2024.09.24. 06:15
A lázadó díva
Már számos könyvben feldolgozták Karády Katalin, a két világháború közötti magyar színház- és filmművészet, valamint a sanzonéneklés egyik legnagyobb női csillagának életútját, benne tehetsége felfedezését, közismert és ma is népszerű filmjeinek sorát, majd a borzalmas elhurcolást, megkínzatást és az országból való elmenekülés és túlélés epizódját is.
A Karády, a lázadó díva egy Írországban élő szerző, Toldy Csilla műve, aki 2013 óta publikál, és eddig több verses- és novellakötete is megjelent már. Ezek mellett két regényt is írt, illetve magyar és német nyelvből fordít angolra lírát és prózát egyaránt.
A Kata felcímet viselő, most ajánlott életrajzi kötete egy különleges, mottószerű kérdéssel hívja fel magára a figyelmet a kötet hátsó borítóján: „Hogyan lehet túlélni, ha egy sikeres és csillogó karrier a világgal együtt darabokra hullik?” A kiadói ajánlóban rövid keresztmetszetét kapjuk a vészkorszaknak is hívott időszakról, melyben a lázadó díva nem tagadja meg önmagát, humanitását. „Karády Katalin, az ünnepelt énekesnő és filmcsillag életére lassan rávetül a háború árnya. Barátainak menekülniük vagy bujkálniuk kell, ügynökét bíróság elé állítják, és egyre aggasztóbb hírek érkeznek a frontról és a zsidók elhurcolásáról. Karády méltósággal viseli, hogy a jobboldali sajtó megszólja szabados erkölcsei és népszerűsége miatt, és kémkedéssel is meggyanúsítják. Töretlenül teszi, amit helyesnek tart: énekel a fronton, és zsidókat bújtat. Biztonságban érzi magát szerelme, a magas rangú katona, Ujszászy István mellett, ám amikor egy nap a Gestapo katonái dörömbölnek az ajtaján, nincs más választása: velük kell mennie… „
A kötetben felidéződik Karády Katalin azon korszaka is, melyben Magyarország első számú nőalakja, női ikonja volt, akiről kevesen tudták, hogy humánuma egy a filmekben, dalokban megjelenő érzéki nőnél, belül egy másik, mélyebb, szabadabb, értékesebb embert formált meg. Legismertebb filmjei az 1939-es Halálos tavasz, az 1942-es Halálos csók és az 1943-as Valamit visz a víz címűek voltak. Színházban szerepelt Az asszony és az ördög, az Első szerelem, a Féltékenység és A királynő csókja című darabokban. Legismertebb slágere a Hamvadó cigarettavég volt.
