Bogaraktól védik a műtárgyakat a tatai múzeumban

A konferencián a Néprajzi Múzeum állományvédelmi szakmai munkatársai tartottak érdekes előadásokat. Többek között a műtárgyterek szellőztetése és takarítása, a műtárgyakban rejlő veszélyes anyagok, és a műtárgyterek kialakítása is téma volt. De azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy a bogarak milyen nagy veszélyt jelentenek a múzeumokban. 

A konferenciát dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója nyitotta meg. Elmondta, hogy a tatai múzeumban két munkatársuk foglalkozik az állományvédelemmel, ami nem kis feladat. 

A műtárgyak védelme a cél

– Még nincsenek kigyakorolt utak arra, hogy egy műemléki épületben hogyan lehet elérni a leghatásosabban a célunkat. Azt gondolom, hogy még napi szinten találunk benne fejleszteni való területet. De apró lépésekkel tudunk előre haladni, ilyen ez a konferencia is – magyarázta az igazgató.
Orosz Péter, a Néprajzi Múzeum állományvédelmi csoportvezetője talán az egyik legérdekesebb témába avatta be a Kemma.hu olvasóit. A múzeumokban is élnek rovarok. Azonban amíg ezekkel a házakban megtanultunk együtt élni, esetleg még hasznunkra is lehetnek, addig a múzeumokban komoly károkat is okozhatnak. 

Bogarak a múzeumban

– Ilyen rovar például a fürdőszobában élő ezüstös ősrovar, a pikkelyke. Ezek az otthonokban tisztítják valamennyire a kádak, vagy a csapok környékét. Viszont műtárgyak között komoly kockázatot jelentenek a műtárgyak felületi bevonóanyagaira, illetve a ragasztokra is. A fa alapú fákra például az egyik legkártékonyabb bogár a kopogóbogár, ami egy álszú fajta. A szúkkal ellentétben nemcsak az élő, de a feldolgozott fákba is bemásznak. Járatot vájnak ki a fa anyagában, ezzel meggyengítve a tárgy szerkezetét, ami végül a pusztulásához vezet – sorolta a múzeumi kártevőket a szakember, aki azt is elárulta, hogy van egy bogárfajta, ami a nevét is a múzeumi tevékenységéről kapta a nevét.

Igazi pusztító

– A kicsi és nagy múzeumi pusztító bogár. A legtöbb szerves műtárgy alapanyagát pusztítják, megrághatják, anyagcsere termékeik kémiai elváltozásokat okozhatnak – tette hozzá az osztályvezető, aki a kártevőkkel szembeni védekezésről is beszélt. – Múzeumi környezetben fontos, hogy megfigyeljük a rovarok aktivitását. Úgynevezett monitoring csapdákat használunk. A műtárgyak közelébe kihelyezett csapdákban talált rovarokat be kell azonosítani, hogy megtudjuk veszélyesek-e az adott műtárgyra – magyarázta a állományvédelmi szakértő.