2023.06.30. 16:00
Közös kincs az erdő szűkebb hazánkban
Erdősültség tekintetében Nógrád és Zala vármegye kiemelkedik, területük 39, illetve 32 százalékát erdő borítja. Komárom-Esztergom az öt kategória közül a középső, harmadikban foglalt helyet 2021 végén – derül ki a KSH Tér-kép című kiadványából.
Megyénk erdeiben sokan sportolnak
Erdősültség tekintetében Nógrád és Zala vármegye kiemelkedik, területük 39, illetve 32 százalékát erdő borítja. Komárom-Esztergom vármegye az öt kategóriából a harmadikban van (19,1-25,3 százalék). A legkisebb arány – aligha meglepő módon – az alföldi vármegyéké.
2021 végén az erdők 56 százaléka állami, 43 magán-, 1 százaléka pedig közösségi tulajdonban volt. A legtöbb vármegyében az állami tulajdonú erdők dominálnak, leginkább Komárom-Esztergomban, a magánerdők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a közösségi erdőké a fővárosban volt a legmagasabb.
Az erdők funkciója esetében három kategóriát különböztetnek meg. A gazdasági rendeltetésen belül szolgálhat az erdő faanyagtermelésre, vadgazdálkodásra. A közjóléti funkción belül lehet az erdő lehet például parkerdő, tanerdő és vadaspark. A védelmi erdők funkciója sokrétű lehet, szolgálhat például talaj-víz-partvédelmet, örökségvédelmet is.
2021 végén hazánkban az erdőgazdálkodási célú területek kiterjedése 2 millió 64 ezer hektár volt, 17 ezer hektárral nagyobb, mint 2010-ben. A gazdasági és a közjóléti rendeltetésű erdők kiterjedése – a vármegyék többségében – tendenciájában csökken. Országosan mindössze a védelmi rendeltetésű erdők területe nőtt, a 2010. évi 689 ezer hektárról 2021-re 769 ezer hektárra, amit jórészt a gazdasági rendeltetésű erdőkből való átsorolás eredményezett. Vármegyénkben az erdők többsége 2021-ben a védelmi rendeltetésű kategóriába esett.
A kiadvány készítői vizsgálták a védett természeti területek arányát is vármegyei bontásban. A vármegyék közül a védett területek aránya Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt a legmagasabb, Tolnában és Szabolcs-Szatmár-Beregben a legalacsonyabb. 2021-ben a nemzeti parki védelem alatt álló területek jelentősége alapján Vas, a tájvédelmi körzetek szerint Heves vármegye emelkedett ki (az összterületen belüli 13 és 9,9 százalékos aránnyal).
Vármegyénk az öt kategóriából ugyancsak a harmadikban van a védett természeti területek arányát tekintve (6,8-9,6 százalék). Ezek valamivel több, mint fele tájvédelmi körzet, a maradék terület túlnyomó része pedig nemzeti park (elenyésző mennyiségű a természetvédelmi terület és természeti emlék aránya).
Vértes és Pilis
Szűkebb hazánkban az erdők túlnyomó többsége a Vérteserdő Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésébe tartozik. A Vérteserdő Zrt. a Vértes- és a Gerecse-hegységek, valamint a Császári-dombság és a Bakonyalja tájegységeken, összesen mintegy 46 ezer hektár erdőterületet kezel. Az erdészet területén számos közjóléti létesítmény (erdei iskola, tanösvény, parkerdő stb.) és jelentős kulturális, történelmi értéket képviselő épületegyüttes is megtalálható: Majki Remeteség, Vértesszentkereszti Rom, Várgesztesi Vár, Csókakői Vár. A Pilisi Parkerdő Zrt. a főváros tágabb környezetének állami erdeit kezeli, de Komárom-Esztergom vármegyében is van fennhatósága. A szervezet parkerdeiben évente mintegy 25 millió látogatói alkalmat regisztrálnak.
