2024.01.19. 05:18
Ukrán drón miatt gyulladt ki egy orosz olajraktár (videó)
695. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Kigyulladt egy olajtároló raktár az oroszországi, Brjanszk megyei Klinci városában, 2024. január 19-én
Forrás: AFP
NAÜ: ismét körbeaknázták a zaporizzsjai atomerőművet
Az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőművet ismét körbeaknázták - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) péntek este bécsi székhelyén kiadott helyzetjelentésében.
A beszámoló szerint az aknákat a nukleáris létesítmény belső és külső kerítései között helyezték el, miután tavaly novemberben egyszer már eltávolították ezeket a harceszközöket.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója kijelentette, hogy az újbóli elaknásítás összeegyeztethetetlen a biztonsági előírásokkal. Grossi figyelmeztetett, hogy az atomerőmű orosz vezetése az idén nem fogja tudni teljes körűen karbantartani a létesítményt. Mint mondta, a NAÜ helyszíni állandó megfigyelői a múlt héten kézhez kaptak egy munkatervet, amely azonban az ügynökség megítélése szerint hiányos.
Ezt a karbantartást el kell végezni a nukleáris biztonság szavatolása érdekében
– szögezte le a főigazgató. A NAÜ szerint csütörtökön nyolc órára kiesett az atomerőmű vészhelyzeti áramszolgáltatásának egy része.
A sugárzó anyagok hűtéséért felelős áramszolgáltatás ezen idő alatt ugyan nem szakadt meg, de Grossi ismét kifejezte amiatti aggodalmát, hogy nem eléggé megbízható a nukleáris balesetek elkerülését szolgáló biztonsági rendszer.
A balti államok Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határaik megerősítését tervezik
Litvánia, Lettország és Észtország Fehéroroszországgal és Oroszországgal közös határa megerősítését és bunkerek százainak megépítését tervezi az esetleges támadások ellen - közölték pénteken a három balti állam védelmi miniszterei.
Az erről szóló megállapodást pénteken Rigában írták alá a felek.
Oroszország ukrajnai háborúja alátámasztotta, hogy a szükséges felszerelés, lőszer és személyi állomány mellett védelmi létesítmények is kellenek ahhoz, hogy Észtország biztonságban legyen
- hangoztatta Hanno Pevkur észt védelmi tárcavezető.
A tájékoztatása szerint a cél "az elrettentés, és szükség esetén a katonai fenyegetések elleni védekezés".
A három balti állam különösen veszélyeztetve látja magát az esetleges orosz támadásokkal szemben, mert földrajzi elhelyezkedésük miatt a NATO csak nehezen tudná megvédeni területüket.
A Postimees című észt napilap Kaido Tiitus védelmi minisztériumi tanácsadóra hivatkozva azt írta, hogy Észtország területén mintegy 600 bunkerről lenne szó, amelyeknek a megépítését 2025-ben kezdenék el. A projekt megvalósítása mintegy 60 millió euróba (23 milliárd forint) kerül.
"Oroszország volt és lesz a legnagyobb fenyegetés Észtország számára" - jelentette ki Tiitus.
Az észt védelmi minisztérium szerint a bunkerek hálózatát ellátási útvonalakkal kötnék össze, békeidőben azonban a határ mentén nem lenne sem szögesdrótkerítés, sem aknák, sem betonakadályok. Ezeket az eszközöket azonban a közelben készenlétben tartanák.
Kupjanszk környéki előrenyomulásról számolt be az orosz védelmi minisztérium
Egyes területeken tovább javította helyzetét a kupjanszki frontszakaszon az orosz hadsereg, amely az elmúlt hét folyamán 17 csoportos csapást mért precíziós fegyverekkel, köztük Kinzsal rakétarendszerekkel ukrán katonai célpontokra - közölte a pénteken kiadott, a január 13. és 19. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca heti összefoglalója szerint az orosz haderő négy frontszakaszon 58 rohamot vert vissza, közülük 25-öt Kupjanszk térségében. Az ukrán fél vesztesége az érintett frontszakaszokon mintegy 5250 katona volt, akik közül a legtöbben, körülbelül 1880-an Donyeck körzetében estek el vagy sebesültek meg súlyosan. Az említett időszakban 21 ukrán katona adta meg magát, közülük 14 a dél-donyecki frontszakaszon.
Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három Sztrela-10-es légvédelmi rendszert, 34 harckocsit, 71 páncélozott harcjárművet, tíz Tocska-U harcászati rakétát, egy amerikai JDAM irányított légibombát, 11 Vilha-, valamint 62 HIMARS- és Uragan-rakétát, továbbá 274 drónt.
Forrás: Ukrán Sürgősségi Szolgálat / AFP
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Brjanszk megyei Klinci településen 1800 négyzetméteren ütött ki tűz, a környékről 40 embert áttelepítettek, a mentéshez 13 tűzoltóautó mellett a helyszínre küldtek egy tűzoltóvonatot is.
A védelmi minisztérium szerint a tüzet egy, az elektronikai harc eszközeivel elfojtott pilóta nélküli repülőszerkezet okozta, amely megsemmisülésekor kioldott egy robbanótöltetet.
Belgorod megyében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) elfogott egy ukrán állampolgárt, aki Gvozgyika típusú önjáró löveghez való alkatrészeket próbált meg Ukrajnába csempészni. A gyanúsítottat hét évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
Az FSZB közölte, hogy őrizetbe vette a távol-keleti Habarovszk egyik lakosát, aki az ukrán katonai hírszerzés (GUR) utasítására információkat gyűjtött a "különleges hadműveletben" rész vevő katonákról és az orosz védelmi minisztérium által használt rádiófrekvenciákról. A hazárulással megvádolt férfi a szolgálat szerint katonák fizikai megsemmisítésére készült.
Az ügyészség pénteken 28 év fegyházbüntetés kiszabását kérte Darja Trepovára, aki ukrán megbízásból tavaly áprilisban egy szoborba rejtett pokolgéppel megölte Vladlen Tatarszkij (valódi nevén: Makszim Fomin) orosz bloggert és tudósítót egy szentpétervári kávézóban. Tatarszkijt azonnal megölte a robbanás, félszáznál több embert pedig megsebesített.
Kifogott az amerikai tankon az ukrajnai időjárás
Gyakorlatilag „megfulladt” a sárban a Stryker, a legénység pedig ásóval esett neki a talajnak, úgy tűnik nem sok sikerrel – derül ki a Mandiner által közzétett, a videóban elhangzó infromációk szerint még január 1-én készült videóból.
Az orosz parlament a francia törvényhozásához fordul a "zsoldosok" ügyében
Leközelebbi plenáris ülésén az orosz parlamenti alsóház a franciához fordul majd azzal kapcsolatban, hogy francia állampolgárokat vezényeltek "zsoldosként" Ukrajnába - közölte Vjacseszlav Vologyin, az orosz alsóház elnöke pénteken a Telegram-csatornáján.
Franciaországban a zsoldosszolgálatot törvény tiltja. Tekintettel erre a téma megérdemli, hogy az Állami Duma képviselői a Francia Köztársaság Nemzetgyűléséhez forduljanak. Fontos megtudnunk, hogy tisztában-e vannak-e azzal, hogy valaki a törvényi normákat megsértve harcosokat küld Ukrajnába
- írta.
"Volt idő, amikor nagyapáink és dédapáink együtt harcoltak a fasizmus ellen. De ma, mint kiderült, francia zsoldosok halnak meg a náci rezsimért Ukrajnában. Tudnak-e erről Franciaország polgárai és az érdekeiket képviselő képviselők?" - tette hozzá.
Az orosz alsóház következő plenáris ülését kedden tartják.
Az orosz védelmi minisztérium korábban közölte, hogy egy orosz precíziós csapás kedden Harkivban eltalált egy épületet, amelyben külföldi "zsoldosok" - zömmel franciák - tartózkodtak. A támadás Moszkva szerint megölt több mint hatvan és megsebesített több mint húsz embert.
Az orosz külügyminisztérium csütörtökön a Harkivban életüket vesztett francia "zsoldosok" ügyében bekérette Pierre Lévy moszkvai francia nagykövetet, aki pénteken fel is kereste a tárcát. A diplomata 45 perc elteltével távozott, nem fűzve kommentárt a történtekhez.
