Megosztja az amerikaiakat az Ukrajnának küldött fegyverek kérdése

Jens Stoltenberg: Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden, amíg a háború dúl

Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a German Marshall Fund szerdai rendezvényén Brüsszelben.

A főtitkár a brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.

- mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy "a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy az elkövetkező napokban telefonon fog tárgyalni a szövetségesekkel arról, "miként lehet válaszolni Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseire".

- szögezte le.

Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.

Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint a szövetségesek többéves stratégiát fogadnak majd el, amely segíteni fogja Kijevet a NATO-doktrínákra, és felszerelési szabványokra való átállásban.

- hangsúlyozta.

ENSZ: a háborús áldozatok egyharmada idős ember

Idős emberek aránytalanul magas számban szenvednek és halnak meg az Ukrajna elleni orosz háború miatt - derült ki az ENSZ által szerdán közzétett jelentésből, amely szerint egyesek azért halnak meg, mert nem jutnak hozzá gyógyszerekhez, illetve nem hagyhatják el az óvóhelyeket.

Az ENSZ emberi jogi megfigyelői által összeállított jelentés szerint a háború első évében megölt polgári személyek egyharmada - a 4187 dokumentált haláleset közül 1346 - hatvan év feletti volt.

Az adatok között csak olyan áldozatok szerepelnek, akiknek a kora ismert, és az áldozatok tényleges száma ennél jóval magasabb - közölte az ENSZ. Ukrajna lakosságának mintegy egynegyede idős.

Oroszország tagadja, hogy polgári személyekre támadna Ukrajnában.

Orosz védelmi tárca: sikertelen ukrán támadás ért egy gázvezetékeket őrző hajót a Fekete-tengeren

Ukrajna sikertelenül kísérelte meg pilóta nélküli motorcsónakokkal támadni a fekete-tengeri gázvezetékeket őrző Ivan Hursz hajót - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium. 

"Az ukrán fegyveres erők három, vezető nélküli motorcsónakkal sikertelenül próbálták megtámadni a Fekete-tengeri Flotta Ivan Hursz nevű hajóját, amely a Török Áramlat és a Kék Áramlat gázvezetékek működésének biztonságát szavatoló feladatokat lát el a Török Köztársaság kizárólagos gazdasági övezetében" - olvasható az orosz közleményben. 

A tájékoztatás szerint 

 A közlemény rámutatott, hogy

Az Ivan Hursz egy közepes nagyságú felderítőhajó, amelyet kommunikációs és flottairányítási feladatok ellátására, rádiós felderítésre, valamint elektronikus hadviselésre terveztek. Vízkiszorítása körülbelül négyezer tonna, a hossza mintegy száz méter. Hatósugara meghaladja a nyolcezer tengeri mérföldet. A Fekete-tengeri Flottában 2018-ban állították hadrendbe.

Lavrov: a NATO-országok de jure részesei a konfliktusnak

A NATO-országok de jure részesei az ukrajnai konfliktusnak, ami 

- jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy Moszkva közelében megrendezett nemzetközi biztonsági találkozón. 

 Ez a felelőtlen irányvonal lényegesen megnöveli a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás veszélyét" - mondta Lavrov az orosz biztonsági tanács által megrendezett fórumon. 

Az orosz külügyminisztérium jelezte a nyugati kormányoknak, hogy egy ilyen eshetőségnek nem szabad megtörténnie, de ezeket "vagy figyelmen kívül hagyják, vagy propagandisztikus célokból elferdítik őket" - tette hozzá. 

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint a NATO "kíméletlen keleti terjeszkedése lényegében ugyanazokat a szándékokat tükrözi, mint amelyek Hitler Drang nach Osten politikájának alapját képezték. A valódi szándékok már 2021 decemberében nyilvánvalóvá váltak, mert a nyugati országok elutasították, amikor Oroszország jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákat követelt - jelentette ki. 

Az orosz diplomácia vezetője szerint a nyugati országok a G7-csoport minapi hirosimai csúcstalálkozóján megmutatták, hogy 

"Oroszország mellett sok más államot is fenyegetnek és zsarolnak. Láthatjuk, hogy az indiai-csendes-óceáni stratégiák keretében az Egyesült Államok céltudatosan eszkalálja a helyzetet Tajvan körül" - mondta a tárcavezető. 

"Washington nemcsak európai, hanem távol-keleti szatellitáit is bevonja destruktív terveibe az ázsiai-csendes-óceáni térségben" - tette hozzá Lavrov.

A zaporizzsjai atomerőmű biztonságáról tárgyalások folynak 

Az orosz állami atomenergia-üzletág, a Roszatom vezérigazgatója a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetőjével, Rafael Grossival tárgyalt az ukrajnai Zaporizzzsja atomerőmű (ZNPP) biztonságáról. A tárgyalás Pekingben folyik. A megbeszélés részleteiről információkat egyelőre nem hoztak nyilvánosságra – közölte a Reuters szerdán a cég.

Ukrán szárazföldi erők parancsnoka: az ukrán erők sikereket értek el Bahmutnál

Az ukrán erők folytatják a védekező hadműveletet, és sikereket értek el a Donyeck megyei Bahmutnál - közölte Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka szerdán a Telegramon. 

A katonai vezető egy videófelvételt is közzétett a Wagner orosz zsoldoscsoport egy fogságba ejtett katonájáról. 

 Hozzátette: arra számított, hogy a hátországban fog szolgálatot teljesíteni, ehelyett a fronton kötött ki. "Azt mondták nekünk, hogy ha nem megyünk harcolni, akkor teherautókra raknak és többé senki nem lát bennünket" - állította a felvételen a fogságba esett zsoldos. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán haditanácsülést hívott össze, amelyen közlése szerint megvizsgálták a frontvonalakon szolgáló alakulatok és a tartalékosok lőszerellátásának kérdését. 

 - mondta az államfő. Kiemelte, hogy megkezdték a légierő fejlesztése átfogó koncepciójának kidolgozását, és ebben a nyugati típusú repülőgépekre való átállással számolnak. "Új szervezeti felépítés, a pilóták és a személyzet kiképzése, a szükséges infrastruktúra, logisztika és egyebek voltak napirenden" - sorolta az elnök.

Prigozsin szerint veszíthet Oroszország 

A Wagner zsoldoscsoport alapítója arra figyelmeztetett, hogy az orosz elitnek komolyan kell vennie az ukrajnai háborút, különben veszíthet, és forradalommal nézhet szembe. Jevgenyij Prigozsin a Telegram-csatornáján közzétett interjúban azt mondta, hogy Ukrajna megpróbálja bekeríteni Bahmutot és megtámadni a Krímet. 

– mondta. 

Ukrajna ellentámadásra készül, amelynek célja az orosz csapatok visszaszorítása a 2014 előtti határokhoz, amikor Oroszország annektálta a Krímet - mondta Prigozsin. 

Prigozsin elmondta, hogy politikai nézeteit a haza iránti szeretet és Vlagyimir Putyin szolgálata uralja.

Támadások érték Herszon és Szumi régiókat 

A Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója reggeli híradójában arról számolt be, hogy Herszon és Szumi régiókat ágyúzták. Áldozatokról nem érkezett jelentés.

Moszkva kemény megtorlást helyezett kilátásba újabb diverzáns akciók esetére

Az orosz hadsereg rendkívül keményen fog reagálni a Belgorod megye elleni támadáshoz hasonló további ukrán diverziók esetén - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa irányított tárca szerdai vezetői tanácskozásán. 

"Több mint 70 ukrán terroristát, valamint jármű- és páncélozott járműtechnikát semmisítettek meg. Az ukrán fegyveresek ilyen akcióira azonnal és mindenekelőtt rendkívül keményen fogunk reagálni" - hangsúlyozta Sojgu. 

A miniszter szerint 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő is kilátásba helyezte Kijev minden "terrortámadásának" kemény büntetését. 

"A kijevi rezsim és patrónusainak terrorista természetéről pedig nem is kell tovább beszélni - a bizonyítékok szemmel láthatóak" - fogalmazott szerdai sajtótájékoztatóján. 

Zaharova szerint 

Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója szerda reggel azt közölte, hogy a támadás következtében egy civil életét vesztette, 13 pedig megsebesült. Közülük kilencen maradtak kórházban, hárman az intenzív osztályon. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint több mint ötszáz épületben keletkezett kár. 

Gladkov szerint az éjszaka folyamán a régió több településére az ukrán fél nagyszámú drónnal próbált meg csapást mérni, amelyek nagy részét a légvédelem megsemmisítette. A támadások következtében anyagi kár keletkezett ugyan, de személyi sebesülés nem történt. A kormányzó délután is beszámolt egy drón lelövéséről. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arra a kérdésre válaszolva, hogy Moszkvát nem aggasztják-e a Belgorod megye elleni nem szűnő ukrán támadások, újságíróknak kijelentette: 

A kormányzónak azt a kijelentését kommentálva, hogy a diverzánsok betörésével kapcsolatban számos, a védelmi minisztériumnak felteendő kérés fogalmazódott meg benne, arról beszélt, hogy a "különleges hadművelet" végrehajtása nagyon nehéz és feszültségekkel teli munka, amelynek során "folyamatosan merülnek fel munkajellegű kérdések, amelyeket feltesznek és amelyeket megválaszolnak. Ez "normális helyzet" - fogalmazott.

Kijev cáfolja az ukrán pilóták F-16-osokra való kiképzését 

Az ukrán légierő cáfolta Josep Borrell uniós diplomáciai vezető május 23-i állítását, miszerint 

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője elmondta, hogy a kiképzési program előkészületei "még folyamatban vannak", megjegyezve, hogy az ukrán képviselők jelenleg a kiképzést biztosító országokban tartózkodnak, hogy "tanulmányozzák, hogyan fog zajlani a folyamat".

"Sajnos már hosszú ideje cáfolnom kell (azokat az állításokat), hogy "a pilóták az Egyesült Államokban, (és) Európában tanulnak" - mondta Ihnat egy május 23-i televíziós interjúban. "Nincs szükség arra, hogy plusz reményt adjunk".

Ihnat szerint az ukrán pilóták még nem érkeztek meg ezekbe az országokba.

Ukrajna elég fegyverrel rendelkezik, az ellentámadás hamarosan megkezdődik 

Az ukrán katonai hírszerzés főnöke, Kijlo Budanov a Japan Broadcasting Corporationnek adott interjúban május 23-án azt mondta, hogy Ukrajnának elegendő fegyvere van, és a régóta várt ellentámadás "hamarosan" megkezdődik.

A Wagner előretörhetett Bahmutban

A Wagner-csoport további előrenyomulást hajthatott végre a megtámadott Bahmut városán belül - állítja a Háborús Tanulmányok Intézete. 

Az amerikai kutatóintézet az orosz offenzíváról szóló kedd esti frissítésében azt mondta, hogy 

Szerinte ez arra utal, hogy a Wagner-csoport erői "további előrenyomulást hajthattak végre a városon belül". 

Az orosz erők azt állították, hogy a hétvégén átvették a város teljes ellenőrzését - amit az ukrán erők visszautasítottak, bár elismerték, hogy a harcok üteme csökkent.

Dél-Amerikát győzködi a Nyugat

James Cleverly brit külügyminiszter Brazíliába, Kolumbiába és Chilébe is ellátogatott a héten. A külügyminiszter már egy decemberi beszédében előrevetítette, hogy lépéseket kíván tenni azon országok irányába, amelyek nem akarnak elköteleződni egyik oldal iránt sem az orosz–ukrán háborúban. A latin-amerikai országok azonban a saját érdekeik mentén navigálnak, és fenntartják az autonómiájukat – írja a Magyar Nemzet.

Chile és Brazília is több száz német gyártmányú Leopard harckocsival rendelkezik, olyanokkal, amilyeneket a Nyugat az elmúlt hónapokban Ukrajnának adott. Kolumbia és Brazília pedig rendelkezik orosz gyártmányú haditechnikai eszközökkel, köztük MiG szállítóhelikopterekkel, valamint páncéltörő rakétákkal, amelyek az ukrán hadsereg számára igen hasznosak lennének.

Dróntámadás történt Harkivban

A Suspilne, az ukrán állami műsorszolgáltató a regionális hatóság vezetőjére hivatkozva arról számolt be, hogy a harkivi terület egyik falujára mért shahed dróncsapás következtében

Megosztja az amerikai lakosságot az Ukrajnának küldött fegyverek kérdése

Az amerikaiak fele nem támogatja, hogy az Egyesült Államok fegyvereket küldjön a háború második évében járó Ukrajnának. Kijev támogatottsága „kissé elhalványult” – derül ki a Chicagoi Egyetem Harris Politikai Iskolája és az USA egyik legnagyobb független társadalomkutató intézetének, a NORC-nak a jelentéséből.

