Meglátogattuk a kocsi menekülteket Esztergomban +fotók

Egy csapatnyi gyerek focizott boldogan a szálló előtt. Jöttünkre integetni kezdtek, majd a hatalmas fényképezőgépet meglátva hozzánk szaladtak. A fiúk azonnal pózolni kezdtek a kamerának, de foci tudásukat is szívesen megmutatták kérésünkre. Közben pár méterről távolabb a padokon ülve pár éves, pelenkás csemetéikkel a karjukban anyukáik figyelték őket. Ők azok az ukrajnai menekültek, akik egy héttel korábban Kocson az utcára kerültek. 

Augusztus 22-én rendeződni látszott a családok sorsa. Délután két busz érkezett Kocsra a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében, hogy új helyre vigye az utcán várakozó családokat. Úgy tudjuk, az ukrajnai menekültek egy hétig biztos, hogy az új szállásukon maradhatnak. 

Jó helyen a menekültek

Portálunk meglátogatta Esztergomban az ukrajnai menekülteket. A családok örömmel fogadtak bennünket, hiszen már Kocson is többször felkerestük őket. Mint mondták, nagyon hálásak a magyaroknak, és a médiának, akik ennyit foglalkoztak velük. Úgy érzik, hogy ennyi segítséget egyik ukrajnai család sem kapott, mint ők. Az új szállásukkal is nagyon elégedettek, szerintük mindenük megvan amire szükségük van. Jobb helyre nem is kerülhettek volna. Remélik, hogy hamarosan véglegesen rendeződhet a helyzetük. Az asszonyoktól megtudtuk, hogy a Máltai Szeretetszolgálattól is minden nap kijárnak hozzájuk, és mindenben segítenek nekik. Még David Pressman, az Egyesült Államok nagykövete is meglátogatta őket szerdán kora délután. Egyelőre csak azt az egyet nem tudják, hogy mi lesz velük a hétvégétől. Ugyanis jelenlegi helyükön csak augusztus végéig maradhatnak. Amíg nem rendeződik a szállásuk, addig azonban se dolgozni nem tudnak, se a gyerekeket nem tudják iskolába, óvodába íratni. 

A 34 éves Olgától megtudtuk, hogy négy gyermekével és két unokájával érkezett Esztergomba. Összesen 53 nő és gyermek lakik a szálláson. Van akinek a férje is át tudott jönni Magyarországra még időben, azonban a férfiak hétköznap az országban szanaszét dolgoznak, mindig ott, ahol éppen találnak valami alkalmi munkát. Ő a szerencsésebbek közé tartozik, hiszen az ő férjének is sikerült átjutnia. Hogy most merre van és milyen munkát talált nem tudta megmondani. Olga azonban azt elárulta, hogy már jelentkezett egy tanfolyamra, hogy megtanuljon magyarul írni és olvasni. Mint mondta, nagyon szégyelli, hogy a gyerekei mind írástudók, ő viszont nem. Szeretne dolgozni is elmenni, ha rendeződik a helyzetük, és kapnak végleges szállást. De egyelőre a gyerekek beiskolázása a legfontosabb szerinte. Hiszen vannak olyanok köztük, akik a háború kitörése után kezdték volna az iskolát. Azonban azóta nem volt lehetőségük tanulni. 

Közben a focizást megunva a fiúk is oda jöttek hozzánk. Arra a kérdésünkre, hogy mit szeretnének legjobban csinálni, legnagyobb meglepetésünkre azt felelték, hogy iskolába járni.