Fotó: Jurij Kocsetkov / Forrás: MTI/EPA
"Reméljük, hogy a széles francia társadalomhoz végre valódi információ jut el a konfliktusban való francia részvétel tényleges mértékéről, és tudatosul benne, hogy egyre több ember haláláért és szenvedéséért visel felelősséget, amelyet meg kell osztania a hatóságaival" - közölte a francia misszióvezető távozását követően Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Zaharova szerint Lévyvel közölték, hogy a franciák harkivi halála a párizsi vezetés lelkiismeretén szárad, mert "elnézi, hogy Franciaországban olyan toborzó mechanizmusok működnek, amelyeken keresztül zsoldosokat gyűjtenek a harci cselekményekben való részvételre a kijevi rezsim oldalán". A szóvivő által ismertetett állásfoglalás értelmében a Nyugat - beleértve Franciaországot - által folytatott "proxy-háború" és az ukrajnai hadiszállítások folyamatos növelése "a harci cselekmények eszkalálódását idézi elő, számos civil halálához vezet, és a háborús bűnös kijevi rezsim cinkosainak számát növeli".
A francia külügyminisztérium csütörtökön valótlannak nevezte az orosz fél állítását, miszerint francia zsoldosok lennének Ukrajna területén.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken arra a kérdésre, hogy a Harkivban történtek után francia részről történt-e kapcsolatfelvételi kísérlet, nemmel válaszolt. Kijelentette, hogy "a diplomatákon keresztül folyik a beszélgetés".
"Azt, hogy sok külföldi zsoldos harcol a kijevi rezsim oldalán többször is kijelentettük, és ez az állítás minden alkalommal újra megerősítést nyer" - mondta a szóvivő.
Százmilliós kocsik, luxusélet a monacói ukrán elitnek
„Monaco-zászlóalj” – így hívja az ukrán köznép a Nyugat-Európában "nyaraló" egyébként hadköteles elitjüket.
Hogy mi a Robin Hood-elv? Hát: elveszik a gazdagoktól a behívókat, és szétosztják a szegények között
– idézte a Mandiner szerzője egy informátorának szavait az ukrajnai sorozásokkal kapcsolatban.
Az ukrán gazdagok korántsem rejtőzködnek. Legárulkodóbb jel például az autójuk.
Elég valószínű, hogy az elmúlt két évben – különösen a háború kitörése, 2022. február 23-a utáni első időkben – sokaknak hazánkban is szembeötlött, milyen sok ukrán rendszámú felsőközép-kategóriás, vagy olykor luxusautó parkol itt-ott a pesti belvárosban. Trend volt, hogy bár tíz ukrán rendszámú kocsiból kettő a magyar autópark alját sem súrolja, nyolc viszont gyakran többet ért, mint a lakások a házban, ami elé leparkolt.
Persze, menekült nem csak szegényen lehet az ember, sokaknak ez lehetett az egyetlen mozdítható nagyobb értékű vagyontárgya, nyilván nem hagyja hátra az oroszoknak, így az érkezőknek kijáró szolidaritás egyben diszkréten kerülte is a kérdést, ami a luxusjárgányokat illeti; célkeresztbe inkább az orosz hipergazdagok vagyona került a legtöbb államban.
A gazdagok leggazdagabbjai körében a bombát az ukrán kormány szócsöveként funkcionáló Ukrayinska Pravda 2022 nyári riportfilmje robbantotta, amely éppen azzal indított: nehéz úgy Monacóban vagy a francia Riviérán megfordulni, hogy öt percen belül ne fusson bele az ember egy-egy ukrán luxusjárgányba.
A lap háromrészes anyagában egy sor ismert ukrán oligarcha nem is igazán titkolt búvóhelyét fedte fel: Grigorij és Igor Szurkiszt, a Dinamo Kijev tulajdonosát a családjával, akik évi kétmillió euróért bérelnek egy lakást Monte-Carlóban,
és 17 millió dollárt jelentettek le a magyar határon, amikor elhagyták hazájukat;
Vadim Jermolajevet, Ukrajna 45. leggazdagabb emberét, pontosabban a Bentley-jét, dnyiprói rendszámmal (itt nagyon súlyos orosz támadások zajlottak).
