Halálos áldozatai is vannak a donyecki támadásoknak

A fehérorosz televízió megmutatta azt a sértetlen orosz katonai gépet, amelyet állítólag ellenzékiek felrobbantottak

A fehérorosz televízió megmutatta szerdán azt a sértetlen orosz Berijev A-50 katonai légtérellenőrző repülőgépet, amelyet ellenzékiek állítólag felrobbantottak Minszk közelében egy repülőtéren a hétvégén.

A minszki védelmi tárca Telegram-oldalán közölt részleteket a tudósításból.

- hangzott el a Belarusz-1 csatornán közzétett közleményben.

A fehérorosz külügyminiszter-helyettes már az előző nap álhírnek nevezte azt az állítást, miszerint a hét végén fehérorosz ellenzéki aktivisták Minszk közelében felrobbantottak egy orosz katonai gépet.

Aljakszandr Azarau, a Fehéroroszországban terrorszervezetként nyilvántartott - rendvédelmi szervek volt dolgozói által létrehozott - BYPOL ellenzéki szervezet vezetője azt állította, hogy drónokkal hajtották végre a támadást a macsuliscsi támaszponton.

Kreml: Moszkva nem fogadja el az állítást, hogy Kijev nem támad orosz területeket

 Moszkva nem hiszi el azt az ukrán hivatalos állítást, miszerint Kijev nem támad orosz területeket - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak nyilatkozva. 

"Nem hisszük el" - jelentette ki Peszkov Mihajlo Podoljaknak, az ukrán elnöki irodavezető tanácsadójának arra az állítására reagálva, miszerint "Kijev nem mér csapásokat az Oroszországi Föderáció területére". 

Orosz határmenti településekkel kapcsolatban nem ritkán hangzik el hivatalos bejelentés halálos áldozatokat is követelő ukrán belövésekről. 

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az orosz hadsereg az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím félszigeten lévő létesítmények ellen megkísérelt súlyos ukrán dróncsapást akadályozott meg. A tábornok szerint hat drónt lelőtt a légvédelem, négyet pedig rádióelektronikai harcra szakosodott egységek tettek üzemképtelenné, személyi sérülés nem történt, kár nem keletkezett. 

Konasekov szerint 

Emellett az orosz légierő megsemmisített egy ukrán Szu-24-es repülőgépet. 

A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége az elmúlt nap folyamán mintegy hatszáz fő volt, közülük mintegy 190 katona a Donyeck körzetében zajló harcokban, több mint 150 pedig Liman irányában esett el. 

Jevgenyij Prigozsin, az Artemivszkért (Bahmutért) vívott harcokban kulcsszerepet játszó Wagner katonai magánvállalat alapítója a sajtószolgálatán keresztül cáfolta szerdán azokat a jelentéseket, amelyek szerint kivonnák az ukrán egységeket a városból. Prigozsin szerint az ukrán fegyveres erők újabb tartalékokat vetnek be "és minden erejükkel igyekeznek megtartani a várost". 

- hangzott a közlemény. 

Igor Kimakovszkij, a "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a Pervij Kanal orosz állami tévécsatornának nyilatkozva azt állította, hogy Artemviszk környékén az ukrán veszteségek mintegy 70 százalékát felkészült alegységek szenvedték el. Úgy vélekedett, hogy ha Kijev erősítést küld az ostromlott városhoz, azok olyan alakulatok lesznek, amelyek számára "nem fontosak". 

A RIA Novosztyi hírügynökség arról számolt be, hogy orosz ejtőernyős egységek nyomulnak előre a luhanszki régióban lévő Kreminna környékén. A jelentés szerint a támadásban T-90-es harckocsikat és TOSZ-1-es Szolncepjok termobárikus rakéta-sorozatvetőket is bevetnek. 

A nap folyamán az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást a helyi hatóságok. 

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az illetékes nemzetközi szervezetek figyelmébe ajánlotta szerdán azokat az ukrán online médiában megjelent értesüléseket, amelyek szerint radioaktív anyagok érkezhettek Ukrajnába a gabonaexport számára megnyitott kikötőkön, Odesszán és Csornomorszkon keresztül. Felhívta a figyelmet rá, hogy a két kikötő Moldova Dnyeszter menti területe közelében található, amely ellen az orosz védelmi tárca szerint ukrán katonai provokáció készül.
Emlékeztetett rá, hogy az orosz védelmi minisztérium korábban szintén jelezte: nukleáris anyagot tartalmazó konténerek érkeztek Ukrajnába. A minisztérium értesülései szerint Kijev ezeket felhasználva provokációra készül, hogy Moszkvát a nukleáris biztonságról megkötött egyezmény megsértésének gyanújába keverje.

