2023.12.04. 07:14
Patkányok nehezítik az ukránok helyzetét a fronton: bevetették a harci macskákat
649. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A donyecki frontvonalban dolgozó ukrán katona símogat egy macskát
Forrás: Anadolu / AFP
Fotó: Ozge Elif Kizil
Putyin: nem ismétlődhet meg a szovjet évek politikai elnyomása
Nem ismétlődhet meg a szovjet évek politikai elnyomása Oroszországban – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő az elnöki emberi jogi tanács hétfői moszkvai ülésén.
Számunkra fontos, hogy semmi ilyesmi ne ismétlődjön meg országunk történelmében, mert mindez egészében véve hatalmas, nehezen orvosolható károkat okozott népünknek és államunknak
– mondta.
Putyin azt hangoztatta, hogy a jogszerűség hiánya az emberek sorsáról való döntésben elfogadhatatlan, ha a hatóságok azt akarják, hogy az országnak jövője legyen.
„Mint tudják, Oroszország kilépett egy sor nemzetközi emberi jogi szervezetből, de ez nem jelenti azt, hogy feladjuk nyilatkozatban lefektetett elveket. Éppen ellenkezőleg, készek vagyunk együttműködni minden érdekelt országgal és partnerrel, hogy megoldásokat találjunk egy hatékony, igazságos, mindenki számára egyenlő emberi jogi rendszer kialakítására” – hangsúlyozta.
Putyin emlékeztetett arra, hogy december 10-én lesz 75 éve, hogy az ENSZ elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
„Sajnos, ezt az évfordulót nehéz helyzetben ünnepeljük, amikor az emberi jogok biztosítását és előmozdítását szolgáló nemzetközi rendszer leépülési folyamata folytatódik, intézményei, amelyeket valójában a Nyugat irányít, politikai elfogultságot, képmutatást és leplezetlen szelektivitást mutatnak” – mondta.
Kifogásolta, hogy egyes nemzetközi intézmények – mint mondta – nemcsak szemet hunynak az oroszgyűlölet megnyilvánulásai felett, de még bátorítják is őket és „támogatják azokat az országokat, amelyek sietnek az első helyeket elfoglalni ebben a szégyenletes ruszofób versenyben”. Úgy vélekedett, hogy „nem áll boldogság a házhoz” azokban az országokban, amelyek oroszgyűlölő politikát folytatnak.
Emlékeztetett rá, hogy Lettországban nagyszámban élnek oroszajkúak és arra figyelmeztetett, hogy azok, akik „disznó módon" bánnak azokkal az emberekkel, akik abban az országban akartak élni, dolgozni és hasznot hajtani az államnak, végül hasonló bánásmóddal szembesülnek majd. Putyin szerint a ruszofóbia az egész világ szeme láttára már jóval a „különleges hadművelet” előtt megnyilvánult a balti államokban, de egyesek az ukrajnai háborút mégis indokként használják fel „egyes belpolitikai feladatok megoldására"”.
Kitérve a munkavállalói migráció kérdésére hangsúlyozta „az etnokulturális egyensúly” fenntartásának fontosságát. Mint mondta, a munkaerőhiányt pótló embereket képezni kell, olyan munkaerőforrásokat kell taláni, amelyek megfelelnek a gazdasági érdekeinek.
„Ezeknek az embereknek ismerniük kell Oroszország nyelvét, hagyományait és törvényeit” – monda Putyin, hozzátéve, hogy a FÁK-országokban orosz tannyelvű iskolákat nyitnak.
Mint mondta, biztosítani kell a migránsok jogait, de az oroszok érdekeit előtérbe kell helyezni.
Valerij Fagyejev, az elnöki emberi jogi tanács elnöke egyebek között azt szorgalmazta, hogy a BRICS együttműködés keretében hozzanak létre nonprofit elemző szervezeteket, amelyek ellensúlyt képezhetnének a médiaszabadság vagy a demokrácia kérdésében „elfogult” nyugati nem kormányzati szervezetek értékeléseivel szemben.
Szlovénia 1,5 millió euróval támogatja Ukrajna aknamentesítését
Szlovénia idén 1,5 millió euróval támogatja Ukrajna aknamentesítését – jelentette be Tanja Fajon szlovén külügyminiszter hétfőn.
A támogatásról a tárcavezető Andrij Taran ukrán nagykövettel írt alá megállapodást Ljubljanában, amin részt vett Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes is.
