Szoboszlaiék legyőzték a mobilokat: ennek a hírnek minden focidrukker örülni fog

Vége a szünetnek, újból beindul a labdarúgás vármegyénkben. A megye I-es és II.-es együttesek, játékosok  már készen állnak az idényre, ennek alkalmából pedig Khéner Lászlóval, az MLSZ Komárom-Esztergom vármegyei Labdarúgó Szövetség területi igazgatójával beszélgettünk. 

Idén is izgalmasan mérkőzéseket láthatunk

− A megyei bajnokságoktól összességében mit vár idén?
− Én azt gondolom, hogy egy nagyon kiélezett, küzdelmes szezonra van kilátás. Tavaly is egyes bajnokságokban csak az utolsó fordulókban dőltek el a dobogós helyezések és sok esetben a bajnok címek. Idén is hasonló izgalmakat várok.

− Van olyan csapat, aki nem tudott nevezni az idei szezonra?
− Nagyjából ugyanannyi csapattal kezdődik meg, mint amennyivel befejeződött az előző szezon. A Széchenyi TSE felnőtt együttese nem tudott csapatot indítani, a Kisbér viszont ott lesz. Az előző szezonban ők menet közben visszaléptek.

− Milyen kapcsolatot ápolnak a vármegyei önkormányzatokkal?
− Azt gondolom jó kapcsolat van a szövetség és az önkormányzatok között. A polgármesterek nagy részét ismerem, sőt, három-négy évente szoktunk szervezni egy "polgármesterek találkozóját", ahova meghívjuk a regnáló településvezetőket, bemutatjuk nekik a fejlesztési lehetőségeket. Gondolok itt a TAO támogatási rendszerre és felhívjuk a figyelmet a sport közösségformáló erejére. Napi élő kapcsolatot főleg a tagszervezeteink a klubok ápolnak, hiszen a sportlétesítmények nagy része az önkormányzatok tulajdonában vannak. A lényeg, hogy természetesen együttműködésben állunk azokkal az önkormányzatokkal, ahol van futball.

− Vannak olyan vármegyei csapatok, akiket vállalatok vagy vállalkozások támogatnak?
−  Szerencsére igen. Fejlesztésekre van egy beruházási keretünk, melyből minden évben igyekszünk támogatni a vármegyei sportegyesületeket. Miután mi jóváhagyunk számukra egy bizonyos összeget, a csapatok a cégeken keresztül össze tudják szedni a TAO-forrásokat.

Vármegyénk a legjobb három között

− Mit tart az elmúlt egy év legfontosabb beruházásának?
− Amire inkább büszkék vagyunk, az nem is csak az előző, hanem az elmúlt tizennégy év. Több mint ötven műfüves pályát építettünk az egész vármegyében az önkormányzatokkal és a sportegyesületekkel együttműködve. 

− A Tatabánya felnőtt férficsapata tíz év után újra NB II.-be jutott. Ezen nagy eredményből adódóan fellelhető-e érdeklődésnövekedés a vármegyei futball iránt?
−  Ez még nagyon friss, de biztos vagyok benne, hogy lesz hozadéka. Már akkor láthatjuk, amikor kimegyünk egy Bányász mérkőzésre és észrevesszük, hogy mennyi szurkoló kíváncsi a csapatra. Nyilván, ha van egy vármegyének NB I.-es vagy egy NB II.-es csapata, az nagyon sokat lendít a helyi futballon, hiszen hamarabb kedvet is kapnak a gyerekek, jobban kötődnek az adott csapathoz, úgyhogy ez mindenképpen pozitív hatással lehet.

− Lakosságarányosan mennyire változik az érdeklődés a futball, illetve az edzések iránt a kisebb- és nagyobb városok között?
− Változó, hiszen mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Ha kisebb a település, akkor hátrány, hogy kevesebb a gyerek, viszont előny, hogy nincs vagy kevesebb a konkurencia. Egy nagyvárosban természetesen több gyerek van, viszont több sportolási lehetőséggel: vízilabdázhatnak, kosárlabdázhatnak, kézilabdázhatnak, több sportág közül választhatnak. A sportolók száma összetettebb kérdés, de nagyban függ, hogy a klubok vezetői illetve az egyesületnél dolgozó edzők milyen közösséget teremtenek. Ahol agilis sportvezetők dolgoznak, ott látszik, hogy évről évre fejlődik a település sportklubja.

Khéner László az utánpótlásról

− Hogyan folyik az utánpótlás kinevelése?
− Az elmúlt időszak, főleg a 2010-2020-ig tartó évad ráment a tömegesítésre, hogy minél több gyerek futballozzon. A sportigazgatóság kiépített egy szakmai struktúrát, ahol az akadémiák alatt tehetségközpontok vannak (ez nálunk a Tatabánya), illetve van vármegyénkben négy körzetközpont: a Komárom, az Oroszlány, a Tata és a Dorog. Utóbbi most kiemelt is lett. Amiért mi, vármegyei igazgatóság felelünk, az az amatőr futball. Nyilván örülünk és büszkék vagyunk, ha kerülnek ki a vármegyénkből profi focisták, szerencsére több jó példa is van erre, de rengeteg olyan focista van, akiből nem lesz profi sportoló, őket mégis a sportban szeretnénk tartani. Mozogjanak, egészséges életmódot folytassanak, legyenek jó közösségben és ebben mind segítséget ad számukra a labdarúgás. 

− Tehát kijelenthető, hogy a többség egy idő után inkább hobbiból űzi ezt a sportot.
− Igen. U7-U11-es korosztályig tart a Bozsik-program, utána aki tehetségesebb, azt kiemelik a körzetközpontba, aki pedig ott is jól teljesít, azt a tehetségközpontba vagy akadémiára igazolják, hogy ott folytassa tovább a sportot. 

− Hány igazolt labdarúgót számlál vármegyénk?
− Hétezer igazolt futballista van Komárom-Esztergom vármegyében (ahova beletartozik a Bozsik- és az öregfiúk korosztály is), hétvégente ennyi embert mozgatunk meg. Egy hétvégén körülbelül csúcsidőben nyolcvanöt-kilencven mérkőzést bonyolítunk le.

− A mai generációra jellemző a sok óra telefonozás és a globális térben eltöltött rengeteg idő. Nehezebb-e mostanában megfogni a gyerekeket, mint régebben?
− Nehezebb, pont az említettek miatt. Külföldön ugyanez a helyzet, talán annyi a különbség, hogy amikor meccs van, akkor ott csak arra koncentrálnak. Nagyon nehéz megtiltani ezt a fiataloknak, ez már a mai életünk a része. Én azt gondolom, hogy egy idő után ez is le fog csengeni. 

− Szoboszlai Dominikék jótékony hatásának fényében vannak-e online kampányaik azzal kapcsolatban, hogy minél több gyerek járjon el fociedzésre?
− A toborzást főleg az egyesületek végzik, de természetesen mi, mint szövetség is igyekszünk népszerűsíteni a sportágat. Nagyon fontos, hogy az alacsonyabb korosztályokban megfelelő képesítéssel és pedagógiai érzékkel megáldott edzők foglalkozzanak a gyerekekkel, hiszen ha valaki megszereti a labdarúgást és elkezd kötődni a sportághoz, az sokat lendíthet azon, hogy a későbbiekben is a labdarúgásban maradjon.