Kövekből kibontott szobrok: Kép-Ze-Let

Hatalmas porfelhő jelezte a helyét a Bányászati és Ipari Skanzenben annak, merrefelé készülnek az idei alkotótáborban a kőszobrok. Szájat védő maszkokban, nagy fülvédőkben dolgoztak a Kép-Ze-Let nemzetközi szobrásztábor Tajvanból érkezett művészei. Esélyünk sem volt, hogy a közelükben beszélgessünk, így a Hangfürdő előtti padokon vártuk őket. Yin Peet fordította angolról a kérdéseket tajvanira, majd a válaszok következtek, ezek angolra, majd végül magyarrá „változtak.”

Elsőként Chang Shu-wei hagyta abba a kedvünkért a munkát. Elmondta, tavaly tudta meg, hogy létezik egy ilyen tábor Magyarországon. Tajvanon egyébként faszobrászattal is foglalkozik, bútorokat készít, valamint egyetemen tanítja a szobrászatot, a művészeti fakultáson. – Hogy milyen a tardosi kő? – eltűnődik, mosolyog. – Különleges... Nem túl kemény, a struktúrája miatt bármikor, bárhol megrepedhet, eltörhet. Öntörvényűnek is nevezhetem, együtt kell működni vele, rábízni magamat az érzékenységére. Látom a szépségét a kőnek, ezt szeretném valahogyan visszaadni, kibontani. Öt-hat alkotásban gondolkodom, az egyik például tavirózsára emlékeztet. Jóval több ötletem van, ez az idő nem elég, jövőre tervezem, hogy visszajövök, most pedig megyek, mert vár a kő.

– Úgy gondolom, a világon egyedülálló tardosi vörös mészkövet újra felfedezzük – állítja a Munkácsy-díjas szobrászművész, Lois Viktor, miközben Chang Chia-mingre várunk. – Elsősorban díszítésre használják, de most egyértelműnek látszik, hogy műalkotások is alakulhatnak belőle. Eddig fémszobrászok tábora volt már több, mint másfél évtizede a Kép-Ze-Let, mostanra nagyjából megtelt az Ipari Skanzenben a rendelkezésre álló tér a fémhulladékból készített alkotásokból, a rozsdás színvilág mellé frissítésre van szükség. Erre kiválóan alkalmas a rózsaszínű, pirospozsgásnak is nevezhető tardosi alapanyag. A héten vége lesz a váltáshoz vezető út első szakaszának, a tapasztalatok alapján folytatás következik.

Megérkezik asztalunkhoz Chang Chia-ming, aki szintén nemcsak készíti a szobrokat, hanem oktatja is Tajvanon a művészetnek ezt a sajátos ágát. Érdekesség, hogy Japánban tanult, ahol inkább az aszimmetria a jellemző a művészetben, míg hazájában a szimmetriára törekszenek.

– A kő tiszteletre méltó, mint a kínai császárok, alázattal kell hozzányúlni – mondja. – Általában hideg, de ez meleg, színre és tapintásra egyaránt. A gyémántkorongomat kemény kőhöz gyártották, mégis nehéz dolgozni vele a törésveszély miatt. Ezek vezetnek – az sem biztos, hogy az eredeti elképzelés lesz a végeredmény. Formáltam egy kutyát, valamint emberi torzókat, szerintem öt alkotással leszek kész a hét végére. Új korszaknak számít ez a munkásságomban, sok kihívással, amelyeknek szeretnék megfelelni.

– A fémszobrász szekció is megmaradt – folytatja a művészeti vezető. – Az idén ennek oszlopos tagja Jen Ta-hsien, akinek a tajvani metróban is megtalálhatóak látványos, gondolkodásra késztető alkotásai. Jómagam egy csillét készítettem benne a hagyományos bányászszerszámokkal, a címe: Kilóg a szívlapát. Ezzel utalok arra, hogy fontosak a hagyományok, ugyanakkor egykori és mostani bánhidaiként – rendszeresen hazatérek a Bánhidai AlkotóHázba – hozzáteszem, hogy nem csak a bányászathoz kapcsolódó hagyományok azok.

Mosolyogva és láthatóan fáradtan ül le az egyik padra Jen Ta-shien. Elmondja, és pár perc múlva meg is mutatja, hogy a Távol-Keleten nagyon népszerű, díszítőelemként használt lampionformát választotta egyik vasszobrához, amelyben a gyertyalángot imitálja a vörös mészkő. – A tűz nagyon fontos egyébként is számomra – teszi hozzá –, itt és most a személyes, érzelmi kapcsolat kialakulását is jelképezi.

Az idei szimpóziumot a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány szervezte, a város múzeuma, a Tatabányai Szabadtéri Bányászati Múzeum és Ipari Skanzen, valamint A Vértes Agorája Kortárs Galériája együttműködő partnerségével. Az alkotótábor művészei szabadtéri tárlaton mutatkoznak be szombaton délután 5 órától Tatabányán, a Vértes Agorájával szemben, a Szent Borbála-téren. A kiállító művészek: Chang Chia-ming, Chang Shu-wei, Jen Ta-hsien, Lois Viktor és Yin Peet. Ezt követően fedett helyen, a Kortárs Galériában fél hatkor a három tajvani szobrásznak nyílik önálló kiállítása Távol-közeli kapcsolatok címmel, ezt a megyeszékhely önkormányzata is támogatja. A hónap végéig tekinthetik meg az érdeklődők.