Fajon kiemelte: Szlovénia tisztában van azzal, mekkora szüksége van Ukrajnának az aknamentesítésre, ezért Ljubljana minden erőfeszítést és támogatást megad az ország biztonságos és fenntartható újjáépítéséhez. Hozzátette továbbá, hogy Szlovénia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az európai úton.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként továbbra is azon fogunk fáradozni, hogy Ukrajnában igazságos és tartós béke legyen, amely az ország területi integritásának helyreállításán alapul
– mondta a miniszter.
A szlovén külügyminisztérium közleménye szerint Ukrajna a világ leginkább elaknásított államai közé tartozik. Területének csaknem egyharmadán aknák, kazettás bombák és egyéb robbanóanyag-maradványok találhatók.
A ljubljanai kormány, amely a szlovén vezetésű ITF Enhancing Human Security nevű alapon keresztül is segít az aknamentesítésben és a konfliktus utáni segítségnyújtásban, idén csaknem megkétszerezte a humanitárius segélyek összegét, hogy enyhítse az ukrajnai háború következményeit. Idén 800 000 eurót különített el a szlovén Karitász részére sürgősségi humanitárius segítségnyújtásra, a múlt héten pedig jóváhagyott 200 ezer eurót Olena Zelenszka, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felesége alapítványa számára az izjumi kórház felújítására.
Ukrajna csaknem ötmillió tonna agrárterméket exportált az alternatív fekete-tengeri folyosón keresztül
Csaknem ötmillió tonna agrárterméket sikerült Ukrajnának eddig exportálnia az alternatív fekete-tengeri folyosón keresztül – közölte Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszter, miniszterelnök-helyettes hétfőn.
Kubrakov szerint 200 hajó fedélzetén összesen 7 millió tonna különböző típusú árut exportáltak Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből augusztus óta, miután Moszkva nem hosszabbította meg az ENSZ és Törökország közvetítésével egy évvel korábban született orosz–ukrán gabonaegyezményt, amely a háború ellenére lehetővé tette az ukrán exportot a Fekete-tengeren keresztül.
Elmondása szerint jelenleg további 31 hajó berakodása zajlik, de azt nem részletezte, mi a rakományuk.
Ukrajna a gabonaegyezmény felfüggesztését követően saját fekete-tengeri gabonafolyosót létesített, és bejelentette, hogy saját maga fog gondoskodni a teherhajók biztonságáról.
Voronyezsi kormányzó: orosz tábornok esett el a harcokban
Elesett az orosz Északi Flotta 14. hadtestének parancsnokhelyettese, Vlagyimir Zavadszkij vezérőrnagy a „különleges hadművelet” övezetében – közölte Alekszandr Guszev, Voronyezs megye kormányzója hétfőn a Telegram-csatornáján.
Az orosz védelmi minisztérium hétfői hadijelentése szerint három frontszakaszon két ukrán támadást vertek vissza az orosz erők, a harcokban több mint 800 ukrán katona esett el vagy sebesült meg az elmúlt nap folyamán. A tárca szerint az ukrán fél a legtöbb rohamot, ötöt, Liman térségében indította, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 300 főt, pedig Donyeck térségében szenvedte el.
Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett 12 páncélozott harcjárművet, négy pácélozott szállítójárművet, egy amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy HIMARS-rakétát és 30 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek hétfőn ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hétfőn közölte, hogy a „Luhanszki Népköztársaságban” őrizetbe vett egy ukrán kémet, aki adatokat gyűjtött az orosz hadsereg és hadfelszerelés elhelyezkedéséről. A gyanúsított ellen büntetőeljárás indult.
Újabb dróntámadásokat hárított el az ukrán légvédelem
Hétfőre virradóra huszonhárom drón- és egy rakétatámadást hajtott végre Ukrajna ellen az orosz haderő – közölte az ukrán légvédelem.
A Krím félszigetről indított drónok közül tizennyolcat sikerült az ukrán légvédelemnek megsemmisítenie, és az orosz rakétát is ki tudták lőni. Kijevi tájékoztatás szerint a dél-ukrajnai Herszon és Mikolajiv megyét, illetve a nyugati Ivano-Frankivszk, Hmelnickij és Lviv megyét vették célba. Néhány drón becsapódott Herszon és Beriszlav körzeteiben, egy üzlet és egy kulturális központ épülete megrongálódott.
Az orosz erők fokozták a kelet-ukrajnai Avgyijivka csaknem két hónapja tartó ostromát, a várost már két újabb irányból támadják – közölték a helyi hatóságok hétfőn. Vitalij Barabas, Avgyijivka katonai közigazgatásának vezetője azt mondta, az utóbbi két nap során megsokszorozódott az orosz támadások száma. Elmondása szerint a mostani –immár a harmadik – támadáshullámban az oroszok két újabb irányból igyekeznek minél jobban elterelni az ukrán katonák figyelmét, hogy közben dél és észak felől kíséreljék meg bekeríteni a várost. Hozzátette:
egyértelműnek látják, hogy az orosz katonák arra kaptak parancsot, hogy bármi áron foglalják el a várost, ahol jelenleg még 1295 civil tartózkodik.
