147 kilót nyomott, 50 évesen az egyéni Ultrabalatonra készül Igi

Baráth-Móder Ignác, a barátainak és a futótársaknak csak Igi, magának korábban Cipófej, 147 és fél kilósan döntötte el, hogy elég volt, ez így nem mehet tovább. Amerikai foci edzéseket tartott gyerekeknek, de már nem tudta megmutatni nekik a feladatokat, és bár a 100 kiló feletti súlya korábban, a pályán előnyt jelentett, idővel mégis egyre terhesebbé vált.

Amikor már cipőt kötni is egyre nehezebben tudott, úgy döntött, futócipőt húz és gyaloglással, vagy ahogy ő fogalmaz „sietéssel” próbál meg faragni a súlyából. Pontosan tudja: új életét 2018 március 8-án kezdte meg.

– emlékezett vissza Ignác, aki a munkahelyén fogadott is pár kollégával, hogy ki fogy többet, és ő komolyan vette a fogadást.

– Most 91 kiló körül vagyok. Majd' egy embernyit fogytam a futással. Korábban az amerikai foci volt a sport az életemben, de ott még előnyt is jelent, ha nagydarab  valaki. Amikor életmódot váltottam, egy-egy kilométert tudtam, nem is azt mondom, hogy futni, inkább csak sietni. Attól viszont elkezdtek olvadni a kilók. Volt, aki azt hitte, beteg vagyok, súlyos beteg – idézte fel Igi, aki már ekkor igyekezett minél több mozgást vinni az életébe.
Heti kétszer edzett a tatai spartanosokkal, ami mellé 1-2-szer kiment „sietni”, majd futni.  Idővel keresett magának edzőt is, hogy rendszert vigyen a sportolásába. Szakértő segítséggel és kiírt edzésekkel a mai napig folyamatosan fejlődik és meghaladja a tegnapi önmagát.

– sorolta Ignác, hozzátéve, hogy amikor covidos lett, a kórházban az orvosok azt mondták, ennek a heti 70-80 kilométernek köszönheti, hogy lábon hazamehet.

– Ez hatalmas lökést adott, akkor megfogadtam, hogy addig futok, amíg a lábaim visznek – mondta Igi, aki a futásnak tulajdonítja, hogy ekkorát fordult vele az élet, de a fogyáshoz étrendjét is meg kellett változtatnia. Teljesen elhagyta a cukros és zsíros ételeket, egy időre a húsokat is.

– Visszacsábultam már, eszem húst, de sokkal kevesebbet, mint régen. Édességet viszont nem nagyon fogyasztok – árulta el, hozzátéve:

Ignác eleinte rettegett, hogy visszahízza a leadott kilókat. Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy elhiggye, ha megfelelően táplálkozik, és nem hagyja abba, ami amúgy is annyi élményt hoz az életébe, a futást, akkor soha többé nem lesz elhízott. Kitartása példaértékű, ma sem jutalmazza magát étellel a mozgásért, nem akarja, hogy a futás csak eszköz legyen az evésre.

Baráth-Móder Ignác nemrég futotta le a maratont. Nagyon szerette volna 4 órán belüli teljesíteni a történelmi távot, és amikor célba ért, az időjelző 3:54:48-at mutatott. Valóra vált tehát az álma.

– Négy percet még tudtam volna faragni, ha teljesen kifutom magam, de a dobogóra akkor se értem volna fel, és valójában 3:59 volt a cél, aminél négy perccel gyorsabb voltam – árulta el.

Példakép akaraterőből

Bár az akaraterejét évek óta nap mint nap bizonyítja, tudja, hogy nem mindenki hitt abban, hogy négy óra alá behúzza a maratont:

Igi nem szívesen mondja ki „a kábetűs szót”, de kövér emberből olyan sportember lett, akinek az élete részévé vált a mozgás. Minden nap tesz a céljaiért és ha eléri őket, feljebb teszi a lécet:

– Nem számít, hányadik helyen futok be, hiszen az első is ugyanolyan színű befutóérmet kap, mint a sokadik. Az idén voltam 50 éves, 6 éve futok, magamhoz mérem a teljesítményemet – mondta, majd elárulta a titkát is, honnan merít erőt, akaratot és kitartást a hosszú versenyeken, hogyan győzi le magát újra és újra.

Iginek az a taktikája, hogy 20 kilométeres távokra bontja fel az ultrákat is. Így sokkal könnyebb folytatni, kitartani a következő húszra, aztán az az utánira, aztán már csak tízre és ötre.

– számolja ki nevetve.

Ignác tehát tavasszal nekimegy az Ultrabalaton 211 kilométerének. És minden bizonnyal valóra váltja ezt az álmát is, hiszen, mint egykori amerikai focistának, kemény a kobakja. És ha egyszer valamit a fejébe vesz...