Súlyos vereséget szenvedett Flensburgban a MOL Tatabánya KC

Németország legészakibb kikötővárosába is többtucat Tatabánya-drukker kísérte el a Kék Tigriseket, de ezen az estén a vendégszurkolók buzdítása sem lendítette át a nehézségeken a MOL Tatabánya KC-t.

A Kék Tigrisek úgy léptek pályára, mint akiknek inukba szállt a bátorság. Rendkívül udvarias, előzékeny vendégként gyakran adták a házigazdák kezébe a labdát saját csapattársaik helyett és a védekezésben is udvariasan „átengedték” a gólokat a németeknek. Így nem csoda, hogy lerohanta a Tatabányát a Flensburg, és mire észbekapott az Ugalde-legénység, gyakorlatilag már el is úszott a mérkőzés. Az első félidő végére kissé kiegyenlítettebb lett a játék, ám ez csak arra volt elegendő, hogy a vendégek hátránya ne érje el a tíz találatot.

Átjáróházra hasonlított a MOL Tatabánya KC védelme

A második játékrész is rontott tatabányai lövésekkel indult, így egyre nagyobb lett a két gárda közötti különbség. A Bányász küzdött, erejéhez mérten hajtott, de ez is kevésnek bizonyult a Bundesliga egyik legerősebb csapata ellen. Az igyekezet dacára átjáróház maradt a az Ugalde-csapat védelme, miközben a házigazdák előnye egyre csak nőtt és nőtt. A véghajrára pedig mintha meg is roppantak volna a vendégek…

Sibalin Jakab edző: – Hát, nem ezt szerettük volna. Nem mentség, de a szakemberek szerint is ellenfelünknek van a legjobb játékoskerete a Bundesligában. Ettől persze még nem kellett volna ilyen félénken, bátortalanul kézilabdáznunk. Pontatlan lövések, technikai hibák, eladott labdák jellemezték a játékunkat. Emellett a védekezésünk is defenzív volt agresszív helyett. A hazaiak pontosak, gyorsak voltak és még önmagukhoz képest is kimagaslóan játszottak. Mi pedig megtapasztalhattuk a Bundesliga-tempót. Köszönet csak a szurkolóinknak jár, akik ilyen távolságra is elkísértek és végig buzdítottak bennünket.