Elérhette a 70 ezret az orosz fegyveres erők embervesztesége
Valószínűleg elérte a 70 ezret az ukrajnai hadszíntéren elesett orosz katonák száma a háború tavaly februári kezdete óta – áll a brit katonai hírszerzés hétfőn ismertetett helyzetértékelésében.
A londoni védelmi minisztérium által közzétett hírszerzési összefoglaló szerint az orosz reguláris haderő háborús halottainak száma 50 ezerre, a sebesülteké 180–240 ezer közé tehető a vizsgált időszakban.
A brit hírszerzési értesülés szerint a Wagner zsoldoshadsereg Ukrajnában harcoló tagjai közül hozzávetőleg húszezer meghalt, 40 ezer megsebesült tavaly február és idén november között.
Mindezek alapján 220–240 ezer lehet a háborús sebesültek és 70 ezer a halottak száma az orosz oldalon, így ezek a becslések azt valószínűsítik, hogy 290–350 ezer között jár az ukrán hadszíntéren megsebesült és elesett oroszok együttes száma a háború eddigi időszakában
– áll a brit katonai hírszerzés hétfői elemzésében.
A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint ebből a becslési sávból az következik, hogy mediánszinten számolva 320 ezer a 2022. február 24-én indított orosz hadműveletek kezdete óta Ukrajnában megsérült és elesett orosz katonák száma.
A brit katonai hírszerzés szerint ugyanakkor orosz hivatalos személyiségek körében is valószínűleg „sekélyes a tájékozottság” a teljes körű veszteségadatokról, tekintettel arra, hogy az orosz fegyveres erőkön belül „régre visszanyúló kultúrája van a megbízhatatlan tájékoztatásnak”.
Patkányok nehezítik az ukránok helyzetét a fronton: bevetették a harci macskákat
Elkezdődött az újabb tél a fronton. Az ukrán katonák azonban nem csak a heves harcoktól, az egyre fokozódó hidegtől és a rendkívüli éhségtől szenvednek, hanem egy új problémájuk is akadt – írja a Bild.
Egyre több videó kerül ki arról, hogy, hogy egerek és patkányok, valamint kígyók kúsznak a lövészárkokban, különösen a déli területeken.
A egyer komolyabbá váló problémával természetesen az orosz katonáknak is meg kell küzdeniük. A lap megtudta, hogy megzavarják a katonák álmát, és mindent megesznek, amibe csak belekapnak. Az is kiderült, hogy az egerek tönkreteszik a sisakokat és tönkreteszik a fontos kommunikációs kábeleket.
A felmerülő problémák miatt macskákat visznek a frontra. Több olyan esetről is beszámolt a lap, hogy a katonák vitték magukkal a frontra a macskákat.
Megtorpant az ukrán ellentámadás?
Új ábrával jelentkezett a War Mapper az X-oldalán az Ukrajnában harcoló haderők területhódításáról.
A blog havi rendszerességgel frissít egy olyan ábrát, amely azt mutatja, hogy melyik oldal tudott több területet hódítani Ukrajnán belül az adott hónapban.
Tavasz óta először fordult elő, hogy több területet hódítottak az orosz erők Ukrajnában, mint amennyit elvesztettek.
Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy az ukrán haderő semmilyen hódítást nem tudott felmutatni novemberben, az azonban mindenképp figyelemreméltó, hogy az orosz haderő már eredményesebben tudott területet szerezni.
Csütörtökön kiderült, hogy „az ukrán hadiipari cégek havonta körülbelül 50 000 FPV drónt gyártanak, az oroszok ennek hatszorosát” – erről Maszkim Seremet, a DroneSpace alapítója beszélt.
Elnöki vétó az ukránoknak szánt fegyverszállítmányra
A bolgár elnök megvétózta a bolgár belügyminisztérium és az ukrán védelmi tárca között páncélozott szállító harcjárművek (PSZH) adományozásáról kötött megállapodást, amelyet a szófiai törvényhozás november 22-én hagyott jóvá.
Az államfő sajtószolgálatának hétfői közlése szerint Rumen Radev úgy véli, hogy
a bolgár határőrségnek és a mentőknek szükségük van ezekre a járművekre.
