Polgárháztörténeti könyvet írtak Esztergom városáról

Amikor Esztergom a fennállásának 1000. évfordulóját ünnepelte, díszes kivitelezésű, múltját, jelenét és jövőjét addig talán még egyetlenszer sem felvázolt, bár tartalmában erőteljesen a korabeli párt­állami trendeknek megfelelő hangsúlyokkal teli könyvet jelentettek meg. Az Esztergom ezeréves című kiadvány még ma is fellelhető az antikváriumokban, régiségpiacokon, de ez a könyv csak kisebb részben adta vissza a város valódi jelentőségét.

Egy nagyobb ugrással 2018. évének naptárába lapozva, olvashattuk a tudósításokat, hogy több kisebb turisztikai és helytörténeti könyv után kiadták a tíz tudományos értékű tanulmánnyal teli Esztergom, a magyar állam bölcsője című patinás albumkönyvet. A sort a 2019. évi önkormányzati választásokon győztes helyi vezetés kiadványa folytatta, melyet 2021-ben Magyarország első városa – Esztergom, a Dunakanyar fővárosa címmel adott ki, leginkább idegenforgalmi szempontból igényes és mutatós minőségű kötetet.

A jelen új produktuma Szendrei Róbert nevéhez kötődik, aki Magyarország első városa Esztergom címmel adott ki egy – alcíme szerint – Polgárság- és polgárháztörténetet, mely az „Esztergom királyi városában a keltáktól napjainkig” tartó, több mint ezeréves időszakról ad számot.

Ezredik évforduló - Dr. Zolnay László könyve 1973-ban jelent meg Esztergom városi létének 1000. évfordulóját ünnepelve. A ma már csak antikváriumokban fellelhető kiadvány fülszövegében többek között az alábbiak olvashatók. A magyar történetírás általánosan elfogadott véleménye szerint Géza fejedelem a X. század utolsó harmadában helyezte át fejedelmi központját a központibb fekvésű, de kevésbé védhető Székesfehérvárról Esztergomba, ahol a Duna közelsége, a jól védhető erősséget kínáló Várhegy alkalmasnak látszott a fejedelmi, majd a királyi udvar székhelyének. Itt Esztergomban született I. István, s az Árpád-házi uralkodók két és fél évszázadon keresztül Esztergomban tartották udvarukat. Múltjáról, amely fényekben és árnyékokban egyaránt gazdag, köteteket írtak, s köteteket lehetne még írni. A magyar történelmet, a magyar művészettörténetet nem lehet elképzelni Esztergom nélkül. 

A kiadvány a különböző fejezetek sorában az ókortól indítja a település történetét, majd a honfoglaláson át feltárja Esztergom történelmi részeinek, s főként a belvárosi részeknek históriáját. Ezekben többek között olvasható a „velencei és középkori polgári eszményről”, a város iszlám időkben való sorsáról, a harmadik városalapításról és a protes­tantizmus egyik ágát képviselő habánok ittlétéről is. 

A jogász végzettségű szerző könyve második részében a családjuk által birtokolt telek történetét meséli el, melynek jogalapját a família 18. században elnyert esztergomi polgárjoga adta. A földtulajdon históriájának ismertetése egyrészt a tulajdonosok név szerinti felsorolása, másrészt a nevesebb, híresebb személyek ismertetése szerint történt. Szendrei Róbertről és a könyvről a kiadó így fogalmaz a kötetben: „(...) belvárosi háza 177 éve családja tulajdona”.