Az ukrán légvédelem egy orosz drónt lőtt le Kijevben

Az ukrán légvédelem március 1-jén lelőtt egy orosz drónt a Kijevi területen - közölte Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda című ukrán online napilappal.

Irán külügyminisztere Oroszországba látogat

Várhatóan márciusban Oroszországba látogat Hossein Amir Abdollahian iráni külügyminiszter – mondta Kazem Jalali , az Iszlám Köztársaság moszkvai nagykövete. Erről a TASZSZ számolt be .

Oroszország szigorítja a cenzúratörvényeket

Oroszország szerdán új törvénymódosításokat terjesztett a parlament elé, amelyek tovább szigorítják az ország cenzúratörvényeit, és akár 15 év börtönbüntetést is kilátásba helyeznek a fegyveres erők és az önkéntes katonai szervezetek, például a Wagner-csoport lejáratásáért - írja a Reuters.

Vjacseszlav Volodin, a Duma, az orosz parlament alsóházának elnöke elmondta, hogy 

Ukrajna szerint ezek az orosz veszteségek

Az ukrán fegyveres erők vezérkara március 1-jén jelentette, hogy Oroszország 149 890 katonát vesztett Ukrajnában a tavaly február 24-i teljes körű invázió kezdete óta - számol be minderről a The Kyiv Independent.

Ez a szám tartalmazza az orosz erők 650 áldozatát, akiket az elmúlt napban szenvedtek el - közölte a vezérkar. A jelentés szerint Oroszország emellett 3395 harckocsit, 6638 páncélozott harcjárművet, 5257 járművet és üzemanyagtartályt, 2393 tüzérségi rendszert, 479 többszörös rakétaindító rendszert, 247 légvédelmi rendszert, 300 repülőgépet, 288 helikoptert, 2055 drónt és 18 hajót veszített.

Olaf Scholz: Oroszországnak kell tennie a békéért

Oroszországnak kell lépéseket tennie azért, hogy lehetővé váljon a béke az orosz támadás alatt álló Ukrajnában - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben. 

A kormányfő Krisjanis Karins lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági garanciákra lehet szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tárgyalásokat kezdjen Oroszországgal, azt mondta, hogy 

A leginkább szükséges lépés az orosz csapatok kivonása Ukrajnából - mondta a német kancellár. 

Arról is szólt, hogy hazáját és Lettországot egyesíti az "igazságos béke", és az Európa biztonsága és stabilitása iránti vágy. 

Krisjanis Karins kiemelte, hogy 

Ukrajna pedig éppen ezen értékekért harcol, hiszen Oroszország a szabadság helyett az elnyomást, a demokrácia helyet az autokrata hatalomgyakorlást, a jogállamiság helyett pedig az "erősebb jogát" akarja érvényesíteni a megtámadott országban. 

A lett miniszterelnök rámutatott, hogy hazája az orosz támadás előtt megkezdte Ukrajna támogatását fegyverrel, és már a hazai össztermék (GDP) egy százalékát meghaladó értékben segítette a védekezést fegyverekkel, hadi felszereléssel. Lettország NATO-tagként a saját védelmi képességének erősítésére is komoly erőforrásokat mozgósít, a védelmi költségvetés stabilan meghaladja a GDP két százalékát, és hamarosan visszaállítják a sorkötelezettséget - mondta a jobboldali politikus. 

Olaf Scholz kiemelte, hogy hazája Ukrajna második legnagyobb támogatója - az Egyesült Államok után -, a pénzügyi segítségnyújtást és a fegyverszállításokat tekintve is. A támogatást addig biztosítják, amíg csak szükséges, ami azt is jelenti, hogy a többi között a lőszer- és az alkatrész-utánpótlás biztosítása érdekében jelentősen bővítik a hazai hadiipar gyártási kapacitását - fejtette ki a szociáldemokrata politikus.

Kupjanszk orosz bombázása 1 halálos áldozatot követelt

A Harkivi területen található Kupiansk elleni orosz támadás február 28-án 10 óra 30 perc körül megölt egy 63 éves férfit - jelentette a főügyészség.

Az orosz ágyúzás lakóházakat, egy óvodát és egy parkot is megrongált.

Visszavert ukrán dróntámadás

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy 

- jelentette az állami média.