„Az Ukrajnának szánt páncélozott szállító harcjárműveket a bolgár határ őrzésében és a lakosság katasztrófák és balesetek esetén történő megsegítésében lehetne felhasználni. A bolgár állampolgárok életének és egészségének kell a legfőbb prioritásnak lennie” – mutatott rá az elnök, aki a megállapodást újbóli megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
Korábban a 240 tagú parlament képviselői 152–57 arányban jóváhagyták a megállapodást.
Újabb átkelő nyílik meg a lengyel–ukrán határon
Ukrajna és Lengyelország hétfőn újabb határátkelőt nyit meg az üres teherautók számára, hogy útvonalat biztosítson Kijev felé. Több átkelőhelyen a lengyel kamionsofőrök hetek óta tartó tiltakozása miatt akadályozott az áthaladás – közölték az ukrán hatóságok.
David Cameron Washingtonba utazik
David Cameron brit külügyminiszter szerdán Washingtonba utazik, tárcavezetői minőségében ez lesz az első amerikai látogatása. Találkozik amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, és részt vesz az Ukrajna támogatásáról szóló megbeszéléseken – áll a brit külügyminisztérium közleményében.
Lukasenka Pekingben
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Kínába látogatott, hogy találkozzon Hszi Csin-pinggel – közölte a fehérorosz elnökség. Hszivel megbeszéléseket folytat többek között a „kereskedelem, a gazdaság, a befektetések és a nemzetközi együttműködés” témakörében – jelentette be Lukasenka hivatala.
A fehérorosz elnök utoljára február végén és március elején járt Kínában.
12-ből 10 drónt lelőttek az ukránok
Oroszország 12 drónt és egy cirkálórakétát lőtt vasárnap Ukrajnára – közölte az ukrán légierő, kiemelve, hogy a légvédelmi rendszerek 10 drónt semmisítettek meg, mielőtt azok elérték volna céljukat. A két, le nem lőtt támadó eszköz becsapódásáról nem szól a jelentés.
Három halott, négy sebesült
Ukrajna szerint legalább három ember meghalt és négyen megsebesültek a legutóbbi orosz lövöldözésben. A donyecki régióban a főügyészség tájékoztatása szerint egy 69 éves nő a helyszínen meghalt, egy 70 éves nő pedig megsebesült Kosztyantyinivka városában. Herszon régióban, Szadove faluban egy 78 éves férfi meghalt egy magángarázsban – közölte a helyi katonai adminisztráció, és hozzátette: „A férfi a helyszínen belehalt egy robbanás okozta sérülésbe”.
A Herszon régió illetékesei vasárnap azt közölték, hogy légvédelmük 10 orosz drónt lőtt le.
Ukrán vizsgálat indult
Ukrajna vizsgálatot indított a szerinte két fegyvertelen ukrán katona orosz erők általi „kivégzése” ügyében. Egy nyilvánosságra került videó az ukrán katonák utolsó pillanatait mutatja be, amint kibújtak a lövészárokból Avdijivka városánál. Az egyik a levegőbe emelte a karját, mielőtt mindkettejüket közelről lelőtték volna.
Az orosz katonai parancsnokság októberben nagy offenzívát kezdett Avdijivka ellen, és közel két hónapja próbálja bekeríteni a várost. A gyalogság és a páncélozott járművek hatalmas veszteségei ellenére egyelőre nem történt áttörés.
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. december 3-án az ukrán–magyar határszakaszon 4507 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3813 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 72 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Újabb katonai támogatás
Az ukránok elleni orosz csapások megtorlását ígérte éjszakai videójában az ukrán elnök, egyben ködösen beszélt arról, hogy a héten fontos bejelentésre készül a védelmi ipar kapcsán, amivel szerinte bővülnek majd Ukrajna lehetőségei. Ezzel párhuzamosan új katonai támogató csomagok várhatóak a partnerországoktól, elsősorban az ukrán légvédelem megerősítésére – mondta Volodimir Zelenszkij.
Több mint húszszor ágyúztak
Napzáró videójában az ukrán elnök arról számolt be, hogy vasárnap több mint húszszor ágyúzták az oroszok Herszon régiót. Két civil meghalt, többen megsebesültek.
Volodimir Zelenszkij szerint heves harcok folynak több tucat területen a teljes frontvonal mentén. A legsúlyosabb a helyzet Marijinka, Avdijivka és Bahmut környékén, délen és Harkov régióban.
Ez történt vasárnap:
Ukrán válság
- Rakétatámadás érte Kárpátalját
- Volodimir Zelenszkij 2025-ben diplomáciai eszközökkel le akarja zárni a háborút
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel