Több ezer érettségizőn segít a most induló oktatási program +fotók

Helytörténeti oktatás kezdődött a Tatabányai Múzeumban, amelyen már részt is vettek az első gimnazista csoportok. Ennek előzményeként a projekt szereplői aláírták az erről szóló együttműködési megállapodást.

Október 9-én egy hiánypótló kezdeményezés aláírására hívták a sajtó képviselőit a Tatabányai Múzeumba. Eszerint a múzeum közreműködésével és az önkormányzat támogatásával idén – felmenő rendszerben – elindul a helytörténeti oktatás a tatabányai gimnáziumokban. A projekt ötletgazdája Guzmicsné Miklós Márta történész-múzeumpedagógus, mellette Pál Gabriella régész-néprajzos, Kisné Cseh Julianna régész és Kiss Vendel történész felelősek a szakmai tartalomért, a tanórák helyszínei a Tatabányai Múzeum és a Bányászati és Ipari Skanzen lesznek.

Szücsné Posztovics Ilona polgármester, Vereckei Judit, a Tatabányai Tankerületi Központ igazgatója és Pál Gabriella a múzeum vezetője írta alá a szerződést, de az érintett oktatási intézmények vezetői is jelen voltak a sajtótájékoztatón. A tatabányai városvezető hozzátette, október 10-én volt 77 éve, hogy a négy elődtelepülés egyesülésével létrejött Tatabánya. Ugyan a bányászat nincs már meg, de a városnak fontos a hagyományőrzés és az identitásképzés, melynek egyik feltétele a múlt ismerete – emelte ki beszédében.

Vereckei Judit kitért arra, hogy az érintett gimnáziumok közül kettőnek (Árpád és Bárdos) a Tatabányai Tankerületi Központ a fenntartója, így a tankerület kezdetektől fogva támogatóan állt a kezdeményezéshez. Turzáné Papp Erika (Szent Margit Gimnázium és Általános Iskola) elmondta, a tanulóknak biztos alapjait képezik a keresztény értékek, másrészt hazánk és szűkebb pátriánk megismertetése is. A katolikus iskola vezetője után Polyóka Tamás (Árpád Gimnázium) úgy fogalmazott, hogy a múzeum missziós tevékenységbe kezd, hiszen az élményszerű tudással olyan hiányterületet próbál pótolni, ami fontos a lokálpatriotizmus kialakításában, megerősítésében. 

A program küldetéstudatát emelte ki Pleier Tamás (Bárdos László Gimnázium) is: fontos a múlt örökségét átvinni az elmúlás és felejtés vizein a megmaradás partjára. Történelem szakos tanárként fontosnak tartja rávilágítani helyi kapcsolódási pontokra, melyek a magyar történelem fontos epizódjait reprezentálják – ilyen például a honfoglalás kapcsán a Turul-emlékmű, vagy a dualizmus iparosodásának ma is működő mementója, a tatabányai erőmű.

Helytörténeti oktatás indul élményekkel

Négy tanéven át az osztályok évi két alkalommal látogatnak a múzeumba. A kilencedik évfolyam az őskortól a vaskorig, illetve a rómaiak uralmától a népvándorlásig járja végig a történelem ösvényét. A tizedikesek tananyaga a honfoglalástól egészen a török kiűzését követő újratelepítésekig (18. század) tart. A tizenegyedik évfolyam a dualizmus kori iparfejlődést és az elődtelepülések várossá alakulásáig (1947) tartó évtizedeket veszi górcső alá. Zárásként pedig a 20. század második felének eseményeit vizsgálják majd a tanulók.