Történelmet írt a tatai közvilágítás, amikor császárok érkeztek a városba

Százhuszonhét éve, 1897. július 24-én este fél kilenckor a világon elsőként Tatán gyulladtak fel utcai acetilénlámpák. Az újításnak nem akármilyen apropója és hatása volt a városra. A közvilágítás Magyarországon ugyan már előtte is létezett különböző formában, a tatai közvilágítás azonban számos tekintetben történelmet írt. Az Öreg-tó és a vizek városa a mai napig őrzi múltját, méltán neves építőmestere, Fellner Jakab emlékét és keze nyomát. Ahova lépünk, a történelem újabb szeletét ismerhetjük meg. Cikkünkben felidézzük az acetilén tatai megjelenésének időszakát, de kitérünk arra is, hogy mennyi mindent rejt még a város.

Császárok hozták el az acetilénes tatai közvilágítás korát

I. Ferenc József osztrák császár és II. Vilmos német császár egy tatai hadgyakorlat miatt érkezett a városba. Ennek alkalmából készült el a világelső acetilénlámpa díszkivilágítása Tatán. A város főbb utcáin és terein már korábban is volt világítás: nyolcvan darab petróleumlámpa adott fényt éjszaka, sőt az 1880-as években az Esterházy-kastély helyiségeit egy kis vízi erőmű látta el világító árammal. Azonban a császári parádé miatt sürgőssé vált a tatai közvilágítás gyors megoldása.

A város az acetiléngyárral kötött szerződésének köszönhetően augusztus közepén már lefektette az első gázcsöveket, a hónap végén pedig már az első magánfogyasztók is bekapcsolhatták a lámpáikat. Mire szeptember 10-én elkezdődött a hadgyakorlat, már acetilénlámpa adta „fényárban úszott a város”.  

Az acetilénlámpa tette világelsővé Tatát

1897-ben a világon elsőként Tata-Tóvárosban helyeztek üzembe olyan utcai világítást, amelyben acetilénlámpa adta a fényt, az elkészült gázfejlesztő telepnek és csőhálózatnak köszönhetően. A díszkivilágítás Ferenc József és II. Vilmos német császár tiszteletére készült, akik a városban ejtették meg találkozójukat egy hadgyakorlat alkalmából. 

Az új világítás lendületet adott Tatának

A császári hadgyakorlat Európa közfigyelmét Tatára irányította, ez lendületet adott a város fejlődésének is. A külföldi lapok hosszas tudósításokban emlékeztek meg a városban látottakról, kiemelve a “pazar közvilágítást“, amit a számos acetilénlámpa adott. 

A világelső újítás a két császárnak is nagyon tetszett és elismeréssel nyilatkoztak róla. Az 1906 októberében Budapesten összehívott Országos Acetilénkongresszus résztvevői is ellátogattak a korabeli sajtóban a “világosság városa“, az „acetilén Mekkája” jelzőkkel illetett Tatára, melyet a közvélemény is az acetilén városvilágítás nemcsak úttörőjének, de irányítójának is tartott.

A Öreg-tó partján álló vár vízben tükröződő, pompázatos látványa csaknem 700 éve kápráztatja el az embereket.  A tatai hadgyakorlat idején a Pesti Hírlap tudósítása például így írt a városról:

Éjszaka is fényben a tatai látnivalók

A megemelkedett energiaárak miatti intézkedésekkel kapcsolatban az önkormányzat 2022. október 4-én a városi intézmények és cégek vezetőivel tartott egyeztetést. Az energiaárak nagymértékű emelkedése a tatai önkormányzatot komolyan érinti. Azért, hogy a városüzemeltetés továbbra is stabilan, biztonságosan működhessen, az önkormányzat számos pénzügyi és energiamegtakarítást célzó intézkedést tett azóta. Így többek között a tatai nevezetességek közül a várban és az Esterházy-kastélyban is lekapcsolták a díszvilágítást, a közvilágítást természetesen nem.

Robbanást is okozott az acetilénlámpa a városban

A világon először 1897-ben létesítettek díszkivilágítást acetilén segítségével, mégpedig Tatán. I. Ferenc József osztrák császár és II. Vilmos német császár egy hadgyakorlat miatt érkezett a városba, ennek alkalmából készült el az új típusú látványosság, majd hamarosan az acetilénre épülő közvilágítás. Az acetilén azonban nagy veszélyforrás is volt, hiszen tűz- és robbanásveszélyes, levegővel keverve könnyebben robban. Tatán is már az első napokban felrobbant egy lámpa és az idők folyamán ez többször megismétlődött. 1912-ig világították meg Tata közterületeit és sok házát az acetilén-lámpák, melyeket 1912 augusztusában a villanyvilágítás váltott fel.

Tatához köthető évfordulók

Ha már a tatai közvilágítás szóba került, nem mehetünk el amellett, hogy a város számos egyéb eseményre is büszke lehet. Az 1510-ben például itt tartották az országgyűlést, a mai kapucinus templom szomszédságában. 

