2022.01.31. 11:48
Itt az újabb bizonyíték arra, hogy Szabó Tímea amerikai kapcsolatainak köszönheti karrierjét
Itt az újabb csavar az ügynökváddal illetett politikus titkos életútjában.
Ahogy korábban kiderült, a kijevi amerikai sajtóattasé, Daniel Langenkamp fontos szerepet játszott Szabó Tímea nemzetközi karrierjének beindításában és a globális érdekekhez való közelítésében. Csakhogy a rejtélyes tengerentúli diplomata sokkal több volt szimpla mecénásnál: 2014 és 2015 között, Barack Obama második elnöki ciklusának idején az amerikai külügyminisztérium szóvivőjeként tevékenykedett. Ez meglehetősen magas pozíciót jelent a szövetségi kormányban: Langenkamp komoly befolyással és hatalommal bírt ebben az időben, arról nem is beszélve, hogy bizalmas, érzékeny információk jutottak el hozzá – írja a Kontra.
Miután tavaly év végén egy kiszivárgott hangfelvételen CIA-ügynöknek nevezték Szabó Tímeát, a Kontra eddig nem ismert információkat tárt fel a politikus múltjával kapcsolatban.
A Kontra oknyomozó cikkéből kiderült, a baloldali képviselő a kilencvenes években angol nyelvű újságoknál alapozta meg nemzetközi kapcsolatait, aminek során megismerkedett egy Daniel Langenkamp nevű amerikai férfival. Többek között munkatársak voltak a Budapest Weeknél, valamint a Boston Globe-nál is.
Nem sokkal ezután, a kétezres évek elején a két „újságíró” egyszer csak a Harvard egyik kutatási programjában bukkant fel, nehezen megmagyarázható módon. Szabó bizonyíthatóan nem mondott igazat arról, hogyan kapta meg a lehetőséget. Sőt, harvardi tanulmányai körül is meglehetősen sok a kérdőjel, ugyanis a neve nem szerepel a világhírű egyetem adatbázisában.
Ez pedig azt is jelentheti, hogy az ügynökváddal illetett baloldali politikus fedőtörténettel próbálta igazolni múltjának kétes és ingatag mozzanatait.
Daniel Langenkamp a kilencvenes évek közepén budapesti székhelyű, angol nyelvű szerkesztőségekben dolgozott, olyan helyeken, ahol az amerikai titkosszolgálat jelenléte kifejezetten erős volt. A Budapest Weeknél ismerkedett meg a Szegeden kommunikációt hallgató egyetemistával, Szabó Tímeával, akit gyorsan bevonzott a nemzetközi boszorkánykonyhába.
A húszas éveiket taposó fiatalok teljesen lehetetlen módon a budapesti lapok után a Harvard egyik rejtélyes kutatóprogramjában bukkantak fel, ahol vezetőként, az ENSZ megbízásából segítették többek között az afganisztáni újrarendezési folyamatot. Egy évvel később elváltak az útjaik: Langenkamp az Egyesült Államok külügyminisztériumának állományában találta magát, Szabó előtt pedig kinyíltak a magyar Országgyűlés kapui. A céljuk azonban ugyanaz maradt. Nem kell különösebben részletezni, miért aggályos ez egy magyar parlamenti képviselő esetében.
Ami viszont biztos: miután Afganisztánt követően elváltak az útjaik, Daniel Langenkamp az Egyesült Államok külügyminisztériumának kötelékében kötött ki. Jelenleg a régióban egy kifejezetten érzékeny terepen, Ukrajnában teljesít külszolgálatot, ami azt jelenti, hogy most is része az amerikai politikai elitnek. Csakhogy Szabó Tímea rejtélyes mentorának életútjában van egy ennél is izgalmasabb mozzanat: korábban az amerikai külügyminisztérium szóvivőjeként dolgozott.
Érdekes módon a részletesnek tűnő LinkedIN-életrajzában Langenkamp nem tüntette fel az információt, azt csupán az egyes sajtómegjelenésekből lehet kikövetkeztetni.
Az interneten elérhető cikkek alapján 2014 és 2015 között, azaz Barack Obama második elnöki ciklusának idején látta el a szóvivőséget.
Magyarán az az ember, aki a különféle szerkesztőségektől kezdve a Harvard kutatóprogramjáig éveken át együtt mozgott Szabó Tímeával, segített neki a világ egyik legismertebb egyetemére bejutni, a globális nézeteket hirdető demokratáknak köszönhetően került magas pozícióba. Az elérhető írások alapján elsősorban a migrációval kapcsolatos kérdésekben nyilvánult meg.
Együtt szeretnénk működni a helyi tisztségviselőkkel és más érdekeltekkel annak érdekében, hogy az eritreai és szomáliai menekültek betelepítése mindenki számára elfogadható legyen
– ezt nyilatkozta Daniel Langenkamp külügyi szóvivőként 2014 júniusában.
Azután szólalt meg, hogy Domenic Sarno, Springfield polgármestere a bevándorlók letelepítésének leállítását követelte, mondván, hogy az afrikai családok komoly kihívást jelentenek a városnak. Langenkamp reakciójában kiemelte, hogy a kormány Springfieldben csupán egyesíti a szétszakadt családokat, hiszen nem lehet megakadályozni, hogy az érintettek egymáshoz költözzenek.
Egy hónappal később, 2014 júliusában a dárfúri régióban kialakult helyzetet úgy értékelte szóvivőként, hogy csak a legkiszolgáltatottabbakat telepítik át az Egyesült Államokba. „Azokat, akiket megkínoztak vagy megerőszakoltak” – emelte ki.
2015 januárjában a Washington Post egy konkrét menekültügy kapcsán szólaltatta meg. Ekkor elmondta, hogy a hazájukban nemi erőszaknak kitett tinédzserkorú lányok, valamint az életveszélyesen megfenyegetett családfő, Khaled miatt a szíriai Smaisem család könnyebben juthat be az Egyesült Államokba.
Négy hónappal később a jemeni válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a humanitárius műveletek biztonságos végrehajtása érdekében az amerikai külügyminisztérium együttműködik a szaúdi tisztségviselőkkel.
A Reuters 2015 júliusában közzétett jelentése szerint arról beszélt, hogy az amerikai hatóságok szigorúan járnak el a szír menekültek befogadása során, és az ellenőrzésben a CSI Refugee Center is segítséget nyújt. Daniel Langenkamp tehát ebben az időszakban nagyon magas pozíciót töltött be az Obama-kormányban: konkrétan az egyik legfontosabb minisztérium egyik befolyásos vezetője volt. Ebből következően különleges hatalom és érzékeny információk összpontosultak nála.
Mondani sem kell, hogy vele való közeli kapcsolat miért problémás egy magyar országgyűlési képviselő esetében, aki ráadásul kifejezetten aktív szerepet játszik a kormányzásért harcoló ellenzéknél.
A történetnek azonban itt még nincs vége. Külön utakon, ugyanazért a célért. Szabó és Langenkamp útjai 2003 környékén váltak el: előbbi pár év ráhagyással a magyar parlamentben, utóbbi – ahogy fentebb szó volt róla – azonnal az amerikai külügyben folytatta pályafutását. Bár más országban tevékenykednek, mégis ugyanazt képviselik: a globális elit érdekeit és benne a migráció nagyszerűségét – írja cikkében a Kontra.
Borítókép: Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2021. február 1-jén. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt