusban sikerült is bejutniuk. Vityjuk szerint feltehetően novembertől a hackerek már teljes hozzáféréssel bírtak a rendszerhez, amely akár személyes adatokat ellopását, telefonok helyének meghatározását, üzenetek lehallgatását, esetleg Telegram-fiókok feltörését is lehetővé tette számukra.
Vityjuk beszámolt arról, hogy a decemberi kibertámadás után a szolgáltató napokon belül helyreállította rendszereit az SZBU segítségével, és visszaverte az újabb próbálkozásokat.
Közölte azt is, hogy a támadást feltehetően az orosz katonai hírszerzés Sandworm nevű, több korábbi rendszerbehatolásért is felelős kiberhadviselési egysége hajtotta végre. Az egységgel kapcsolatban álló egyik orosz hackercsoport mindenesetre magára vállalta az akciót - fűzte hozzá.
Megjegyezte: a tapasztalatok arra utalnak, hogy a távközlési szolgáltatók továbbra is az orosz hackerek célpontjai. Az SZBU tavaly több mint 4500 nagyobb kibertámadást hiúsított meg ukrán kormányzati szervek és kritikus infrastruktúrák ellen - mondta.
Lengyel nemzetbiztonsági vezető: orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt heti behatolása
Orosz provokáció lehetett a robotrepülőgép múlt pénteki behatolása Lengyelország légterébe - jelentette ki Jacek Siewiera, a lengyel államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Iroda (BBN) főnöke a TVN 24 kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva.
Siewierát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy a múlt héten egy, a NATO által utólag orosz robotrepülőgépként azonosított légi eszköz repült be Ukrajna felől a lengyel légtérbe.
"A jelenlegi tudásunk annak megerősítéséhez elegendő, hogy a rakéta az orosz rendszerekből származott", az eszköz látható volt a lengyel rádiólokátorokon, majd elhagyta Lengyelország területét - válaszolt Siewiera.
Arra a kérdésre, hogy az oroszok szándékosan irányították-e a rakétát Lengyelország fölé, Siewiera leszögezte: "nehezen feltételezhető, hogy a lengyel határtól 40 kilométeres távolságban történt behatolás véletlenszerű lett volna", hiszen az ilyen röppálya "nagyon jelentős mértékben" sérti a légteret.
Hozzátette: nem zárhatja ki, és a szövetségesek sem zárják ki a szándékosság lehetőségét. Oroszország részéről "magas a tesztelés kockázata", mivel Moszkvában tudják, hogy új lengyel kormány lépett hivatalba, és személycserék történtek a lengyel hadsereg élén is - magyarázta.
Ebben az összefüggésben a BBN főnöke a GPS rendszer megzavarására is utalt, amelyet az év végén Lengyelország egyes, stratégiai jelentőségű térségeiben észleltek.
A szankciók ellenére Oroszország továbbra is képes rakétagyártásra, és ezeket a fegyvereket beveti a jelenlegi intenzív ukrajnai légitámadásokban- állapította meg Siewiera.
A BBN vezetője utalt a közeledő oroszországi elnökválasztásra, valamint a fehéroroszországi helyhatósági és parlamenti választásokra is, és úgy ítélte meg, hogy Moszkva ebben az időszakban "jelképes győzelmekre" is törekedni fog, és ehhez a kevésbé korszerű berendezések alkatrészeiből előállított rakétákat is felhasználhatják. "Ez óriási fenyegetést jelent számunkra, akkor is, ha nem provokációkra szánják őket, hiszen ezek a rendszerek pontatlanok lesznek" - emelte ki.
Hangsúlyozta azt is, hogy Európának "feltétlenül" háborús gazdaságra kell áttérnie, ahogyan ezt Oroszország teszi. Hozzátette: e témában Lengyelországban ugyanezen az állásponton van Andrzej Duda elnök és Donald Tusk kormánya is. "Amennyiben Ukrajna akármilyen tekintetben elveszíti a háborút, az Oroszországi Föderáció erősebb lesz, mint 2022 előtt" - érvelt a BBN főnöke.
Úgy vélte: az Európai Unióban "furcsa szokás, hogy mindenki árusítani akar és gyártani, de fizetni senki nem akar érte". Ezt a tendenciát meg kell fordítani - hangsúlyozta.
Kijevnek nincs B terve
Kijevnek nincs B terve arra az esetre, ha a nyugati katonai segélyek elmaradnának – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a CNN-nek adott interjújában.