A teret ma, stílszerűen Országgyűlés térnek nevezik. Az itt álló Haranglábat Fellner Jakab, a kor neves építőmestere tervezte, a felső részét pedig munkatársa, Éder József 1763-ban. Ennek is már több 260 éve. Az évezredek óta lakott Tata egyébként épp 70 éve lett város. 2024-ben pedig arra is emlékezhetünk, hogy 215 éve  I. Ferenc magyar király (II. Ferenc néven a Német-római Birodalom utolsó, majd I. Ferencként az Osztrák Császárság első császára) az Esterházy-kastélyban, pontosan annak északi toronyszobájában írta alá a napóleoni háborúkat lezáró schönbrunni békét.

Nem a tatai hadgyakorlat volt az egyetlen, amikor a történelem nagyjai megfordultak a városban. 1809. októberében itt írta alá a schönbrunni békét I. Ferenc magyar király. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vége fele Görgey Artúr ide helyezte át a főhadiszállását, az akkori Szarka fogadóba, mai Kristály Imperial Hotelbe, és innen indult Buda ostromára. Klapka György 1849. július 25-én, vagyis 174 éve szabadította fel az Öreg-tó partján álló várat, amely akkor az ellenség kezén volt.

Fellner Jakab tervezte fél Tatát

Tata városának és városképének műemléki karakterét alapvetően meghatározzák a 18. század építkezései, hiszen ekkor született meg, született újjá a város, illetve az akkori két mezőváros, Tata és Tóváros. A legkorábbi épület, amely Fellner Jakabhoz köthető, a Kapucinus templom és rendház.  

A Kálvária-kápolna, az Öreg-tó partján álló vár kőhidas bejárója, a Szent Kereszt Plébániatemplom, a Piarista Rendház, az Esterházy-kastély és a Pezsgőgyár is mind Fellner Jakab keze nyomát őrzik. Jelentős szerepe volt Tata mellett Veszprém, Pápa és Eger városképének kialakításában. Fellner Jakab a klasszicizáló késő barokk építészet legkiválóbb hazai mestere.

Az 1897-es év legfőbb találmányai

1897 bővelkedett találmányokban, illetve szabadalmakban. Például ebben az évben 

• írta le először J. J. Thomson az elektron felfedezését Angliában; 
• John Jacob Abel ekkor jelentette be az adrenalin első sikeres izolálását;
• Rudolf Diesel bemutatta az első kereskedelmi szempontból sikeres dízelmotorját.

 De mi, magyarok is büszkén húzhatjuk ki magunkat, ha 1897-ről van szó.  Hiszen, ahogy írtuk, a világon ugyanis először ebben az esztendőben világítottak be köztereket acetilén segítségével, méghozzá a már említett tatai hadgyakorlat miatt.

Közvilágítás a petróleumtól az acetilénig

A sötétséggel mindig is igyekezett harcolni az ember, ennek pedig elengedhetetlen része a fény. Nyersolajjal működő lámpáról először a 9. században írtak. 1846-ban bálnaolajjal is világítottak, majd következett a petróleum. Ennek modernizált változatát Ignacy Łukasiewicz lengyel feltaláló dolgozta ki, és szabadalmaztatta 1853-ban, Lembergben.

Ahogy arról a tudas.hu ír, 1558-ban indult el a világon először Párizsban a közvilágítás, igaz akkor lényegében még szabadtéri tüzek adták a fényt. Bécsben 1689-ben oszlopra szerelt olajlámpák világítottak. Na de nézzük, hogy alakult a közvilágítás Magyarországon! Budapesten 1856-tól már csak úgynevezett légszesz lámpákat lehetett használni, vagyis gázzal világítottak. Elektromos ívlámpák először 1881-ben gyulladtak fel, majd jöttek az úgynevezett Auer-égők, amelyek az acetilénlámpák használatát is gazdaságosabbá tette.  Pesten és Budán már 1916-ban világítottak gázzal. Az első lámpát Tehel Lajos, a Nemzeti Múzeum természettárának őre az akkori múzeumépület homlokzata előtt gyújtotta be.

A villanyvilágítás végül az első világháború után kapott nagyobb lendületet, amikor a gáz előállításához szükséges koksz és az olajlámpákba való petróleum is hiánycikk lett.  A második világháborúban a rendszer jelentős hányada megsemmisült vagy megrongálódott, a károk helyreállítása 1949-ig tartott. Az 1960-as évek végére a gázvilágítás gyakorlatilag megszűnt, egyeduralkodóvá vált az elektromos közvilágítás, melyet Edison szénszálas izzólámpára vonatkozó 1879-es szabadalma alapozott meg.A hatvanas évekre szorították ki a fénycsöves izzók a korábbiakat, és megjelentek a nátriumgőzös lámpák. A mai kor igényeinek megfelelően a XXI. század slágere a LED-lámpa lett a közvilágításban.