Emlékezzünk rájuk!

Címkék#család #eltűnik #munka #katasztrófa

Nem nagyon esett szó róla. Sőt, a tágabb rokonság több tagjáról sem. Kicsi voltam még, s jól „idomított”: megtanították, hogy a papával csak az időjárásról beszélgethetek. A háborúról, a Don kanyarról semmiképp. S arról a felmenőről sem, aki itt tűnt el.

Sugár Gabi

Valahogy hiányzott néhány puzzle a családi kép kirakásához. S ahogy teltek-múltak az évek, évtizedek, nem nagyon élesedett. Nálunk is, ahogy azt gondolom, a legtöbb családban voltak olyan rokonok, akik az évszázadok viharaiban tűntek el. Háború, katasztrófa vagy üldöztetés szakította el őket a családtól, s nyelte el a történelem. S ha voltak is olyanok, akik hazatértek, a csendes fájdalomba haltak bele. A család így is, úgy is sérült. S a hagyaték része lett az a csendes kód, amelynek feltörése a mi generációnkra, vagy a gyerekeinkre hárul.

Ma van az eltűntek világnapja. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet kezdeményezésére hozták létre. Az eltűntek listájára többféle okból kerülhet fel valaki. Leggyakoribb, hogy bűncselekmény áldozatává válnak, de sajnos legnagyobb számban természeti katasztrófákban, fegyveres konfliktusokban eltűnt emberek vannak köztük.

Most, a Bányásznap kapcsán is sajnos van aktualitása ennek a világnapnak. Egy-egy emlékmű, koszorú, temető mellett gondoljunk azokra, akik a föld alatt, munka közben történt tragédia okán tűntek el, s a családnak üres koporsótól kellett végső búcsút vennie.

Emlékezzünk rájuk. Mert addig velünk maradnak.