2 órája
Közel van
Orvosi rendelőben várok a soromra tegnap délelőtt. Nincs okostelefonom, keresztrejtvényt fejtek. A mellettem lévő széken üldögélő, ötven év körüli férfi fürge ujjakkal nyomkodja kis készüléke gombjait.
A rejtvény miatt rajtam az olvasószemüvegem, látom merre jár a nagyvilágban. Hazánk területére vasárnap 0–24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5690 fő lépett be. A román-magyar határon érkezők közül 5354 nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából jött. A rendőrség harminc embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napra érvényes. Ezt a híradást sem olvassa végig, máris az orosz haditengerészet egyik azon kulcskikötőjénél jár, ahol dróntámadást követően hatalmas lángok csaptak fel. Pillanatokon belül innen is távozik az úr. Máris Pakson van, ahol a hazai labdarúgás legmagasabb osztályában játszó focicsapat a hétvégi fordulóban legyőzte az első Fradit.
Székszomszédom ezt sem olvassa végig, de ez most nem az ő döntése. Az egyik ajtó fölött megjelent a sorszáma. Vélhetően a rendelőn kívül is gyorsan túlugrik majd az orosz-ukrán háború hírein. Ennek egészen biztosan nincs sok köze ahhoz, hogy hazánkban jelenleg nincs kötelező sorkatonai szolgálat. Mindenki azt néz meg az okostelefonján, a televíziója, a számítógépe képernyőjén, amihez éppen pont kedve van. A hírforrások alkalmanként különben is nagyon bizonytalanok. De Ukrajna nagyon közel van.
