Vadkérdés

A konklúzió az volt, hogy az élővilág előbb-utóbb visszahódítana mindent, a városokat benőnék a növények, az állatok pedig visszaköltöznének azokra a területekre, ahonnan az emberi tevékenység kiszorította őket. A valóságban ettől remélhetőleg nem kell tartanunk, de így is meglepően sok állat él rejtőzködve a közelünkben, a vadvilág felbátorodása a karantén időszakában pedig részben igazolja a sorozatbeli feltételezést.

Az alapvető probléma az, hogy az urbanizáció egyre nagyobb területet szakít ki a vadvilág életteréből, a vadállatok viszont nem minden esetben hagyják el megszokott otthonukat. Egyre több vadállat alkalmazkodik az ember közelségéhez, és megtanul a közelünkben élni. Ez a folyamat nem példa nélküli, hiszen az állatok háziasítása is hasonlóan zajlott, a mostani helyzet azonban merőben más, mint a történelem hajnalán.

Vaddisznókkal találkozhatunk a legtöbbször a nagyvadak közül. Tatabányán például nap mint nap lehetett látni egy békésen legelésző vaddisznócsaládot a rendőrség szomszédjában, az egyik játszótéren. Mivel veszélyes játék lehet a találkozásból, haladéktalanul megoldást kellett találni a problémára. Ennek eredménye, hogy júliusban kilőttek két vaddisznót és két rókát. Biztosan a megsemmisítés a legjobb megoldás, vagy megtanulni együtt élni velük? Közös érdek.