A Mandiner teljes cikke ITT olvasható el.
Ukrán drón miatt gyulladt ki egy orosz olajraktár (videó)
Kigyulladt egy olajtároló raktár az oroszországi, Brjanszk megyei Klinci városában, miután egy orosz hadsereg által lelőtt ukrán drón roncsai az épületre zuhantak – közölte Alekszandr Bogomaz, a terület állami közigazgatási hivatalának vezetője pénteken.
Az előzetes információk szerint az incidens során senki nem sérült meg, a lángokat a helyszínre érkező tűzoltók eloltották.
A repülőgéphez hasonlító drónt a védelmi minisztérium térítette el kijelölt pályájáról rádióelektronikai felderítés során. A drón megsemmisülése után a lövedékek a klinci raktárra zuhantak
– írta Bogomaz a Telegramon.
A légvédelmi egységek további két ukrán drónt is lelőttek Brjanszk megye más részein – tette hozzá.
A közösségi oldalakra feltöltött, hitelesítésre váró felvételeken a sötétben lángoló raktárépület látható.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség tájékoztatása szerint a tűz egy nagyjából ezer négyzetméteres területet borított be. A RIA Novosztyi hírügynökség segélyszolgálatok információira hivatkozva azt közölte, hogy a tűz oltására egy speciális tűzoltóvonatot küldtek a helyszínre.
Az Ukrajnával határos oroszországi Brjanszk megye hatóságai rendszeresen számolnak be Ukrajnából indított dróntámadásokról.
Cameron: indokolt lenne a zárolt orosz pénzekből is finanszírozni az ukrán újjáépítést
David Cameron brit külügyminiszter szerint indokolt lenne a zárolt orosz pénzek egy részének felhasználása az ukrán újjáépítés költségeinek finanszírozásához.
Cameron, aki a davosi Világgazdasági Fórumon nyilatkozott csütörtökön a BBC brit közszolgálati médiatársaság hírtelevíziójának, úgy fogalmazott:
erkölcsileg, politikailag, jogilag és gazdaságilag is indokolható lenne azokból az orosz vagyoneszközökből fizetni Ukrajna újjáépítését, amelyeket az Ukrajna elleni orosz invázió után hozott nemzetközi szankciók keretében foglaltak le.
Fotó: FABRICE COFFRINI / Forrás: AFP
A brit külügyi tárca vezetője szerint a részleteken még dolgozni kell, egy nap Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajna elleni illegális inváziójáért, és a zárolt orosz vagyoneszközök egy részét előlegként lehetne felhasználni erre a célra.
Cameron kijelentette:
a nyugati adófizetők pénzével is takarékoskodni lehetne, ha sikerülne konszenzusra jutni arról, hogy a befagyasztott orosz vagyonok egy részét felhasználják az ukrán nép javára.
Ezt a lehetőséget a brit kormány már korábban is felvetette. Jeremy Hunt pénzügyminiszter nemrégiben bejelentette: felkérte a brit jegybankot annak megvizsgálására, hogy a zárolt orosz szuverén vagyoneszközökből lehetne-e segítséget nyújtani Ukrajna háborús erőfeszítéseihez.
Ugyanerről a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) pénzügyminiszterei közösen is tárgyaltak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Marokkóban tartott éves őszi közgyűlésén.
A brit kormány által tavaly kezdeményezett törvény alapján Nagy-Britannia mindaddig érvényben tarthatja Oroszországgal szemben elrendelt szankcióit, amíg Moszkva nem fizet jóvátételt Ukrajnának a háborús károkért.
A jogszabály lehetővé teszi azt is, hogy a Nagy-Britanniában zárolt orosz vagyoneszközök tulajdonosai felajánlhassák befagyasztott vagyonukat erre a célra.
Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából csütörtökön
Magyarország területére 2024. január 18-án az ukrán-magyar határszakaszon 4086 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5100 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
A csütörtöki eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
- Kijev találkozót tervez Zelenszkij és Trump között
