Egyre több brit tart életszínvonalának csökkenésétől

A patinás King's College London egyetem politikatudományi intézete, a The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely és az Ipsos MORI közvélemény-kutató intézet csütörtökön ismertetett közös vizsgálata kimutatta, hogy a britek 44 százaléka szerint az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lép ki az EU-ból jövő márciusban, és mindössze 29 százalék hisz abban, hogy lesz egyezség az unióval a Brexit feltételrendszeréről.

A 2200 fős választói minta bevonásával elvégzett átfogó felmérés szerint a válaszadók 7 százaléka úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki jövőre az Európai Unióból.

A Brexit-megállapodás esélyeit azok a munkáspárti szavazók ítélik meg a legborúlátóbban, akik az EU-tagságról 2016 júniusában rendezett – a kilépést pártolók szűk, 51,9 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazáson a bennmaradásra voksoltak. Közülük 54 százalék tartja a Brexit-folyamat legvalószínűbb kimenetelének azt, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg.

A legderűlátóbbak a kormányzó Konzervatív Párt támogatói közül azok, akik a referendumon a kilépésre szavaztak: 53 százalékuk jósolta azt, hogy lesz megállapodás a Brexit feltételrendszeréről a kilépés időpontjáig.

A felmérés kimutatta azt is, hogy a britek alig 14 százaléka számít életszínvonalának javulására a következő öt évben, 31 százalékuk ugyanakkor életszínvonalának romlásától tart.

A vizsgálatot végző szakértők szerint növekszik a borúlátók aránya: a 2016 júniusában tartott népszavazás után 25 százalék mondta azt, hogy életszínvonalának csökkenésétől fél.

A csütörtökön ismertetett új felmérés szerint a britek 39 százaléka attól is tart, hogy a Brexit után lassul majd a brit gazdaság növekedési üteme, és csak 22 százalék bízik gyorsuló gazdasági növekedésben.

Az átlagon belül ebben a kérdésben is azok a legborúlátóbbak, akik a népszavazáson a bennmaradásra voksoltak: körükben 64 százalék számol a gazdasági növekedés lassulásával a Brexit következményeként, a kilépésre szavazók közül viszont csak 17 százalék tart ettől.

A Brexit-párti táboron belül sincsenek azonban többségben azok, akik a gazdaság teljesítményének növekedését várják: közülük is csak 38 százalék bízik a növekedés gyorsulásában.

A teljes választói minta jelentős, 60 százalékos többsége szerint a Brexit után csökkenni fog az EU-tagországokból Nagy-Britanniába érkező bevándorolók száma, és mindössze 9 százalék jósolta az uniós állampolgárok bevándorlásának növekedését.

A legutóbbi hivatalos adatok a többség várakozását támasztják alá, sőt azt jelzik, hogy a csökkenés máris markáns. A brit statisztikai hivatal (ONS) nemrégiben közzétett éves becslése szerint a tavaly decemberrel zárult egy évben 240 ezren érkeztek más EU-országokból tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, 139 ezren viszont távoztak. Az e mérlegből adódó 101 ezer fős nettó EU-bevándorlás 2013 óta a legalacsonyabb volt, a távozók száma viszont éves rekordot döntött.