3 órája
Boszorkányper Mocsán: 300 éves vallomás a repülő asszonyokról
Évszázadokkal ezelőtt a mindennapi élet része volt a boszorkányüldözés. Az 1700-as évek elején Mocsán egy bonyolult boszorkányper bontakozott ki.
A boszorkányüldözés sok százezer áldozatot emésztett fel a múltban. Önmagában véve az, hogy emberek ezrei semmisültek meg olyan vádak súlya alatt, amelyeknek hangoztatását most esztelen badarságnak tekintjük, mindmáig komoly figyelmet követelnek. Egy 300 évvel ezelőtti mocsai boszorkányper részleteire bukkantunk, amelyet most olvasóink elé is tárunk.
Kevesen tudják, hogy kis hazánk is érintett a boszorkányüldözésekben, illetve a boszorkányperekben. Komárom-Esztergom vármegye egyik leghíresebb és legnagyobb boszorkánypere Mocsára kalauzol bennünket, méghozzá egészen 1714-ig visszautazva a történelemben.
A mimegyenk.hu oldalon talált feljegyzések szerint az eset Császáron kezdődött. Ugyanis ott élt Fülöp Mihály, aki a község bírójának szerepét töltötte be. Egy nap azonban összefogott több hites férfival és az alábbi levelet fogalmazták meg:
Kedves Thott István Uram. Történik illyen állapot Mostanságh Nálunk, Melyet is akarunk Kegyelmed eleibe adni, hogy lévén Harangozó Mihály házánál egy öregh Asszony, ki is midőn meg betegült fogadván maga mellé egy leánt az melly öregh Asszony azon leánt arra kérte, hogy legyen Boszorkánnyá (...) Hogy ha penigh valakit meg akarsz veszteni legh elsőb valami Atyád fiat köl megh veszteni, mert én is legh elsőb az öcsémen tanultam (...).
Valóban boszorkány volt a 72 éves asszony?
A feljelentés eddig szólt, ám ez alapján hamar rá is verték a szóban forgó nőre, név szerint Tót Mártonné Soós Erzsébetre, hogy boszorkány. Néhány hónap telt el és a meghurcolt, 72 éves, kálvinista asszony már a vármegye tömlöcében töltötte mindennapjait. Miután különféle kérdésekkel ostromolták Erzsébetet, ő ugyanazzal próbálta magát védeni, mint korábban sorstársai. Igyekezte meggyőzni a felbujtókat, hogy ő nem boszorkány. Vallomásának itt még nem volt vége.
A jegyzőkönyv szerint ezután így szólt:
Tisztelendő mocsai plébános úr, Szombath Miklós uram édesanyja, Tengöl Falu Zsuska, Tankáné és Haj-Szücsné az igazi boszorkányok, mert a vallatás előtt való napon, 9 órakor éjjel, „az árestom háznak vas Rostélyos Ablakán hozzája bujtak leg ottan az Pap Annyja és Tengöl Falu Zsuzska keményen dömöszkölték fejét szorongatták csak azért reájuk ne valljon
Mindezek után a boszorkányok keményen megfenyegették Soós Erzsébetet és Tengöl Falu Zsuskát, a pap anyját és Haj-Szücsnét, míg a boszorka kollégáit arra is kényszerítették, hogy tekerjék ki egyik lábát, mert nem akar velük járni. Ez a társaság 1711. karácsonya után két hétre megint összegyűlt Mocsa egyik pincéjében és akkor is hasonló táncolásokat, evéseket, ivásokat tartottak. Soós Erzsébet, hogy mentse magát, azt vallotta, nem evett velük, hanem egy tőkén ülve nézte őket. Következő vallomása is érdekes a boszorkánysággal vádolt asszonynak, amelyben elmondja, hogy 1708 körül nemes Fejér vármegyében egy falu határában a boszorkányok összegyűltek, ahol ettek, ittak és táncoltak, a boruk vörös volt. Neki égett bort, azaz pálinkát adtak inni.
Nem sokkal később egészen megdöbbentő kijelentéseket tett az idős nő. Mint mondta, az összegyűlt asszonyok paráználkodtak és meztelenül táncoltak. Természetesen azonnal tagadásba kezdett, mentve magát elmondja, hogy ő nem táncolt és bizony az erőszakosságuknak sem engedett. Hozzátette:
Erre a helyre a boszorkányok repülve mentek, és ahogy őt - nem akarván velek menni repülve-repülve két karjánál fogvást vitték (...).
Eddig tart Soós Erzsébet első vallomása. Kitaláció lenne mindez, vagy tényleg boszorkány volt és így akarta menteni magát? Perébe belekeverte a mocsai pap anyját és több mocsai javasasszonyt is. Feltételezhetően azért tette, mert azt remélte, kisebb büntetést rónak ki rá vagy megmenekül, ha több személyt kever boszorkányság hírébe. Továbbá nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a vádlott érdekes vallomást tett az igmándi bíróval szemben is, akivel számos alkalommal meggyűlt a baja. Így az sem kizárt, hogy bosszúból tüntette fel rossz színben az idős nőt.
Sajnálatos módon az ítéletről nincsenek korabeli feljegyzések, emiatt nem tudni mi lett a 72 éves asszonnyal.