Nem voltak áldozatok - idézte Igor Konaszenkov altábornagyot, az orosz védelmi minisztérium szóvivőjét az állami TASZSZ hírügynökség.

A Dnyipropetrovszki terület elleni orosz támadás a polgári infrastruktúrát sújtja

Az orosz erők március 1-jére virradó éjszaka nehéztüzérséggel lőtték a Dnyipropetrovszki területen fekvő Nikopol, Marhanets, Myrove és Chervonohryhorivka településeket - közölte Szerhij Liszak kormányzó.

Az ukrán csapatok visszavertek 85 orosz támadást

Az ukrán hadsereg 24 óra alatt több mint 85 orosz támadást tartott vissza Északkelet- és Kelet-Ukrajna öt területén - közölte az ország védelmi minisztériuma.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara közölte, hogy 

 - állt a Telegramon közzétett bejegyzésben. 

A támadások a keleti Donyecki területen fekvő Bakhmutszk, Avdijivszk és Sahtarszk, valamint az északkeleti Kupjanszk és Limanszk területére összpontosultak. Vlagyimir Putyin hadserege tovább halad Bakhmut felé.

"Nem hagyja abba Bakhmut városának ostromát" - közölte a vezérkar. Az ukrán légvédelem is 11 csapást mért az orosz megszállók területeire.

Nyolcszor támadtak Nikopolra az éjszaka folyamán

Oroszország az éjszaka folyamán nehéztüzérséggel lőtte Nikopolt, négy falut célba véve - közölte a Dnyipropetrovszki területi tanács vezetője, Mykola Lukascsuk a Telegramban.

 írta Lukascsuk.

A célpontok között volt egy gázvezeték, egy elektromos hálózat és egy közlekedési vállalat épülete is.

Három ember meghalt a donyecki támadásokban

A Donyeck-szerte végrehajtott orosz támadásokban három ember meghalt - jelentette ma a régió kormányzója.

Pavlo Kijrilenko elmondta, hogy egy személy a kelet-donyecki Velyka Novoszilka faluban halt meg, míg további két személy akkor vesztette életét, amikor orosz rakéták csapódtak be a középső Lastocska városában. Lastocskinéban mintegy 15 ház is megrongálódott, míg a kelet-ukrajnai Donyeck más részein több épületet ért találat - írja a Sky News.

Heves harcok folynak a Donyeck megyei Bahmutnál

Tovább folytatódtak a heves harcok szerdán a stratégiai fontosságú kelet-ukrajnai Bahmut (korábban Artemivszk) környékén, az ukrán hadsereg közlése szerint Donyeck megyében mintegy 70 ezer ember érintenek az orosz támadások.

A kijevi vezérkar arról tájékoztatott, hogy szerdára virradó éjjel ukrán mesterlövészek lelőttek hét orosz felderítőt, hármat pedig megsebesítettek Bahmut térségében.

Hanna Maljar, az ukrán védelmi miniszter helyettese kedd este úgy nyilatkozott az ukrán televíziónak, hogy Bahmut megtartása nem politikai, hanem stratégiai döntés volt. Elmondása szerint erősítést küldtek a térségbe, ahol az oroszok súlyos veszteségeket szenvednek el. "Katonáink a terroristák akár 80 százalékát is képesek megsemmisíteni" - fogalmazott Maljar.

Bahmutért tavaly nyár vége óta folynak a harcok. Az ukrán vezetés korábban arról adott hírt, hogy különösen feszült a helyzet Bahmutban, ukrán katonai bloggerek pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a várostól északra és északnyugatra az orosz erők előre tudtak törni.

A várostól nyugatra ukrán katonai megfigyelők szerint már csak egy nagyjából négy kilométer széles sávot tart ellenőrzés alatt az ukrán hadsereg, minden más irányból már az orosz csapatok szorongatják az ukránokat.

Bahmut fontos része annak a Donyeck megyében kialakított ukrán védelmi vonalnak, amelyet Sziverszk és Bahmut települések között hoztak létre. Abban az esetben, ha Bahmutot elveszítik az ukránok, megnyílik az út az oroszok előtt olyan nagyvárosok irányába is, mint Szlovjanszk és Kramatorszk.

