Hírek

2006.05.23. 19:05

Magyarország fertőzi Romániát?

A románok állítják, a magyarok cáfolják, hogy Magyarországról származna az a csirkeszállítmány, mely madárinfluenzával fertőzte meg a román állományt.

Lukács János/Kolozsvár

Magyarországról és Szlovákiából származhatnak azok a csirkék, amelyek a romániai Feketehalomban működő Drakom Silva és Patiprod farmjain madárinfluenzában elpusztultak, miközben az egész országot megfertőzték – áll abban a jelentésben, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) készített Traian Basescu államfő megrendelésére. A SRI-jelentés tartalmát kedden teljes egészében nyilvánosságra hozták, miután a Jurnalul National című napilap címoldalon, öles betűkkel hozta az olvasók tudomására, hogyan is került a madárinfluenza Romániába.

Eszerint a Patiprod cég a brassói Verba Trans Kft.-től vásárolt 41860 egynapos pulykacsibét, amelyeket január 17-én a „Bábolna Mészáros” nevű magyarországi településen működő Aviagen Kft.-től importált. A Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. honlapja szerint az Aviagen a világ vezető baromfitenyésztő vállalata, 85 országban értékesít naposcsibéket. Miután április 23. és 28. között a Patiprodnál 29000 pulyka megdöglött, a farm felmondta az állatorvos szerződését, és egy bákói vállalat segítségét vette igénybe, amely azt tanácsolta nekik, „szabaduljanak meg a dögöktől”. Így ástak el a farm közelében több tízezer szárnyast. Hasonló módon jártak el a Drakom Silva alkalmazottai is, akik márciusban 48500, a papírok szerint egészséges csirkét vettek a Liaharensky Podnik nevű nyitrai (Szlovákia) cégtől, majd május első felében 200 tonna elhullott baromfit égettek el. A titkosszolgálat jelentése persze óvatosan fogalmaz: azt állítja csupán, hogy a fertőzés „akár külföldről is származhat”. Arról nincs szó a SRI történetében, hogy ebben az esetben Magyarországon miért nem jelent meg a madárinfluenza, aminthogy azt a kérdést is óvatosan megkerülik, hogy az eleve fertőzött naposcsibék miért nem azonnal, hanem csak több hónapos korukban pusztultak el.

A hírt Calin Popescu Tariceanu kormányfő kedden úgy kommentálta, hogy egyelőre nincsenek arra vonatkozó bizonyítékok, miszerint a fertőzött madárhús importból származott volna, bár elismerte, „a SRI megtette a kötelességét”. A miniszterelnök hangsúlyozta, az ügy elsősorban nem a SRI hatásköre, hanem az állategészségügyi szakembereké. A kormányfő-helyettesi tisztséget is betöltő Markó Béla RMDSZ-elnök azt kifogásolta, hogy román hatóságok az igazi vétkesek felelősségre vonása helyett „bűnbakot, azaz magyar és szlovák bűnpulykát” keresnek.

Ennek ellenére a Magyarországról importált madárinfluenza elmélete kapóra jön azoknak, akik amúgyis az ősellenséget látják a nyugati szomszédban. A Jurnalul National honlapján levő fórumon máris kiújult a román-magyar vita. Bár senki nem vonja kétségbe, hogy a román hatóságok felelőssége lett volna ellenőrizni az importált szárnyasok egészségi állapotát, több fórumozónak is „feltűnt”, hogy a Székelyföldön nincs madárinfluenza. Kivéve persze a Kovászna megyei Szitabodzát, amely történetesen színromán település. A következtetés éppoly kézenfekvő, mint amennyire abszurd: a magyar szabotőrök éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy tönkretegyék a román baromfineveldéket és megbetegítsék a román népet.

Bukarestben lealkudták a vesztegzárat

Már Bukarest IV. kerületében is felütötte fejét a madárinfluenza, miután a hétvégén a II. kerületben rendeltek el elsőfokú vesztegzárat. Eleinte arról volt szó, hogy a IV. kerületben elkerítendő részen 16 ezer ember lakik, végül a kerületi polgármester közbenjárására sikerült a vesztegzár alá helyezett terület nagyságát a korábban tervezett egytizedére csökkenteni. A vesztegzár alatt levő, II. illetve IV. kerületi zónákban mindenkinek Tamiflu gyógyszert adtak, az itt lakók napokig nem hagyhatják el a területet.

Magyarország, az ősellenség

Magyarország részéről a legbarátibb gesztusok is ellenséges színben tűnnek fel Romániában. A tavaly tavasszal történt bánsági árvíz idején Magyarország ingyen szivattyúkat bocsátott a katasztrófa sújtotta vidékek rendelkezésére. Ezt a román média és közélet akkor úgy kommentálta, hogy semmi szükség nem volt rájuk, hiszen Romániában a magyarországinál „sokkal jobb” szivattyúk is rendelkezésre álltak volna. Később kiderült, mindez csak blöff volt: ha a román szivattyúkra kellett volna várni, talán még ma is víz alatt állna a Temesköz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!