Éjjel elveszítünk egy egész órát

A Kemma.hu utánajárt annak, hogy mennyire terheli meg a szervezetet, hogy egyik napról a másikra elveszítünk egy órát.

Dr. Rákóczi Ferenc tatabánya csecsemő- és gyermekorvos szerint a szervezetet rendkívül megterheli az átállás.
– A legkisebb gyerekeknek még nem jelent ez problémát, hiszen ők még nincsenek időhöz kötve. Azonban minden más korosztálynál gondokat okoz az átállítás. Az egy óra elvesztése ugyanis felborítja a normális bioritmust. Eleve két-három hét, mire megszokja a szervezet az új rendet. A kialvatlanság, fáradtság stresszhez vezet, ettől idegesebbek az emberek, romlik a koncentrációjuk. Súlyosabb esetben a munkájukban is többet hibáznak, és megnövekedhet a balesetek száma is – magyarázta dr. Rákóczi Ferenc.

Az átállás eredeti indítéka az energia-felhasználás csökkentése volt. De ez tényleg csökkenti-e a fogyasztást?

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (MAVIR) szakemberei több mint hatvan éve gyűjtik és használják a mindenkori fogyasztási adatokat. De az óraátállítás körüli fogyasztások elemzését megnehezíti, hogy egészen másként fogyasztunk, ha változik az időjárás, és az adatokat nem is szabad összehasonlítanunk, ha az óraátállítás és a húsvéti időszak szomszédos hetekre esik.

Mindamellett az adatok szolgáltatnak érdekességekkel. Az új időszámítás kezdete előtti és utáni hét munkanapjait átlagolva szembetűnő, hogy az átállítás után a fogyasztás mindig kevesebb. A tavaszi átállítás után egy órával később kell bekapcsolni a lámpákat, de nagyjából ugyanakkor megyünk aludni.

A naponta megtakarított energia megközelítően ezer háztartásnak lenne elegendő egész évre. Egy év alatt körülbelül 120 GWh-val kevesebb energia fogy az országban, ami nagyjából ötmilliárd forinttal csökkenti az ország éves villanyszámláját. Más összehasonlításban: ez a mennyiség lényegében egy kisebb vidéki város éves fogyasztásának felel meg.