Hálás a kézi Eb-ért Ancsin Gábor, a válogatott tatabányai átlövője

A válogatott és a Tatabánya klasszis, jobb oldali átlövőjével közvetlenül azután beszélgettünk, hogy a magyar csapat számára, az Izland elleni vereséget követően, véget ért az Európa-bajnokság.

– Nem voltak előjelei annak, hogy a nyitó mérkőzésen a hollandoktól kikaphatunk – mondta. – És annak sem, hogy kiesünk a csoportküzdelmek során. A hollandokat talán le is becsülte a közvélemény, de mi nem. Éppen ezért volt nehéz megélni, hogy kikaptunk. De ezután felállt a csapatunk, és legyőztük Portugáliát. Az Izland elleni vereség okait viszont elsősorban magunkban kell keresni. Még akkor is, ha tudtuk, három nagyon nehéz ellenfelünk volt. Most mérhetetlenül csalódott vagyok, ez az ami elsőre eszembe jut, hiszen annyira frissek még az emlékek. Nem véletlen, hogy a találkozó után éjszaka alig tudtam aludni.

– Belülről milyen volt az Európa-bajnokság három mérkőzése?

– Nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna. De így is örök élmény marad. Hálás vagyok, hogy én is tagja lehettem a válogatottnak. A szurkolók fantasztikusak voltak. Sajnos, csak háromszor léphettünk pályára előttük. Minden esetre egy ilyen eseményen, hazai környezetben, húszezer néző előtt részt venni csak ritkán adatik meg egy sportolónak. Vagy az is lehet, hogy a pályafutása során csak egyszer. Ez pedig a továbbiakra olyan löketet adhat, hogy érdemes legyen folytatni...

– Elégedett azzal a játéklehetőséggel, amennyi önnek jutott ezen az Eb-n?

– Egy játékos akkor boldog igazán, ha minél többet szerepelhet. Most nekem ennyi jutott. De igyekeztem védekezésben és támadásban is a társak, a csapatom segítségére lenni. Így is köszönöm a lehetőséget, mert a címeres mezt viselni mindig büszkeséggel tölt el.

– Mi az elkövetkező időszak „feladata”?

– A klubcsapatom már készül a bajnokság folytatására, de én kaptam három nap extra pihenőt. Ezt a családom körében töltöm, hiszen az elmúlt időszakban rájuk is kevesebb időm jutott. Aztán csatlakozom a srácokhoz, és együtt edzünk tovább.