A közvélemény-kutatás szerint míg a lakosságnak csak a fele támogatja a Pentagon folyamatos fegyverszállításait,

a megkérdezettek negyede kifejezetten elutasítja a katonai segítségnyújtást, melynek értéke már meghaladta a 37 milliárd dollárt.

A megkérdezettek 62 százaléka tekinti Oroszországot az Egyesült Államok ellenségének vagy legfőbb ellenségének, 48 százalékuk pedig nagyon aggódik Oroszország világra gyakorolt befolyása miatt. A válaszadók ötven százaléka ugyanakkor kedvező véleménnyel van az orosz emberekről, míg 17 százalékuk kedvezőtlenül vélekedik. Putyin személyével kapcsolatban nyolc százalék mondott pozitív véleményt.

A The Independent brit napilap cikke szerint Ukrajna amerikai nagykövete azonban továbbra is erősnek látja az USA támogatását – főként amikor díszes vacsorákon és nagykövetségi partikon vesz részt, hogy támogatást szerezzen országának. Oksana Markarova ugyanakkor elismerte, hogy egyre gyakrabban csúsznak le az Ukrajnáról szóló híradások az amerikai sajtóban. „Más dolgok is történnek a világban ezekben az időkben” – magyarázta a diplomata.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Az EU és Németország nem fogja engedélyezni az Északi Áramlat szabotázsának kivizsgálását

Németország és az Európai Unió nem fog aktívan vizsgálódni az Északi Áramlatnál elkövetett szabotázs miatt, mert nem áll szándékukban megjavítani a vezetékeket.

Gunnar Beck német EP-képviselő az Izvesztyiának adott, szerdán megjelent interjúban fejtette ki véleményét.

"A német és általában az uniós hatóságok nem fogják engedélyezni a szabotázs kivizsgálását, mert nem áll szándékukban megjavítani a vezetékeket. Fontos megérteni, hogy az EU legtöbb országa nem autonóm entitás a nemzetközi színtéren, és a legkevésbé autonóm a német vezetés, amelynek az Egyesült Államokkal szemben kötelezettségei vannak, cselekvésében korlátozott mind a NATO oldalán, mind az EU-val szemben, valamint a belpolitikai körülmények, patológiák és politikai neurózisok miatt" - magyarázta Beck.

Az ukrán fegyveres erők újabb támadásra készülnek Bahmutban

Az ukrán katonai parancsnokság további csapatokat és felszerelést vonultat fel Csaszov Jar közelében, hogy Bahmutban csapást mérjen az orosz erőkre. Számolt be Andrej Marocsko nyugalmazott alezredes a TASZSZ-nek.

Az ukrán fegyveres alakulatok egységei érkeztek meg Csaszov Jar falu közelébe. Fegyvereket és páncélozott járműveket is hoztak. Az akciók elemzése alapján feltételezhetjük, hogy az ukrán hadvezetés szándéka a Bahmutban található egységeink elleni támadás - mondta az orosz hírszerzés adataira hivatkozva.

Marocsko a TASZSZ-nek elmondta, hogy az ukrán hadsereg naponta tesz támadási kísérleteket Bahmut és Szoledar közelében.

Nagy bajban lehetnek az ukránok, már a hírszerzés feje is fegyver- és lőszerhiányról beszél

A japán NHK News arról ír, hogy Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke a portálnak úgy nyilatkozott: az ukrán fegyveres erők minimális mennyiségű fegyverzettel rendelkeznek a hamarosan kezdődő ellentámadáshoz. Budanov úgy véli, a művelet elhúzódik, a siker vagy kudarc pedig a többi nemzet fegyveres támogatásától függ - írja a Mandiner.

Budanov kifejtette, hogy az ukrán csapatok jelenleg rosszul vannak felszerelve egy elhúzódó harcra. Hangsúlyozta: 

Hozzátette: Ukrajnának több fegyverre és lőszerre van szüksége ahhoz, hogy folytatni tudja területeinek felszabadítását.