Nincs B tervünk. Bízunk az A tervben
– fogalmazott, ezzel is hangsúlyozva a további katonai segélyek szükségességét. Mint mondta: „Ukrajna nem mérlegeli az amerikai katonai segítségnyújtás alternatíváit az orosz agresszióval szembeni fellépéshez. Bízunk abban, hogy a kongresszus beleegyezését adja az újabb segítség nyújtásához”.
Szerinte a segély, amit az Egyesült Államok Ukrajnának nyújt, nem alamizsna. „Ez egy befektetés a NATO és az amerikai nép védelmébe” – mondta, majd némileg fenyegetően hozzátette, „ha Oroszország megnyeri a háborút, más vezetők is kísértésbe esnek, hogy kövessék a példáját. És a biztonság a világnak ezen a részén és ezeknek a vezetőknek az elrettentése sokkal többe fog kerülni az Egyesült Államoknak”. Kuleba azt is megjegyezte, hogy
mélyen tévednek azok a tisztviselők, akik azt sugallják, hogy az orosz elnök soha nem merne megtámadni egy NATO-tagállamot, ha sikerrel járna Ukrajnában.
A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.
Az ukránok elárulták, mennyi pénzt akarnak 2024-ben
Volodimir Zelenszkij elnök egyik legfontosabb bizalmasa szerint Kijevnek legalább 37 milliárd dollárra lesz szüksége 2024-ben ahhoz, hogy Ukrajna ne váljon fizetésképtelenné.
Ukrajnának 2024-ben 37 milliárd dollárra van szüksége – jelentette be Volodimir Zelenszkij fő bizalmasa, Denisz Smihal miniszterelnök a Corriere della Sera nyomtatott verziójának tudósítása alapján. A cikk szerint Kijevnek két fő feladata van: a légvédelem további erősítése, és mindenekelőtt a szövetségesek pénzügyi támogatásának kiharcolása, máskülönben az ország fizetésképtelenné válhat.
A legfrissebb adatok alapján tavaly augusztus és október között az Ukrajnának szánt segélyek közel 90 százalékkal csökkentek 2022 azonos időszakához képest.
A teljes cikket a Mandineren olvashatja el.
Több mint 15 ezren érkeztek szerdán Magyarországra
Magyarország területére 2024. január 3-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6010 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9713 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 75 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Alig ért ki a frontra az orosz csúcsfegyver, az ukránok telibe kapták egy HIMARS-sal
Még mindig van HIMARS-rakétájuk az ukránoknak, és használják is, nem is akárhogy: a minap épp egy orosz csúcsfegyvert, a 1K148 Jasztreb-AV tüzérségi felderítő radarrendszert sikerült kilőniük az X-re felkerült videók tanúsága szerint.
A dolog azért is pikáns, mert az oroszok pár napja jelentették be, hogy a frontra visznek néhányat ezek közül a felderítőrendszerek közül.
A 250 millió dolláros rádiólokátor az orosz hadiipar egyik legújabb fejlesztése, és arra tervezték, hogy az ellenséges tüzérségi állások helyét kutassa fel. A beérkező lövedékek sebességét és röppályáját figyelve a rendszer számítógépei meghatározzák a kilövés pontos helyét, aztán már zúdulhat is az ellenséges ütegre a válaszcsapás.
A Jasztreb-AV annyira új, hogy a rendszerbe állítása is csak 2022-ben kezdődött meg. Sok technikai részletet eddig nem hoztak nyilvánosságra, csak annyit lehet tudni, hogy a rendszert egy négytengelyes, VAZ-6910-025 típusú terepjáró teherautóra telepítették. A jármű hátuljára szerelt hatalmas antenna minden bizonnyal úgynevezett AESA rendszerű, vagyis a radarhullámokat elektronikusan „mozgatja”, írja a hírről beszámoló Infostart.
Az alábbi videón azonban az látható, ahogy a kezelők elkezdik a radar beüzemelését, de ekkor érkezik az ukrán csapás, amely telibe talál, és szétveri a rendszert. A művelet sikeréhez valószínűleg az is hozzájárult, hogy az ukránok pontos adatokkal rendelkeztek a lokátor helyéről.
A szerdai eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Zelenszkij és a NATO-főtitkár megvitatta Észak-Korea háborús részvételét
- Putyin gratulált Trumpnak az elnökválasztási győzelméhez
- Először találhattak el ukrán drónok orosz hajókat a Kaszpi-tengeren
- Új európai Ukrajna-stratégiát sürget az amerikai választások után Orbán Viktor
- Az oroszok szerint húszezer katonával készült elfoglalni a kurszki atomerőművet az ukrán hadsereg
