A 19. század híres festője Esztergomot is megörökítette

Ludwig Rohbock a 19. század egyik legjelentősebb tájképfestője. Elsősorban szülőhazája és Nyugat-Európa városait örökítette meg szinte fényképszerű részletességgel és pontossággal, ugyanakkor egyéni és felismerhető művészi látószöggel. 1856 és 1863 között többször végigjárta Magyarországot, az itt készített képei is egyedi hangulatot árasztanak, pontosan megörökítve az akkori állapotokat, de mégis sajátosan idealizálva azt. 

Az 1824-ben, Nürnbergben született Ludwig Rohbock már fiatalon befutott és rendkívül ismert művésszé vált. Ugyanis metszetkészítés műfajának segítségével alkotásai széles rétegekhez jutottak el, a német városokról készített sorozata a legtöbb polgári lakásban megtalálható volt, akár könyv formájában, akár falra akasztva. Az akkoriban elterjedő acélmetszet segítségével a korábbi rézmetszeteknél jóval nagyobb példányszámban lehetett egy-egy ábrát sokszorosítani, hiszen az acél jóval keményebb, mint a réz, így a nyomóminta sokkal tovább használható.

 Maga a metszés természetesen nem a helyszínen történt, hanem a műhelyben, rajzok alapján. A már rangos művész új tájakat, új ihletforrást keresett, így felkerekedett és bejárta Magyarországot. És ezt szó szerint kell érteni, 1856 és 1863 között Csíksomolyótól Fraknóig az egész országot bejárta, felkeresett várromokat, városokat, sőt, gyártelepeket, mindig a legszebb kilátópontokat felkeresve olyan látványok miatt, amit addig kevesen örökítettek meg.

Rohbock művei egyszerre fényképszerűen realisztikusak és meseszerűek, épp ebben rejlik a titka. Sosem látunk üres tájat, a képeket jellemző figurák népesítik be. A képeken gyakran történik valami érdekes, hajót vontatnak, szüretelnek, lovat futtatnak, vásároznak. 1859-ben, Hunfalvy Jánossal együtt jelentették meg a német nyelvű, Pest-Budát és környékét bemutató albumot. A kötetben 16 Rohbock-metszet található.

A jó minőségű nyomatokon az acélmetszés technológiája is megfigyelhető: a rendkívül nagy precizitást igénylő munka során vonalazással karcolták a képet az acéllemezre, tulajdonképpen a mai pixeleknek megfelelő sűrűséggel.

Rohbock a mai embert megszégyenítő alapossággal járta be az országot, rengeteg településen, köztük Esztergomban is megfordult, az itt készített metszeteket több kötetben is kiadták. Ezeket ki lehetett vágni és a falra akasztani. Esztergom városát Párkány felől festette meg. A metszetek olyan szempontból is forrásértékűek, hogy több olyan épület is látható, amit azóta lebontottak, vagy alaposan átépítettek.

Rohbock művei úgy lettek rendkívül népszerűek és ismertek, hogy sokan nem is hallottak nevéről. Erre is jó példa, hogy egyik művét naponta forgatták sok tízezren. Ez a diósgyőri várat ábrázoló látképe a papír 200 forintoson, ami annak ellenére is ismerős lehet, hogy a bankjegyet mára már bevonták.