Több mint kilencezren érkeztek kedden Magyarországra

Magyarország területére 2023. május 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4927 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4517 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Az ukrajnai háború elől 2023. május 23-án 53 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Ukrajnának tanulnia kellene Finnország példájából

A lengyel szerző Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik, a skandináv médiának adott interjújából idézett, amelyben az államfő kijelentette: „az orosz-ukrán háború nem végződhet úgy, ahogy a második világháború végződött Finnország számára”. A szovjet-finn háború (más néven téli háború) 1939 novembere és 1940 márciusa között zajlott. A Moszkvában 1939. augusztus 23-án aláírt szovjet-német megállapodás, az un. Molotov-Ribbentrop-paktum a három balti köztársaságot, Észtországot, Lettországot és Litvániát szovjet érdekszférába utalta. Szovjet nyomásra ezek az országok először „segítségnyújtási szerződést” kényszerültek aláírni Moszkvával, amelyre röviddel ezután szovjet megszállásuk következett. A Szovjetunió Finnországnak is ugyanilyen szerződést ajánlott, melynek keretében Sztálin kisebb finn területek átadását követelte, hogy ott katonai támaszpontokat alakíthasson ki – idézi fel Mariusz Dzierzawski.

Az akkor négymilliós Finnország attól tartott, hogy a szovjetek végső célja Finnország teljes bekebelezése, ezért elutasította az ajánlatot. A Szovjetunió ezután hadüzenet nélkül megtámadta szomszédját, és bár a finnek hősiesen ellenálltak, a túlerővel szemben végül alulmaradtak, és békekötésre kényszerültek. Helsinkinek le kellett mondania területének 10 százalékáról, mintegy 40 ezer négyzetkilométerről. 1941-ben Finnország ismét hadba szállt a Szovjetunió ellen, hogy visszaszerezze elveszített területeit. A Wehrmacht Sztálingrádnál, 1943 elején elszenvedett súlyos veresége után Finnország arra törekedett, hogy kilépjen a háborúból, ami 1944 szeptemberében meg is történt. Az újabb békekötés nyomán elveszített kisebb területeket, de megőrizhette függetlenségét.

A teljes ukrán győzelemben hisz az ukrán elnök

A szerző megjegyezte azt is, hogy a fronton persze még sok minden történhet, az ukránok hősiesen harcolnak, de radikális változások, különösen teljes ukrán győzelem, amelyet nemrég egyes szakértők jósoltak, kevéssé valószínű. Az ukránok több hónapja beszélnek ellentámadásról, valamennyi megszállt terület, benne a Krím visszafoglalásáról, de ezek a nyilatkozatok egyre bizonytalanabbak. A támadó félnek döntő fölényben kellene lennie ahhoz, hogy sikert érjen el. Figyelembe véve a két ország katonai potenciálját és hadiipari termelését, nincs realitása annak, hogy Ukrajna ilyen fölénybe kerüljön, még a nyugati fegyverszállítmányok mellett sem. Egy meggyőző fölény nélkül indított offenzíva katasztrófával végződhet, amivel az ukrán politikai és katonai vezetők is tisztában vannak – tette hozzá Mariusz Dzierzawski.

Kiemelte, hogy Oroszország bár nagy veszteségeket szenvedett eddig, de amerikai szakértők szerint ezek nem befolyásolják lényegesen a katonai potenciálját. A varsói Keleti Tanulmányok Intézetének (OSW) adatai szerint 2022-ben mintegy 2 százalékos GDP-csökkenés következett be, és rekordmagas a folyó fizetési mérleg hiánya, de erősödött a rubel a dollárhoz képest, és felére csökkent a külföldi államadósság.

A teljes cikket a Magyar Nemzeten olvashatja el.

Amerikai fegyvereket is használtak a belgorodi akcióban

Amerikai gyártmányú páncélozott járműveket használtak a belgorodi partizánakciókban - írta a The New York Times. A lap szerint legalább három ilyen járművet használtak, ezeket képekről, videókból azonosították.

Mint korábban írtuk, egy ukrán diverzáns- és felderítőcsoport az oroszországi Belgorod megyében hajtott végre akciókat. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden azt mondta, a támadást visszaverték és több mint 70 "terroristát" megöltek.