Az Egyesült Államok nem látja az orosz áttörést

Az Egyesült Államok nem számít arra, hogy Oroszország jelentős területi nyereséget érjen el Ukrajnában a közeljövőben – mondta az Egyesült Államok védelmi miniszterhelyettese. Colin Kahl egy képviselőházi meghallgatáson a frontvonalakat „őrlődő csapásnak" minősítve a következőket mondta: „Nem hiszem, hogy bármit látnék, ami arra utalna, hogy az oroszok átsöpörhetnek Ukrajnán, és jelentős területi előnyöket érhetnek el a következő egy évben."

Hozzá kell járulniuk a megélhetési költségekhez a Lengyelországban élő ukrajnai menekülteknek

 A Lengyelországban kijelölt tömeges szálláshelyeken elhelyezett ukrajnai menekülteknek szerdától hozzá kell járulniuk tartózkodásuk költségeihez.

Bizonyos csoportok tagjai felmentést kapnak a rendelkezés alól, így például a gyerekek, idősek, fogyatékossággal élők, várandós nők, az egyévesnél fiatalabb csecsemőt vagy háromnál több gyereket gondozó felnőttek, valamint olyan személyek, akiknek a helyzete valamilyen más okból ellehetetleníti azt, hogy hozzájáruljanak a költségeikhez.

Lengyelországban az ukrajnai menekültek számára kialakított tömeges szállásokon jelenleg mintegy 80 ezer ember él.

Kadirov bejelentette a NATO-banditák erődítményeinek elfoglalását

Csecsenföld vezetője, Ramzan Kadirov bejelentette az ukrán fegyveres erők több erődítményének elfoglalását a luhanszki Kremennaja térségében. A ria.ru beszámolója szerint az összecsapások következtében az Ukrán Nemzeti Gárda kilenc katonáját megölték, egy ember megadta magát. "A harcosaink nagyon sokat dolgoznak ebben az irányban. Az ukrán hadifoglyokhoz való hozzáállás jó. Az orosz katonák helyére kerülve élelmet és a szükséges orvosi ellátást is megkapják" - írta Kadirov, és felszólította az ukrán hadsereget, hogy adják meg magukat.

Légiriadó Kijevben

Kijevben jelenleg légiriadó van érvényben, miután a Suspilne állami műsorszolgáltató szerint "egy légi tárgyat" észleltek az ukrán főváros feletti égbolton.

Az ukránok a visszavonulást fontolgatják Bahmutnál

Ha a szükség úgy kívánja, az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) "stratégiailag visszavonulnak" Bahmutból azzal az ürüggyel, hogy Kijev nem akar hiába áldozni katonai személyzetet. Ezt Vlagyimir Zelenszkij tanácsadója, Alekszandr Rodnyanszkij jelentette ki március 1-jén a CNN amerikai televíziós csatornának adott interjújában .

 – mondta Rodnyansky.

Kifejtette: egyelőre az ukrán fegyveres erők tartják a várost, de szükség esetén stratégiai visszavonuláshoz folyamodnak, hogy ne veszítsék el csak úgy az embereiket.

Menczer Tamás: Brüsszel számára a tűzszünet vörös vonalat jelent

Brüsszel a háború pártján áll, nem támogatja az azonnali tűzszünetet - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Menczer Tamás azt mondta: Magyarország szerette volna, hogy a háború egyéves évfordulójára készülő uniós dokumentumokban szerepeljen az azonnali tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére szólító felhívás, azonban ezt Brüsszel elutasította.

- fogalmazott az államtitkár.

Hangsúlyozta: a magyar álláspont az, hogy a háborút azonnal meg kell állítani.

A műsorvezető kérdésére Menczer Tamás azt mondta: Brüsszelt már a háború kitörése előtt sem érdekelte a kárpátaljai magyarok sorsa; a helyi magyarok jogfosztásban élnek, az anyanyelvük használatának jogát elvették vagy visszaszorították, és számos vegzálásnak vannak kitéve.

Hozzátette: mivel a helyzet a háború kitörése óta csak romlott, Magyarország a különböző nemzetközi szervezetekben szóvá teszi a kárpátaljai magyar kisebbség ügyét.

Egy másik kérdésre elmondta azt is, hogy a uniós szankciók célja az orosz gáz és olaj kiszorítása Európából, így a kontinensre kevesebb és drágább energiahordozó érkezik, "ezért mondjuk mi, hogy a szankció rossz, eredménytelen, és a szankciós politika megbukott".

Ugyanakkor a kormány mindent megtett az energiabiztonság érdekében, így Magyarországon nem volt ezen a télen sem gond, és az ország energiabiztonságát a kormány a jövőben is meg fogja védeni.

Menczer Tamás a hét elején lezajlott magyar-egyiptomi tárgyalások kapcsán kiemelte, hogy Egyiptom több szempontból is kulcsfontosságú ország: "a békét akaró globális többséghez" tartozik, a migráció megállítása, az energiabeszerzés és a gazdasági együttműködés szempontjából is fontos a szerepe.

Hozzátette: a cseppfolyósított egyiptomi gáz néhány éven belül elérhető lehet Magyarország számára is.

Menczer Tamás szavai szerint Kocsis-Cake Olivio, a Demokratikus Koalíció politikusa, "Gyurcsány Ferenc legújabb sztárigazolása" azt mondta, hogy a "csövet el kell zárni".

A politikus szerint nagyon fontos a kormány álláspontja: "Azért nagyon fontos, mert láthatjuk, hogy aki elkezdett fegyvert szállítani anno vagy mondjuk lőszert, emlékezzünk a németekre, először azt mondták, hogy csak sisakokat visznek, tehát aki elkezdte ezt a folyamatot az egyre mélyebben, egyre jobban belemegy, és a végén, nem is annyira a végén, tulajdonképpen most már arról van szó, hogy katonák mennek vagy nem mennek."

Mint mondta, az "asztalon vannak" már olyan javaslatok, hogy a fegyverek mellett katonákkal is támogassák Ukrajnát. "Azért emlékezzünk arra, hogy Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje azt mondta, hogy - ha ő nyert volna - képes lenne (...) magyar katonákat küldeni a frontra. Azt mondta, ha más megy, ő is megy" - fogalmazott Menczer Tamás.

Március 18-án lejár a gabonaszerződés

Ukrajna felhívást intézett az ENSZ-hez és Törökországhoz, hogy kezdjenek tárgyalásokat a gabonaexport meghosszabbításáról, de egyelőre nem érkezett válasz – közölte egy ukrán kormányzati forrás.

Júliusban Oroszország és Ukrajna mérföldkőnek számító megállapodást írt alá, amely lehetővé teszi a gabonaexport újraindítását a fekete-tengeri kikötőkből. A megállapodás, amelyet az ENSZ és Törökország is aláírt, reményt keltett az orosz invázió által súlyosbított nemzetközi élelmiszerválság enyhítésében. A megállapodást novemberben meghosszabbították, és március 18-án jár le, hacsak nem születik megállapodás a hosszabbításról.

Büntetésből a frontra kerültek az ukrán sorozók

A mozgósítási terv teljesítésének elmulasztása miatt a frontra küldték az ukrajnai katonai regisztrációs és sorozóirodák alkalmazottait - értesült a ria.ru. A cserkaszi régió toborzási központjában lévő forrás azt mondta, hogy Csernyihiv, Rivne, Dnyipropetrovszk és Szumi régiókban a katonai biztosok nem teljesítették a mozgósításra előírt tervet, és maga a folyamat is nagyon lomha volt. "A katonai biztosok frontvonalra küldésének ténye intés más régiók híveinek és katonai biztosainak, példájukkal Ukrajna vezetése megmutatta a többi katonai biztosnak, hogy mi lesz velük, ha a terveik nem valósulnak meg" – mondta egy név nélkül nyilatkozó forrás.

Oroszország kriminalizálja a russzofóbiát

Az orosz Emberi Jogi Tanács elnöke olyan új törvény kidolgozását szorgalmazta, amely kriminalizálná a "russzofóbiát", vagyis az oroszellenességet - írja az Interfax hírügynökség. Valerij Fadejev azt javasolta, hogy törvényi szinten határozzák meg a „russzofóbia" fogalmát, és törvényt kért az elrettentés érdekében.

A feladatunk az, hogy megpróbáljuk jogilag megfogalmazni, hogy mi az a russzofóbia, és milyen büntető törvénykönyvi paragrafusok használhatók e minősítés alatt, és ha nincs ilyen, akkor egy további cikket kell bevezetni - mondta az Emberi Jogi Tanács elnöke.

Amerikai páncéltörőket vehet Nagy-Britannia

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta Javelin páncéltörő rakéták lehetséges eladását az Egyesült Királyságnak 125 millió dollárért – közölte a Pentagon. 

A potenciális eladási csomag 600 db Javelin egységet és azok logisztikai támogatását tartalmazná. A Pentagon már értesítette a Kongresszust az esetleges eladásról. A külügyminisztérium jóváhagyása ellenére semmi nem utal arra, hogy szerződést írtak volna alá, vagy hogy a tárgyalások lezárultak volna.

Hackertámadás ért orosz műsorszolgáltatókat

Egy hackertámadás miatt egyes orosz regionális műsorszolgáltatók hamis figyelmeztetést adtak ki, és arra buzdították az embereket, hogy keressenek menedéket egy bejövő rakétatámadás elől – közölte az orosz vészhelyzeti minisztérium. „A rádióállomások és tévécsatornák szervereinek feltörése következtében az ország egyes régióiban légiriadó bejelentéséről sugároztak tájékoztatást. Ez az információ hamis, és nem felel meg a valóságnak."

Egy hasonló támadás miatt múlt szerdán egyes orosz régiók kereskedelmi rádiói légiriasztó üzeneteket kezdtek sugározni.

Az oroszok meghiúsítottak két ukrán dróntámadást

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy leállított két ukrán dróntámadási kísérletet. Február 28-án éjjel a kijevi rezsim megpróbált pilóta nélküli légi járműveket (UAV) használni, hogy megtámadják a polgári infrastruktúrát Krasznodar területén és az Adygea Köztársaságban - közölték. Az állítás hitelességét független forrásnak nem sikerült ellenőriznie.

Több mint nyolcezren érkeztek kedden Magyarországra

Magyarország területére 2023. február 28-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 4082 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4071 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 73 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket.

Putyin fokozott hírszerzési munkát kért

Vlagyimir Putyin felszólította az FSZB biztonsági szolgálatát, hogy fokozzák hírszerzési tevékenységüket, és akadályozzák meg a „szabotázscsoportok" Oroszországba jutását. Az FSZB tisztségviselőinek tartott beszédében Putyin utasította az ügynökséget, hogy erősítse meg tevékenységét az Ukrajna és nyugati szövetségesei által Oroszország elleni növekvő kém- és szabotázsműveletek ellen. Azt is elismerte, hogy FSZB-tagokat öltek meg Ukrajnában.

Nemzetközi vizsgálat indul

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) legfelsőbb ügyésze Ukrajnában járt, hogy kivizsgálja Oroszország rakéta- és dróntámadásait az energiaellátás és más infrastruktúra ellen. Karim Khan azt mondta: "Világosan látunk egy mintát az Ukrajna villamosenergia-hálózatai elleni támadások számát, mértékét és terjedelmét illetően, és meg kell vizsgálnunk, miért történik ez; törvényes célpontok vagy sem?"

Oroszország szerint a csapások jogosak, és az ellenség haderejének meggyengítését célozzák, de Ukrajna a hétköznapi emberek megfélemlítésének eszközeként használja őket.

A hágai ICC hatáskörébe tartozik az Ukrajna területén elkövetett háborús, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás vádemelése, és várhatóan a nagy horderejű gyanúsítottakra fog összpontosítani. Az ilyen esetek kidolgozása azonban évekbe telhet.

Növekszik a bahmuti harcok intenzitása

Folyamatosan növekszik az ukrán és orosz erők közötti harcok intenzitása a keleti Bahmut városa körül – mondta Volodimir Zelenszkij elnök. Az elmúlt hónapokban a Bahmutért vívott harc a háború egyik leghevesebb csatajává vált, a lakosoknak a föld alatt és fagyos körülmények között kellett menedéket keresniük.

Oroszország megpróbálja átvágni az ukrán védők sebezhető utánpótlási vonalait a városba, és megadásra vagy visszavonulásra kényszeríteni őket.

Sehol nem volt áramszünet

Az ukrán elnök éjszakai videóüzenetében jelentette be, hogy sikerült olyan szinten helyreállítani az orosz támadások során megsérült energiarendszert, hogy az ország egyetlen részén sem kellett áramszünetet tartani, mindenhol elérhető volt a stabil szolgáltatás.

Megnyílik az OECD kijevi irodája

Személyesen találkozott az ukrán elnök és az OECD főtitkára. Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) az egyik legerősebb globális szervezet, amely összefogja a világ vezető országait. Ukrajna célja, hogy a szervezet teljes jogú tagja legyen, az OECD tapasztalatait pedig felhasználja az ország újjáépítése és modernizálása során. A szervezet ezért irodát nyit Kijevben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolója szerint az OECD főtitkárával az ukránok igazságos adórendszeréről egyeztettek. Olyan új adórendszerre van szüksége Ukrajnának, ami – átlátható, egyszerű, és egyensúlyt teremt az üzleti élet és a gazdasági növekedés ösztönzése, valamint a társadalmi igazságosság biztosítása között.