De nehéz az iskola táska - A tanintézetek ügyelnek arra, hogy a kicsik ne cipekedjenek

Táskaügyben kopogtatunk be a tatabányai Dózsa György Általános Iskola első Á-saihoz. A kisdiákok büszkén pakolják ki a padra az iskolatáskájukat, a tankönyveiket, munkafüzeteiket. Az utóbbiak többségét hétköznap csak az iskolában használják, ezért nem is cipelik naponta haza, csak pénteken. Ugyanígy a tisztasági csomagot és tornazsákot is. Sántik Józsefné tanítónő megsúgja, hogy a diákok hétköznap csak az olvasókönyvet, a betűkirakót, a leckefüzetet és a tolltartót viszik haza, a többi addig az osztályterem végében található szekrényekben pihen.

– A szülőknek jó tanácsként el szoktuk mondani, hogy merev hátú, széles pánttal ellátott, könnyen nyitható táskát vásároljanak – mondja Sántik Józsefné. Érdekességként elmondja azt is, hogy az Oktatási Minisztérium honlapján ma már a tankönyvek mellett azt is feltüntetik, hogy hány grammosak, így ez alapján is lehet választani.

Ugyanebben az iskolában az első céseknél Lippai Máté és Hojer Alex mutatja meg táskáját. Máté büszkén meséli, hogy a sárga Spongya Bobos szerzeményt ő választotta. Gerhát Csabáné tanítónő pedig arról beszél, hogy a fiúk hiába nem nőttek még nagyra, a szüleiknek sem engedik meg, hogy segítsenek a táskacipelésben, ők maguk hordják, viszik.
– A táskák sem egyformák, némelyik üresen is nehéz. A hagyományos szögletes formájú táska a legjobb, amelyet maximálisan ki lehet használni. A kicsik néha sok pluszt cipelnek, például keménypapírból készült füzettartót, ez felesleges – emeli ki Gerhát Csabáné.

Molnár Edit a kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház és Rendelőintézet gyógytornásza. Leszögezi: már az óvodásoknál el kellene kezdeni a gerincvédelmet, például speciális gyakorlatokkal erősíteni a hátizmukat.
– Az optimális, ha a gyerek a legfeljebb a testsúly tíz százalékát viszi. A táskába mindig úgy kell pakolni, hogy a nagyobb méretű könyvek kerüljenek a táska hát felöli oldalára. A jó táska vállpántja széles, a háta merev, a beállításnál ügyelni kell, hogy a derékig érjen, és ne a gyerek fenekéig. Nem mindegy, hogy min ül a kisgyerek, a padnak állíthatónak kell lennie, hogy a gyerek ne görnyedjen rá. A nagyobbaknál a féloldalas válltáska sem jó, mert mindig csak a gerinc egyik oldalát terheli – tanácsolja a gyógytornász. Hozzáteszi: ha megbomlik a gerinc egyensúlya, gerincsérv is kialakulhat, ez ma már nem ritka a harmincas évei elején járó fiataloknál sem.

– A pályám kezdetén, harminc éve még csak mutogatták a gerincferdüléses gyerekeket, a kilencvenes évek végén ugrásszerűen megemelkedett a számuk. Már találkoztam három éves kisgyerekkel is, akinél észlelték a tüneteket, ma a gyerekek ötven-hatvan százaléka érintett – foglalja össze Győri Éva.

A gyerek görnyed, az egyik válla magasabb, mint a másik, az egyik melle mintha nagyobb lenne – ezek mind a gerincferdülés jellemzői, s ha észlelik, jól karban lehet tartani. Kisbérre hetente egyszer járnak a gyerekek gerinctornára szakorvosi javaslatra. Győri Éva szerint nem szabad összekeverni a testnevelést a gyógytestneveléssel, ugyanis vannak olyan gyakorlatok, amelyeket egy gerincferdüléses nem végezhet el. Például tilos fejen vagy kézen állni, a magasugrás, a távolugrás a szekrényugrás, a kötélmászás, függeszkedés.

– A pályám kezdetén, harminc éve még csak mutogatták a gerincferdüléses gyerekeket, a kilencvenes évek végén ugrásszerűen megemelkedett a számuk. Már találkoztam három éves kisgyerekkel is, akinél észlelték a tüneteket, ma a gyerekek ötven-hatvan százaléka érintett – foglalja össze Győri Éva.

A gyerek görnyed, az egyik válla magasabb, mint a másik, az egyik melle mintha nagyobb lenne – ezek mind a gerincferdülés jellemzői, s ha észlelik, jól karban lehet tartani. Kisbérre hetente egyszer járnak a gyerekek gerinctornára szakorvosi javaslatra. Győri Éva szerint nem szabad összekeverni a testnevelést a gyógytestneveléssel, ugyanis vannak olyan gyakorlatok, amelyeket egy gerincferdüléses nem végezhet el. Például tilos fejen vagy kézen állni, a magasugrás, a távolugrás a szekrényugrás, a kötélmászás, függeszkedés. -->