OECD: lassulásra kell felkészülni!

Miközben az OECD a 2008–09. évi pénzügyi válság óta a legalacsonyabb szintre rontotta a világgazdaság idei növekedésével kapcsolatos korábbi előrejelzési számait, addig a magyar gazdasági bővülést 2019-re 3,9 százalékosra várja a tavalyi 5 százalékos gyarapodás után – olvasható a Figyelő cikkében.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legújabb előrejelzésében ez évre 2,9 százalékos világgazdasági növekedést vár a májusban becsült 3,2 helyett.

A jövő évi GDP-bővülési prognózisát 3,4-ről 3 százalékosra fogta vissza a párizsi székhelyű OECD. Tavaly a gazdasági növekedés 3,6 százalékos volt globálisan. A szervezet szakértői az euróövezet idei gyarapodásával kapcsolatos becslésüket minimálisan, 1,2-ről 1,1, a jövő évire vonatkozót már jelentősebben, 1,4-ről 1 százalékosra módosították.

A múlt esztendőben a zóna GDP-je egyébként 1,9 százalékkal nőtt. Ami a magyar gazdaságra nézve is intő jel:

Németország gazdasági bővülése ugyancsak tovább lassul az OECD korábbi várakozásához képest. Az idén várható növekedési rátát 0,7-ről 0,5 százalékra, a jövő évit pedig 1,2-ről 0,6 százalékra gyengítette.

Ismert, hogy hazánk legfontosabb külkereskedelmi partneréről van szó: mind export-, mind importoldalon hozzávetőleg harmincszázalékos a „kitettségünk”.

Ugyanakkor a brit gazdaság idei gyarapodására vonatkozó becslését az OECD 1,2-ről 1 százalékra, a következő esztendeit 1-ről 0,9 százalékra változtatta.

Ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból, a gazdaság teljesítménye 2 százalékkal lenne kisebb, mint egy rendezett távozás esetén 2020–21-ben – jegyezték meg a jelentés összeállítói. Közben az Egyesült Államok GDP-növekedése ez évben a tavalyi 2,9-ről 2,4, jövőre 2 százalékra lassul. Májusban a szervezet 2019-re 2,8, jövőre szintén nagyobb, 2,3 százalékos amerikai gazdasági bővülést várt.

Ez ugyancsak fontos figyelmeztetés, tekintettel arra, hogy az EU-t követően az USA hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere.

Kínában is mérséklődik az ütem, és kisebb lehet a májusban becsültnél a tavalyi 6,6 százalék után. Az OECD az ez évre várt GDP-növekedést 6,2-ről 6,1, a jövő esztendeit 6-ról 5,7 százalékra változtatta.

Bár a mostani jelentés Magyarországgal külön nem foglalkozik, a szervezet májusban azt közölte: az idén 3,9, jövőre pedig 3 százalékkal bővül bruttó hazai termékünk a tavalyi 5 százalék után. Ha leporoljuk a tavasszal készített összefoglalót, kiderül belőle: a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság javulása.

A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gyarapodást, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki.

Az OECD szakértői arra intenek: a költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris politika növeli a magyar gazdaság túlfűtötté válásának a kockázatát, ami szerintük fokozatos változtatást indokol. A túlhevülés megakadályozására emiatt szigorúbb fiskális politikára és magasabb kamatrátákra van szükség

– állítják a közgazdászok.

A gazdasági fellendülést meghosszabbítanák a munkaerőlétszám bővítését célzó intézkedések, ideértve a közmunkaprogram gyorsabb leépítését és a gyerekek óvodai, bölcsődei elhelyezési lehetőségeinek a szélesítését. Az elemzők megjegyezték azt is: az erős növekedés az OECD szakértői szerint lehetőséget nyújt a költségvetés fenntarthatóságának a javítását célzó intézkedések bevezetésére, az időskorúak szegénységének csökkentésére, valamint a nyugdíjrendszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kihívásainak a kezelésére. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségek bővülése lehetővé teszi a közmunkaprogram leépítésének a felgyorsítását – tették hozzá.

Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbb a Debreceni Egyetem tanévnyitó ünnepségén nyilatkozott a hazai gazdaság állapotáról. Mint kifejtette:

a világgazdaság, benne az európai gazdaság ugyan még nincs recesszióban, de lassul. Magyarország viszont szembemegy a lassulással.

Kiemelte, hogy ez év második negyedében is dinamikusan, 5,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság, ami az Európai Unió átlagos növekedésének a háromszorosa. Elmondta azt is:

a foglalkoztatottak száma tartósan, már fél éve meghaladja a négy és fél milliót, a foglalkoztatási ráta átlépte a hetven százalékot, az esztendő első felében pedig tíz százalék felett emelkedtek a keresetek.

Magyarország válságállóbb lett – fogalmazott a tárcavezető arra is utalva, hogy míg a német gazdaság egy éve lejtmenetben van, a hazai növekszik.