Bezárják a legnagyobb ukrán menekülttábort Lengyelországban

Bezárják a legnagyobb ukrán menekülttábort Lengyelországban

A Varsóhoz közeli Nadarzyn faluban található központot zárják be, mivel csökkent az országba érkező menekültek száma – írja a Mandiner a Financial Times (FT) értesülései alapján. 

Az FT szerint a Lengyelországba irányuló ukrán menekültáradat csúcspontján mintegy 9000 embernek adott otthont. 

A lakók száma 2022 tavaszán mintegy 300 menekültre csökkent, mivel az embereket más létesítményekbe helyezték át. Ennek ellenére a létesítmény továbbra is a legnagyobb maradt Lengyelországban a befogadóképességét tekintve.
A teljes cikk IDE KATTINTVA olvasható!

Az Európai Bizottság szerint Elon Musk orosz propagandát terjeszt

Az Európai Bizottság a frissen közzétett tanulmánya szerint Elon Musk közösségi oldala, az X (korábban Twitter) jelentős szerepet játszik abban, hogy  a korábbinál több orosz propaganda jut el az emberekhez Ukrajnában – írja European Pravda nyomán a Mandiner.

A tanulmány szerint 2022-ben az oroszbarát fiókok elérése jelentősen megnőtt Európában, aminek az X „romló biztonsági szabályai” az oka. A dokumentumot a Reset nevű agytröszt készítette, amely a digitális platformok szigorúbb felügyeletét szorgalmazza. Azt ugyanakkor maga az többek között azt is bevallja, hogy a tanulmányt a vállalatok birtokában lévő adatokhoz való teljes hozzáférés nélkül készítette el. 

Sikeres volt a nyomásgyakorlás: mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei Nobel-díj átadására

A Nobel Alapítvány honlapjára felkerült szombati közlemény szerint a pénteki bejelentéssel ellentétben mégsem hívják meg az orosz, a fehérorosz és az iráni nagykövetet az idei stockholmi Nobel-díj átadási ünnepségre, ugyanakkor „az oslói ünnepségre az eddigiekhez hasonlóan minden nagykövetet meghívnak”.

Hagyományosan az oslói városháza nagytermében adják át a Nobel-békedíjat. 

Tavaly az ukrajnai háború miatt Oroszország és Fehéroroszország diplomáciai küldöttei nem vehettek részt a díjátadó ünnepségeken és a kapcsolódó banketteken. Pénteken viszont Vidar Helgesen, a Nobel Alapítvány igazgatója azt közölte: mivel „a globális trend miatt a különböző nézeteket vallók közötti párbeszéd visszaszorult”, az alapítvány most ezzel szemben idén szélesebb körben küldte ki meghívásait, „hogy megünnepeljék és megértsék a Nobel-díjat és a szabad tudomány, a szabad kultúra és a szabad, békés társadalmak fontosságát”. Erre reagálva

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a TT svéd hírügynökségnek azt mondta, nem engedi, hogy Oroszország idén részt vegyen az ünnepségen, ha lehetőséget kap.

 – jelentette ki a miniszterelnök. Johan Pehrson svéd foglalkoztatási miniszter pedig „rendkívül meggondolatlannak” nevezte az alapítvány részéről a meghívást, amely ellen tiltakozva több svéd parlamenti képviselő bejelentette, hogy nem vesz részt a díjátadón, ha ott lesz Oroszország, Fehéroroszország és Irán nagykövete is.

Csalással és pénzmosással vádolták meg a Zelenszkijt hatalomba segítő ukrán oligarchát

Több ukrán médiaorgánum is beszámolt arról, hogy az ukrán titkosszolgálat, az SZBU csalással és bűncselekmény útján szerzett vagyon tisztára mosásával gyanúsítja Ihor Kolomojszkijt – tudatta a Mandiner.

A közösségi médiában fotók is megjelentek arról, ahogy az SZBU megjelent az üzletembernél.

Februárban az ukrán hatóságok házkutatást tartottak Kolomojszkij otthonában, aki korábban Volodimir Zelenszkij elnök szövetségese volt. Zelenszkij kormánya tavaly novemberben különleges háborús hatáskörökkel élve különböző vállalatokban lefoglalta a Kolomojszkijhez köthető részesedéseket, hogy megerősítse Ukrajna védelmét – írta a Meduza nevű orosz ellenzéki oldal.

Lengyelország cáfolta a légsértésről szóló fehérorosz vádat

Lengyelország szerint alaptalan az a pénteki fehérorosz állítás, hogy megsértették volna az ország légterét.

A lengyel fegyveres erők főparancsnokságának az X közösségi oldalon (korábban Twitter) megjelent közleménye szerint hamis az a minszki tájékoztatás, hogy egy lengyel katonai helikopter megsértette volna a fehérorosz határt.

Augusztus elején Lengyelország arról számolt be, hogy két fehérorosz helikopter behatolt a légterébe. Akkor Varsó értesítette a NATO-t, majd csapaterősítésről döntött a Fehéroroszországgal közös határán. A minszki vezetés tagadta Varsó légtérsértésre vonatkozó vádjait. Az akkori incidens tovább terhelte a két ország egyébként is feszült viszonyát.

Megvan az ukránok első gyanúsítottja a bucsai gyilkosságokkal kapcsolatban

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közleménye szerint azonosítottak egy orosz parancsnokot, Vagyim Ovcsinnikovot, akit azzal vádolnak, hogy utasításokat adott civilek lelövésére Bucsa megszállása során még tavaly – közölte a CNN. Az SZBU szerint Ovcsinnikov egy orosz hírszerző egység vezetője, akik a kijevi régióban aktívan vettek részt a területek elfoglalásában.

A vádak szerint Ovcsinnikov és alárendeltjei a térségben fekvő falvak elfoglalásakor a civilek tömeges lemészárlásába kezdtek. Egy konkrét esetben állítólag Ovcsinnikov parancsot adott katonáinak arra, hogy nyissanak tüzet két civileket szállító autóra, amelyek egy orosz katonai jármű felé haladtak.

Az SZBU dokumentuma szerint a feltételezett tettesek „a háborús törvények és szokások megsértése, valamint csoportosan és előre megtervezett gyilkosságok” vádja alá kerültek. A gyanúsítottak tartózkodási helyéről azonban nincsenek konkrét információk, bár az ukrán titkosszolgálat hangsúlyozza, hogy mindent megtesznek az orosz háborús bűnösök igazságos megbüntetése érdekében, bármelyik országban is tartózkodjanak.

Bucsa Ukrajna északi részén található, a háború kirobbanását követően hamar az oroszok kezére került. Az ukrán főügyészség szerint a bucsai körzetben az orosz hadsereg több ezer háborús bűncselekményt követett el, és több száz civil vesztette életét a városban, mielőtt azt 2022 márciusában felszabadították.

A Kreml tagadja bármilyen részvételét a tömeges gyilkosságokban, és továbbra is kiáll azon álláspontja mellett, hogy az eseményeket csak megrendezték, hamis fotókat, felvételeket készítve.

A bucsai mészárlás áldozatainak állított emlékműhoz ukrajnai látogatása alkalmával Novák Katalin is ellátogatott.

– írta X-bejegyzésében az államfő.

A Krími hidat célzó ukrán haditengerészeti drónokat semmisítettek meg

Oroszország több ukrán dróntámadást hiúsított meg az elmúlt órákban az orosz szárazföldet a Krím félszigettel összekötő híd ellen.

A hidat azután építették, hogy Oroszország 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. A 2018-ban elkészült híd az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta kiemelt célponttá vált, egy júliusban végrehajtott támadás komoly károkat okozott a híd szerkezetében és két ember halálát okozta.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. szeptember 1-jén az ukrán-magyar határszakaszon 7389 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 18848 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 186 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Előző napi tudóstásunkat ITT olvashatja.